Szeghő Katalin tanácsvezető bíró az ítélet indoklásakor kifejtette, önmagában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének kikötése nem ütközik jogszabályba és nem tekinthető tisztességtelennek sem.

A felperes és a bank között 2005 nyarán létrejött hitelszerződésnek az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontja azonban nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek. Nem sorolta fel részletesen, az ügyfél számára kellőképpen átlátható módon az okokat, hogy mikor és milyen mértékben módosítható a kamat.

A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, a szerződés ebben a formában lényegében arra adott lehetőséget a pénzintézet számára, hogy tetszése szerint bármikor változtathasson a kamaton, ezzel megbontva az ügyfelek közötti egyensúly elvét.

A felperes, Bán Tamás feleségével 2005 májusában 11,45 millió forintnyi svájcifrank-alapú, 240 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett fel az OTP-től egy domaszéki építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban egyoldalúan csaknem 6 százalékig fölemelte. A bank 2006 januárja és 2011 januárja között összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé.

A közbenső ítélet eredményeként a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetően szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a közbenső ítélet meghozatalára.

Bán Tamás számítása szerint a kezdetben 80-90 ezer forintos, majd időközben duplájára emelkedő havi törlesztőrészletük az ítélet nyomán 40 százalékkal csökkenhet.