Hiányzik egy jó kis Matolcsy-standup a két ünnep között? Netalán elfeledte, hogy milyen csörte zajlott Lázár János és Csányi Sándor között? A rezsibiztos 9 négyzetméteren tengette életét? A hvg.hu gazdasági rovatának válogatása az idei év pénzügyi, gazdasági “humorterméséből”.
Az idei év is bővelkedett hangzatos kormányzati kijelentésekben, parádés interjúkban, megbotránkoztató kijelentésekben, ám mindemellett 2013 végén érdemes megnézni, melyek voltak az igazán megmosolyogtató mondatok a gazdaság világából. Azok, amelyekre mindenki felkapta a fejét.
Íme a top10:
A nagy Lázár-Csányi csörte
“Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet” – mindezt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra, válaszolva arra, hogy Lázár korábban azt mondta, van egy olyan, magyarnak tűnő nagybank, melynek vezetője polipként hálózza be Magyarországot. Az államtitkár később azt mondta, hogy "Csányi Sándor az ország első számú uzsorása", ezért a bankvezér be is perelte Lázárt, a bírósági eljárást azonban elbukta.
Olli Rehn felköthette a gatyáját
Bár Matolcsy György idén márciustól már a jegybank élén végez tevékeny munkát az ország helyzetének előremozdítása érdekében, így elviekben korlátozottabb keretek között tud megszólalni, 2013-ban sem maradtunk le teljesen érdekes/értékes mondásairól. A jegybankelnök egy novemberi konferencián az elhibázott gazdaságpolitika miatt úgy felhúzta magát, hogy a pulpitusról már egyből lemondásra szólította fel Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért uniós biztost, de nem feledkezett meg a nagy hitelminősítőkről sem, akiket pedig arra buzdított, hogy kezdjenek tárgyalásokat Magyrország felminősítéséről. De a világ megint nem hallgatott rá: Olli Rehn az Európai Bizottság (EB) szóvivőjén keresztül megüzente, nem áll szándékában – a Magyar Nemzeti Bank elnökének felszólításának eleget téve – lemondani, a hitelminősítők pedig még nem is reagáltak. De kétségtelenül, erős próbálkozás volt.
Az utolsó nagy dobás
Matolcsy György a Nemzetgazdasági Minisztériumot sem hagyhatta ott a régi tréfáihoz méltó örökség nélkül, így kitalálta, hogy a keleti nyitás politikájához keleti vonatkozású szervezeti egységek is dukálnak, ezért 20 ilyen osztályt hozott létre az NGM-ben. Így született meg például a Keleti Költségvetési Ügyek Osztálya, a Keleti Jogterületek Osztálya, a Keleti Koordinációs Ügyek Osztálya, a Keleti Foglalkoztatás-stratégiai Osztály, Keleti Foglalkoztatási Koordinációs Osztály, Keleti Oktatási Kapcsolatok Osztály, Keleti Költségvetési Kapcsolatok Osztály stb. Az ötlet nagy része sajnos papíron maradt, mert a korlátolt fantáziájú apparátus nem tudta értelmezni a feladatot, ezért nem hajtotta végre.
Dr. Kotász! Dr. Kotász!
Az év baklövése címet minden bizonnyal Uli Hoeneß, a Bayern München elnöke nyerhetné el idén, ha lenne ilyen verseny. Hoeneß ugyanis januárban feljelentette magát adócsalásért a bajor adóhatóságnál, miután kiderült, nem őrizhetik meg névtelenségüket azok a német számlatulajdonosok, akik svájci bankszámlákon tartják a pénzüket. A többmillió eurós csalásról szóló önfeljelentést azért tette, hogy a büntetést elkerülje, ennek ellenére júliusban vádat emeltek ellene, és jövő tavasszal bíróság elé állítják. Klubja kiáll mellette, ettől pedig Uli Hoeneß a novemberi éves közgyűlésen úgy meghatódott, hogy elsírta magát:
“Én egy nagyon egyszerű ember vagyok”
Az Index december elején interjút készített Németh Szilárd csepeli polgármesterrel, rezsibiztossal. Az interjú szinte minden eleme gyöngyszem, ám mi most mégis kiragadunk egy-két mondatot.
Németh Szilárd: (...) most megtörtük a monopóliumát a szolgáltatóknak.
Index: Milyen monopóliumot törtek meg?
N.Sz.: Az árképzési monopóliumot.
I.: A monopol szereplőknél korábban is az Energiahivatal szabta meg az árakat.
N.Sz.: Persze, csak eddig az volt a szokás, hogy így mentek fölfelé az árak.
I.: De közben a világpiaci árak is így mentek fölfelé.
N.Sz: Nem mentek így fölfelé a világpiaci árak (...)
Doubravszky György is villogott
Itt igazából nehéz helyzetben vagyunk, mivel ez a pont nem is annyira egy kijelentés, mondat, hanem maga egy egész előadás. Doubravszky György, a jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi központjának igazgatója – aki korábban pénzügyi ombudsman volt – a Magyar Üzleti Fórum decemberi konferenciáján egészen hihetetlen ppt-vel rukkolt elő. A kkv szektorról tartott előadásában Doubravszky Orbán Viktortól és Teller Edétől idézett, a magyar nyelv “ész” és “szív”-szerű gondolkodásáról is elmélkedett, emellett az élő társadalmat egy fával illusztrálta, a növekedés “élő modelljéhez” pedig egy csírázó növényt vett alapul (itt is szóba kerültek az érzelmek). Megéri kattintani.
Szállj, szállj Sólyom szárnyán!
Az év legnagyobb céges felsülése kétségkívül az új magyar légitársaság, a Sólyom Airways rövid feltűnése volt. Az egész ország megdöbbenésére, júliusban bejelentették, hogy megalakul a vállalat, amely már augusztustól ötven gépből álló flottával indult volna, hosszú távú járatokat üzemeltetve. A start azonban egyre csak csúszott, de megnyugatásképpen a cég vezetői augusztusban közölték, hogy étolajat, szilvalekvárt és lisztet is árulna a Sólyom, mégpedig saját prémium márka alatt. Hamar kiderült azonban az is, hogy a társaság szilvalekváros üzlettársa előzetesben van. Eközben a légitársaság nem kapta meg a repülési engedélyeket, és október elejére fizetésképtelenné vált. November elejére már el is adták a becsődölt céget, állítólag Afrikában élő magyarok vették meg, akiknek a szíve Magyarországért dobog. Nem kellett sok idő azonban ahhoz sem, hogy kiderüljön, a cég új vezetőjét Panamában körözik, volt üzlettársára pedig az Interpol vadászik.
Ócsám, ócsám, te mindenem!
Idén végre elkészült a fizetésképtelen devizahiteleseknek épített ócsai lakópark. Az állami építésű lakópark, mint hitelesmentő eszköz, már az ötlet szintjén is rémísztően ésszerűtlen és pazarló volt, így az ehhez méltó megvalósulás tulajdonképpen nem is nagy meglepetés. Az első 80 ház építését tavasszal fejezték be az Ócsa melletti semmi közepén, és mintegy 2,36 milliárd forintot költött rá a kormány. Az első félévben azonban csak 20 devizahitelét és házát elbukó család vállalta a beköltözést, és még a második pályázati kör után is csak 39 beköltöző családnál tartunk. Év végén még propagandafilmet is rendeltek, hogy népszerűsítse a vadonatúj kísértetfalut.
Nem figyelünk?! Nem lesz ez így jó, ügyvezető uram!
Az érintettek nagy megrökönyödésére a Lázár János irányítása alá került Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ősszel mintegy 3 ezer céget tett feketelistára csak azért, mert nem reagáltak időben egy formanyomtatványra, amit sokan valószínűleg nem is láttak. Az ügynökség akciója annak a Lázár által tett ígéretnek a szellemében fogant, hogy a korábbinál határozottabban lép fel az offshore cégekkel szemben. A listán az NFÜ azokat az uniós támogatásokat nyert cégeket tüntette fel, amelyek tulajdonosi szerkezete nem bizonyult átláthatónak. Az eljárásnál még nagyobb meghökkenésre adott okot, hogy ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között landolt. Sőt a lista alapján több szakszervezetnek vallania kellett arról, ki a tulajdonosa.
Sírva is lehet röhögni
A gazdaságpolitikai humor egy sajátos, „annyira vicces, hogy mindjárt elsírom magam”-válfaját képviselik az idén gőzerővel megindított stadionépítések. A kormány minden bizonnyal eltökélt abban, hogy gombamódra szaporodjanak az országban a focipályák, noha ez a költségvetésre komoly terheket ró idén, és még a következő jópár évben is. Az már korán meglátszott, hogy a stadionépítés immunis a megszorító csomagokra: amikor Varga Mihály például bejelentette első csomagját, azt kész tényként kellett elfogadni, hogy ha egyszer egy stadiont elkezdtek építeni, azt már nem lehet abbahagyni. Így az idei évben elköltött stadionpénzeket már nem tudta visszaszívni az új gazdasági miniszter, hiába volt akkor még csak június eleje. Nemsokára azonban az is kiderült, hogy ezt a 2014-es stadionpénzekkel sem lehet megtenni. Ennek megfelelően jövőre 26 stadion fejlesztésére különített el pénzt a kormány a büdzsében a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként, ez összesen 12 milliárd forintba kerül. Sőt, ha igazak a rémhírek, 2016-ig újabb stadionépítési hullám jön, mintegy 21 milliárd forintos összeköltséggel.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.