Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Barack Obama amerikai elnök helyi idő szerint délután három órakor jelenti be a Fehér Házban, hogy Janet Yellent, az amerikai jegybank jelenlegi alelnökét jelöli a szervezet élére a következő négy évre. Nő még soha nem töltött be ilyen magas posztot az Egyesült Államokban, az új elnöknek ugyanakkor meg kell majd küzdeni saját monetáris politikai örökségével is.
Először kerülhet nő az amerikai jegybank élére, ráadásul 8 év után érkezhet demokrata kötődésű illető a Fed első posztjára. Janet Yellent hivatalosan szerdán nevezi majd meg Barack Obama amerikai elnök, mint Ben Bernanke utódját, akinek második négyéves hivatali ciklusa idén év végével jár le. De kicsoda is Janet Yellen, és honnan érkezik a Fed élére?
Brilliáns közgazdász
Yellen Brooklynban született orvoscsaládba 1946-ban, summa cum laude közgazdászdiplomáját 1967-ben szerezte meg a Brown Egyetemen. 1971-ben pedig Ph.D. fokozatot szerzett a Yale-en, ezek után pedig a Harvardon helyezkedett el tanárként. A harvardi tanulmányok után a Fed közgazdásza volt két évig, itt ismerte meg későbbi férjét, George Akerlofot is, aki 2001-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott.
A 80-as években és a 90-es évek elején az akadémiai pályára tért vissza, előbb a London School of Economicson, majd a University of Californián tanított, ahonnan 1994-ben Bill Clinton hívta el a Fed kormányzótanácsába. Ettől az időponttól kezdve datálható Yellen monetáris politikai ténykedése. 1997 és 1999 között Bill Clinton amerikai elnök gazdasági tanácsadói csoportjának feje volt, 2004 és 2010 között pedig a San Franciscói Fed vezetői posztját töltötte be.
Ezek után került be a szövetségi bankrendszert összefogó washingtoni központba, ahol Obama az amerikai jegybank alelnöki posztjára nevezte ki. Nagy szerepe volt a Fed monetáris lazító intézkedéseinek meghozatalában, még Ben Bernanke távozó elnöknél is jobban támogatta a gazdaságélénkítés érdekében tett jegybanki lépéseket.
Le kell majd építenie azt, amit évek alatt hozott össze
Neve a potenciális jegybankelnöki jelöltek között akkor merült fel, amikor Lawrence H. Summers volt vezető elnöki tanácsadó, aki Obama első számú választottja volt erre a posztra, szeptember 15-én visszalépett a jelöltségtől, mert konfliktusba keveredett több, a megerősítésében potenciálisan kulcsszerepet játszó demokrata szenátorral. A lehetséges jelöltek között felmerült még Donald L. Kohn volt Fed-alelnök és Timothy F. Geithner, az első Obama-kormány pénzügyminisztere is, ám végül Yellen lett a befutó.
A világ ezentúl mondhatni legnagyobb hatalmú nőjének ugyanakkor majd meg kell majd birkóznia önmaga "árnyékával" is. Ő volt az egyik legnagyobb szószólója a jegybanki gazdaságélénkítési programnak, ám minden bizonnyal legkésőbb jövő év elején neki kell majd megkezdenie a monetáris élénkítés visszafogását, vagyis a jegybank eszközvásárlási programjának szűkítését.
Yellen ugyanakkor az egyik legnagyobb "galambnak" is tekinthető a jegybankban, sok kritikusa azt hányja a szemére, hogy a munkanélküliség alakulását jobban szem előtt tartja, mint az inflációt, és ennek megfelelően nem is akar kamatot emelni mindaddig, míg a munkanélküliség nem csúszik be 6,5 százalék alá.
A leendő bankvezér kinevezését még az amerikai szenátusnak is jóvá kell hagynia, ám ott minden bizonnyal át fog menni az elnök döntése, mivel a demokratáknak csak 6 republikánust kell maguk mellé állítaniuk, hogy Yellen a Fed élére kerüljön. Bár vannak kritikus republikánus hangok, a hat szavazat szinte garantáltan összejön, és így nő kerülhet a világ egyik első számú döntéshozói székébe.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
