Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elfogadták a rezsicsökkentés költségvetését, ami kísértetiesen hasonlít egy választási költségvetésre: a kormány igyekezett a lehető legtöbb pénzt költeni, örülhetnek a családok és a nyugdíjasok, és a jövő év nagy biznisze a stadionépítés.
A képviselők 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jövő évi büdzséről szóló javaslatát. Támogató voksot csak a kormánypárti honatyák adtak le és két független képviselő, Pősze Lajos és Balogh József.
A 2014-es költségvetésben az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszege 15 983 milliárd 668,7 millió forint, kiadási főösszege 16 968 milliárd 306,1 millió forint, hiánya pedig 984 milliárd 637,4 millió forint.
Választási büdzsé
A kormány nem véletlenül nevezte el a jövő évi büdzsét a rezsicsökkentés költségvetésének, hangsúlyozva, hogy nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén. Láthatóan igyekezett, hogy a választási évben érezhetően több pénz legyen a választók zsebében, illetve néhány kiemelt területen, és a kereteken belül a lehető legtöbb pénzt költse el. A legfontosabb keret az Európai Unió elvárása, hogy a költségvetés hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon jövőre. Ha ez nem sikerül, akkor az Európai Bizottság ismét túlzotthiány-eljárást indíthat Magyarország ellen.
A közelgő választások miatt azonban a kormány pénzt is osztana, ezért szeptember végén a büdzsét eleve egy kicentizett, 2,9 százalékos hiánycéllal nyújtotta be. A most elfogadott javaslat azonban már ennél magasabb 3,2 százalékos deficitet fog eredményezni, ugyanis a benyújtás óta beadott módosító javaslatokkal mintegy 60 milliárd forinttal növelték a hiányt. Ez azonban az EU-t nem fogja zavarni, ugyanis a hiány uniós elszámolásában még kijöhet a 2,9 százalékos cél. A 60 milliárd forintos hiánynövekedés nagy része ugyanis az önkormányzatok adósságának átvállalásából származik, ami az EU-s elszámolásban nem jelenik meg. Mint ismert, a kormány eredetileg csak 4 milliárd forintot tervezett erre, majd úgy döntött, hogy az önkormányzatok összes megmaradt adósságát átvállalja az állam, miután tavaly és idén év elején átvette az adósságuk mintegy 60 százalékát.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a zárószavazás előtt figyelmeztetette az Országgyűlést, hogy jelentős kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában, ezzel együtt azonban reálisnak is nevezte a büdzsét.
Boldogok a stadionépítők
A kormány eltökélt abban, hogy gombamódra szaporodjanak az országban a stadionok, és ez a költségvetésre komoly terheket ró. A főszámok megszavaztatása után összesen
| Gyenge forint, csökkenő adósság |
Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz, ami csökkenés a 2013 végén várható 77,4 százalékhoz képest. A parlament 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyammal kalkulálva számította ki a 2014 végi adósságot. |
26 stadion fejlesztésére különített el pénzt a büdzsében a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként, ez összesen 12 milliárd forintba kerül. A győri, a kaposvári, a kecskeméti, a paksi, a pápai és a békéscsabai stadion felújítására egyenként 560 millió forintot fordítanak. Ugyanennyi pénz jut a budapesti Szusza Ferenc és Hidegkuti Nándor Stadion fejlesztésére. Ugyanígy félmilliárd forintot jut a pécsi, a nyíregyházi és a zalaegerszegi, valamint a fővárosi Illovszky Rudolf Stadion felújítására.
A legtöbb pénzt, egyenként 600 millió forintot a siófoki, a dunaújvárosi és a gyirmóti stadion fejlesztésére adott a kormány, a budapesti Bozsik Stadion, valamint az ajkai, a balmazújvárosi, a ceglédi, a kozármislenyi, a soproni, a szolnoki és a tatabányai stadionokra pedig 400-400 milliót. A mezőkövesdi stadion is kap 220 millió forintot, a szigetszentmiklósi és a kisvárdai futballpálya felújítására 120-120 millió forintot költenek, míg 95 millióból tartalékot képeznek.
A fejlesztések mellett több stadionépítést is beterveztek: a debreceni stadion építése 1,8 milliárd, a szombathelyié 4,6 milliárd, a székesfehérvárié 4,5 milliárd, a diósgyőrié 1,75 milliárd, a ferencvárosié 8,4 milliárd forintba fog kerülni.
Boldogok a családok és a nyugdíjasok
A jövő évi pénzosztásnak leginkább a több gyermeket nevelő, alacsony keresetű családok örülhetnek, ugyanis jókora összeggel javítja jövőre a közérzetüket a kormány. Nekik azt találta ki a kormány, hogy ha az alacsony keresetük miatt nem tudják kihasználni a személyi jövedelemadóból leírható családi adókedvezményt (mert a kis jövedelem miatt eleve kevesebb adót kell fizetniük, mint ami kedvezményként járna nekik), akkor az adókedvezményt a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is érvényesíthetik. Kormányzati nyilatkozatok szerint a lazítás mintegy 270 ezer adózót érint.
Ez sokaknak felér jövőre egy 13. havi fizetéssel az eddigi jövedelmükön felül, ami 53 milliárd forintba fog kerülni a többi adózónak (a családosok ugyanis sok esetben így nem csak személyi jövedelemadót, hanem járulékot sem fognak fizetni, ezért ezt helyettük a többiek állják 2014-től). Ezen kívül 160 ezer pedagógus bérét emelik, így 153,4 milliárd forint többletjuttatásban részesülnek.
Egyszóval néhány csoportnak jobblét jön, legalábbis a büdzsé ezt a közhangulatot célozza: 2 százalékos gazdasági növekedéssel, és 2,4 százalékos inflációval számolva állították össze. A törvényjavaslat szerint a háztartások fogyasztása 1,9 százalékkal nőni fog és 2 százalékos reálkereset-emelkedés is lesz. A jövő évben esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést veszik majd figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok jól jártak a kormánnyal: 2013-ra ugyanis 5,2 százalékos nyugdíjemelést kaptak január 1-jétől, azonban a rezsicsökkentéssel időközben 2 százalék körülre csökkent az infláció. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok több mint 3 százalékos nyugdíjemelést kaptak, ami jövőre az infláció mértékével emelkedik tovább, vagyis megőrzi reálértékét.
A jólét-hangulatra rátesz a rezsicsökkentés második és harmadik hulláma is. A harmadikról még nincs konkrét információ, de az első kettővel 20 százalékkal csökkent a háztartások rezsije. Tegyük hozzá a szolgáltatók, beszállítóik és az ő alkalmazottaik, és az energiaszállítási rendszer terhére, vagyis rövid távon munkahelyekkel, közép távon (kb. 2015-2016-ra) pedig a rendszer fenntartásának nagyobb költségével fizetünk.
Az összképhez az is hozzátartozik, hogy a jövő évi büdzsébe 269,4 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket terveztek be, távközlési adóként 57 milliárd forinttal számoltak. Így az emberek a zsebükben hagyott több pénzt visszaadják az államnak.
Boldog a BKV is
A büdzsében emellett lesz pluszpénz, mintegy 14 milliárd forint, a BKV többlettámogatására. Ebben a döntésben is fontos szerepet kapott a jólét-hangulat, ugyanis a főváros 10 százalékkal csökkenti jövőre a bérletek árát, emiatt a vállalatnak vesztesége keletkezik. A többletkiadás fedezetét a klasszikus kormánypárti fogással, az áfabevételek növelésével teremtették elő papíron a képviselők.
A jövő évi költségvetés emellett többet költ közvetlen sporttámogatásokra, amellett, hogy a sportszövetségek további adókedvezményekben részesülnek jövőre (vagyis elmaradó adó- és járulékbevételekkel támogatja őket a kormány).
Egy másik érdekes pénzosztás a tanyafejlesztési program, amelyre jövőre 1,6 milliárd forintot költ a kormány. Az idei tanyafejlesztés egyik legnagyobb nyertese a Rogán Antal által vezetett V. kerületi önkormányzat volt.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
