Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Október 1-jével leállt az Egyesült Államok. Legalábbis az ország szövetségi finanszírozása, miután egy politikai patthelyzet következtében a törvényhozás két pártja nem tudott dűlőre jutni a következő pénzügyi év költségvetéséről. Bezártak a nemzeti parkok, könyvtárak, nincs útlevélkiadás, szemétszállítás. Mihamarabbi megoldásra lenne szükség, mivel október közepén az adósságplafont is emelni kellene, különben az USA csődbe megy. A hvg.hu kiskátéja az amerikai kormányzati leállásról és az államcsőd lehetőségéről.
Ez most azt jelenti, hogy nincs pénze az Egyesült Államoknak?
Igen is, meg nem is. Miután az amerikai törvényhozók nem tudtak megállapodni a szövetségi kormányzat új pénzügyi évére vonatkozó áthidaló költségvetési jogszabályáról (itt a demokrata többségű szenátus és a republikánusok vezette képviselőház között húzódik a frontvonal), október 1-jétől nem biztosítanak dollármilliárdokat a szövetségi intézmények működésére. Az Egyesült Államoknak nyilván van pénze, hiszen a büdzsébe folynak be bevételek és államkötvényeket is bocsát ki az ország, ám annak elköltése nincs engedélyezve. 1995-1996 fordulóján mellesleg volt már egy ilyen eset, akkor három hét után sikerült megegyezni a politikusoknak a jogszabályról.
Pontosan mit jelent az, hogy leállnak az intézmények? Nem tudnak az amerikaiak ügyeket intézni a hivatalokban?
Az USA-ban, föderális állam lévén, alapvetően két szinten létezik államigazgatás és költségvetési tervezés. Egyfelől szövetségi szinten, amikor a szövetségi feladatokra a nagy közös kalapból adnak pénzt, és ezt Washingtonból menedzselik, másfelől pedig az egyes államoknak saját büdzséjük is van, és a helyi szintű feladatokat helyi forrásokból oldják meg. A közszolgáltatások rendszere ily módon decentralizált.
Most azok a hivatalos ügyek szenvedhetnek késedelmet, amelyeket szövetségi szinten intéznek. Leáll az útlevélkiadás, külföldön a vízumkérelmek elbírálása, a vállalkozások számára történő állami hitelnyújtás, Washingtonban a szemétszállítás – a település költségvetését a Kongresszus hagyja jóvá, szövetségi forrásokból működik a főváros –, és a fegyvertartási engedélyeket is később adják ki. A könyvtárak is bezárnak a fővárosban, illetve nem büntetik a parkolócédulát elbliccelő autósokat. Emellett bezárnak például a nemzeti parkok és a washingtoni állatkert is. (Az állatokat azért továbbra is etetik, nem kell aggódni!) Összesen 800 ezer szövetségi alkalmazottat küldenek haza fizetés nélküli szabadságra, a legtöbbet – körülbelül 400 ezret – a védelmi minisztériumból. Emellett a statisztikai adatokat is később közlik a minisztériumok.
| Nem csak szövetségi szinten van ilyen leállás |
| Az Egyesült Államokban nem csak szövetségi szinten történhet kormányzati leállás, hanem állami szinten is. Minnesotában például 2011 júliusában történt bő két hétig ilyen leállás, akkor például nem adtak ki állami adóbélyeget a dohányárura, a helyi állami lottótársaság nem bocsátott ki szelvényeket (2010-ben hetente 2,3 millió dollár értékben adott el a cég szelvényeket), az állami parkok gondozását beszüntették, a szemetet sem vitték el. Az egyik nagy parkban ez ahhoz vezetett, hogy a medvék megdézsmálták az ottmaradt hulladékot. |
A katonaság, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátórendszer, a posta, a légiirányítás viszont továbbra is működik, az egyenruhás dolgozók – rendőrök, mentők, tűzoltók – is ellátják feladatukat, fosztogatást így nem érdemes tervezni. És az amerikai nukleáris arzenálra is vigyáz valaki.
Miért alakult ki mindez?
Egymással izmoznak a politikusok, és ennek a lakosság issza meg a levét. Ez most bármennyire populistán is hangzik, tényleg így van. A fő vita a Barack Obama amerikai elnök fémjelezte egészségügyi reform, az Obamacare körül forog. Az Egyesült Államokban a lakosság 10 százalékának nincs egészségbiztosítása, mivel egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Az Obamacare bevezeti a kötelező egészségügyi biztosítást, azoknak kell ilyet kötniük, akiket munkahelyük nem fizeti be biztosításra, ám ők saját zsebből azt ki tudnák fizetni. A programmal így elvileg nagyobb kockázatközösség jön létre, amivel csökkenthető lenne a biztosítások díja.
Az Obamacare a republikánusok szerint ugyanakkor túlságosan is kitágítja a szövetségi állam határait, emellett több tízmilliárd dollárba is kerül, így az új rendszerre – mely jövő évtől indulna – a képviselőház egyszerűen nem adott pénzt, a javaslat pedig a megfelelő források megadása nélkül került a demokrata többségű szenátus elé, amely leszavazta azt. Az ügyben a leghangosabbak republikánus párt jobbszárnyának, a Tea Party mozgalomnak a tagjai. Az álláspontjukat sok republikánus nem is osztja: ők aggódnak a kialakult helyzet politikai ára miatt. Maga John Boehner, a képviselőház republikánus vezetője is a leállás ellen volt, ám az mégis megtörtént.
A kakaskodásból kétségkívül a republikánusok jöhetnek ki rosszul – 1996-ban is ők húzták a rövidebbet, Bill Clintont részben az akkori hercehurca miatt újra is választották akkor ősszel –, a CNN közvélemény-kutatása szerint ugyanis a megkérdezettek 51 százaléka őket teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Az 1995-1996-os leállásban részt vevő republikánusok egy része sem tartja jó megoldásnak most a megegyezés hiányát. Az amerikai válaszadók 36 százaléka Obamát tartja felelősnek, és ha túl sokáig késik a megegyezés, akkor már az amerikai elnök vezetői képességeibe vetett hit is komolyan meginoghat. Obama azzal érvel, hogy a 2008-as gazdasági válság óta komoly mértékben sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, és már eddig is történtek komoly lefaragások a büdzséből.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy 2014 novemberében "félidős választások" lesznek az Egyesült Államokban (az elnöki ciklus felénél), a képviselőházat teljes egészében, a szenátusnak pedig az egyharmadát választják újra. A mostani huzavona részben már ennek előfutára – megindult a ráhangolódás a kampányra.
Mennyit bukik az amerikai gazdaság mindezzel?
A kormányzat részleges leállása naponta körülbelül 300 millió dollárba kerül. Ez a szám egyelőre nem tűnik soknak a 15 700 milliárd dolláros amerikai GDP-hez képest, ám az összeg az idő előrehaladtával komolyan megnőhet, amennyiben nem lesz költségvetés, mivel a lakossági és üzleti bizalomvesztés a fogyasztást is visszafoghatja. Az éves szinten várt 2,2 százalékos növekedési ütemből 0,2 százalékot darálhat le egy rövidebb leállás, ha viszont három hétig tart majd, mint a legutóbbi, akkor az 0,9 százalékot is elvihet a GDP-növekedésből. A szövetségi kiadások a gazdaság szinte minden szegmensét érintik, így ha az állam nem költ, akkor a gazdaság is kevésbé pörög. A leállás ráadásul igen rosszkor jön: úgy tűnt, hogy az amerikai gazdaság kezd magára találni, amit súlyosan visszafoghat a leállás. Barack Obama szerint ez olyan, mint ha "csavarkulcsot dobnánk a szekér kerekei közé".
Mikorra várható megoldás?
Lehet, hogy már órákon belül megszülethet a megegyezés, a valószínűbb azonban az, hogy napok, vagy inkább hetek kérdése. A két oldal igencsak beásta magát lövészárkokba, a puszta számok helyett az ideológiai ellentétek dominálnak, amiket nehéz lesz feloldani. Az Obamacare elfogadásával a republikánusok alapvető téziseiket adnák fel, az amerikai elnöknek ugyanakkor szívügye a program, így nehéz lesz áttörést elérni.
Október második felében egy másik bomba is élesedik: elfogy a szövetségi kormány pénze, vagyis hitelt kell felvenni a kiadások finanszírozásához. Ez viszont megemelné az adósság szintjét, ami viszont törvényileg rögzítve van. Bizonyos szint felett a törvényhozásnak kell döntenie abban, hogy a pénzügyminisztérium további állampapírokat bocsáthasson ki. Ez általában rutinfeladat szokott lenni, amire nem is reagálnak a pénzpiacok (kivétel 2011, amikor az S&P leminősítette az Egyesült Államokat). A mostani kavarodásban ugyanakkor erről sem szabad megfeledkezni, mivel ha nem oldódik meg a csődhelyzet, akkor nyilván az adósság szintjének emelésében sem sikerül megegyezni – egy ilyen helyzetben pedig a legstabilabb országba vetett hit is összeomolhat, a befektetők menekülnek, a tőzsdék bezuhannak.
Egy ilyen vészhelyzetre azért minimális az esély: az amerikai politika mindig talált választ, hogyan emelje meg az adósságplafont. Arra viszont figyelni kell, hogy november 1-jéig mindenképpen megoldást kell találni, mivel akkorra már biztos nem lesz elég pénz a szövetségi büdzsében. Tehát: öveket becsatolni, rázós október jön az Egyesült Államokban!
| Egyelőre kisebb gyengülés a piacokon |
| Az amerikai dollár egyelőre kisebb gyengüléssel reagált a kormányzati leállás hírére, az Egyesült Államok fizetőeszköze hangyányit gyengült a főbb fizetőeszközökkel, a brit fonttal, a japán jennel, illetve az euróval szemben. Az amerikai tőzsdeindexek – a Dow, a Nasdaq és az S&P 500 – egy százalékot nem meghaladó mértékben gyengültek hétfőn. A befektetők és piaci szereplők egyelőre nem látnak kockázatot a kialakult helyzetben, ám a keddi kereskedést lesz majd érdemes figyelni, hogyan alakulnak az indexek és részvényárfolyamok. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
