A NET közleményében hangsúlyozza: a bérlők igényt nyújthatnak be, ha például lakóhelyet szeretnének változtatni, illetve akkor is, ha az üres ingatlan bérleti díja és fenntartásának költségei a bérlő számára alacsonyabb terhet jelentenek, mint az általa eddig lakott ingatlan fenntartása. "Tévesen jelent meg tehát a sajtóban az az információ, amely szerint a hajléktalanok lakhatásának problémájára a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. programja nyújtana megoldást" - olvasható a NET közleményében.

A megjelent információ

Elsőként a hvg.hu számolt be arról, hogy a kormány módosította a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) működéséről szóló kormányrendeletet (pdf), és a rendelet módosításában az áll, a jogszabály hatályba lépése után bárki kérvényezhet bérlakást a NET Zrt. meghirdetett tartalék ingatlanjaiból, ha a Nemzeti eszközkezelő bérlője, szociálisan rászorul vagy hajléktalan (a rendelet megfogalmazása szerint „más lakhatást biztosító használati joga nincs”), esetleg túlzsúfolt lakásban él (a rendelet szerint az ingatlana nem felel meg a „méltányolható lakásigénynek”). A portál nem azt írta, hogy a NET Zrt. programja megoldást jelentene a hajléktalanok lakhatásának problémájára, hanem azt, hogy a megjelent kormányrendelet szövege szerint többek között hajléktalanok is jelentkezhetnek a tartalék ingatlanokra.

A hvg.hu arról is beszámolt, hogy a rendelet pontos sorrendet állít fel az igénylők között: ha többen kérik ugyanazt a tartalék ingatlant, akkor előnyt élveznek a NET Zrt. bérlői, a második körben azok kaphatják meg a "lakást", akik azon a településen laknak, ahol az ingatlan található, a harmadik körben azok esélyesek, akik több gyermeket nevelnek, végül még azok jöhetnek szóba, akik korábban jelezték az igényüket.

A tartalék ingatlanok

Az eszközkezelő MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés 2013. június 17-én módosította a hitelszerződésekből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi vonatkozó törvényt. Ezzel a parlament megteremtette annak jogi alapját, hogy a NET Zrt. vagyonkezelésébe olyan, jelenleg nem hasznosított állami ingatlanok kerüljenek, amelyek bevonásával  megoldható a fizetési nehézségekkel küzdő devizaadósok lakhatási problémája, és végső soron elkerülhető az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő bérlők kilakoltatása.

Megjegyzik: a törvénymódosításban a lakóingatlan és a lakhatási célú ingatlan mellett új fogalomként jelenik meg a fent említett ingatlankört magában foglaló tartalék ingatlan fogalma. A törvény felhatalmazása alapján a múlt héten hirdették ki a végrehajtási kormányrendelet, amely egyebek között szabályozza a tartalékingatlanok bérbeadásának a feltételeit.

A volt adósokat célozzák

A közlemény rámutat: miután elsődleges cél, hogy a használaton kívüli lakhatásra alkalmas állami ingatlanok a jövőben a NET Zrt. által működtetett programba hatékonyan illeszkedjenek, a kormányrendelet részletesen szabályozza a bérbeadás feltételeit. Ezek szerint az üres ingatlanokra elsősorban a NET program bérlői jelenthetnek be igényt, ha például lakóhelyet szeretnének változtatni. A NET program bérlői igényt jelenthetnek be akkor is, ha az üres ingatlan bérleti díja és fenntartásának költségei a bérlő számára alacsonyabb terhet jelentenek, mint az általa eddig lakott ingatlan fenntartása.

A NET-bérlőkön túlmenően más szociálisan rászoruló személyek is nyújthatnak be igényt tartalékingatlanra, azonban csak korlátozott feltételekkel, és a NET bérlőit követően - teszik hozzá. Az eszközkezelő kiemeli: a kormányrendelet az üres állami ingatlanok bérleti díját a településtípustól, az ingatlan jellegétől és a komfortfokozattól függően határozta meg.

A közlemény alapján attól függően, hogy egy adott ingatlan hol - községben, városban vagy megyeszékhelyen - található, és milyen a komfortfokozata, valamint lakásról vagy lakóházról van szó, a bérleti díjak négyzetméterenként 61 és 165 forint között szóródnak. Azeszközkezelő által megvásárolt, de megüresedett lakóingatlanból tartalékingatlanná váló lakások esetében a bérleti díj megegyezik a lakóingatlanra érvényes korábbi bérleti díjjal, amely az ingatlan forgalmi értékéhez igazodva legfeljebb 25 ezer forint.

Az eszközkezelő jelenleg még nem rendelkezik az államtól vagyonkezelésbe átvett tartalékingatlanokkal. Első körben azt a - közvetlen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kezelésében lévő - 40 darab ingatlant választották ki, amelyek az előzetes becslések alapján viszonylag kis ráfordítással - például nyílászáró-csere, tisztasági festés - lakhatóvá tehetők. Ugyanakkor a felújításukhoz, vagy az esetleges átalakításhoz szükséges tényleges költségeket csak az ingatlanok tételes felmérését követően lehet meghatározni.

A tájékoztatás szerint az első körben kiválasztott állami tulajdonú ingatlanok állapotfelmérése jelenleg is zajlik. A felmérést követően a költségbecslés elkészítése után kezdődhetnek majd el az üres ingatlanok hasznosításához szükséges munkálatok.

A NET Zrt. közleményében emlékeztet: törvényben meghatározott alaptevékenysége, hogy azokon az ingatlan- tulajdonosokon segítsen, akik jelzáloghitelüket már huzamosabb ideje nem tudják fizetni, és egyben szociálisan rászorultak. A hitelező bankok közreműködésével felajánlott ingatlanokat a NET Zrt. a magyar állam részére megvásárolja, és az eredeti tulajdonosnak és családjának határozatlan időre bérbe adja. A program indulásától számítva idáig hozzávetőleg 12 ezer ingatlan- felajánlást fogadott be a társaság. A jövő év végéig összesen 25 ezer ingatlan befogadása lehetséges - olvasható a NET közleményében.