Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az elmúlt hetek állampapír-piaci hozamemelkedése következtében veszteséget kénytelenek elkönyvelni azok a befektetők, akik állampapíralapokba vitték pénzüket. A bankbetét sem fial már úgy, mint korábban, kockázatos befektetésektől pedig ódzkodik a magyar. Az állam így egyre jobban jár: a választható opciók közül a közvetlenül az államtól megvásárolt államkötvények biztosítják a legjobb megoldást. A jegybanki alapkamat csökkentése, ami – lassabb ütemben – kedden folytatódott, hordoz kockázatokat.
Veszteségbe taszította az állampapírokat vásárló befektetési alapokat a július végi jegybanki kamatcsökkentés, mivel úgy fest, a piac azt már nem tudta megemészteni. A hosszabb távú állampapírok hozama július végén megugrott, így a befektetési alapoknál lévő papírok leértékelődtek. Emiatt 3-5 százalékos veszteséget mutatnak a hosszú kötvényalapok három hónapos hozamai – írta meg Az én pénzem pénzügyi portál múlt pénteken.
Zajlik a harc a megtakarításokért
Ez a hír – a tegnapi, kisebb vágású – kamatdöntés után azért is bír kiemelt jelentőséggel, mivel az utóbbi hónapokban komoly verseny bontakozott ki a kereskedelmi bankoknál elérhető alacsonyabb kamatozású betétek, a befektetési alapok, illetve a magyar állam között a magyar megtakarítók forrásaiért. Az augusztus elsejétől élő, hat százalékkal megemelt kamatadó – melyben a plusz elvonás az egészségügyi hozzájárulás (eho) – a csökkenő jegybanki kamattal karöltve a bankbetéteknek komoly pofont adtak. A hazai megtakarítók jelentős része befektetési alapba, illetve állampapírba kezdte el vinni a pénzét.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) által kezelt vagyon mennyisége júliusban 74 milliárd forinttal, 4206 milliárd forintra nőtt. A gyarapodás mérsékeltebb volt, mint az első félévben, ám nagyobb, mint az előző hónapban. Bár a befektetési alapok egyértelműen a bankbetétektől elforduló ügyfelekre repülnek rá, az igazi nyertesek az így felszabaduló forrásokért zajló harcban a döntően állampapírokat tartó alapok, illetve maga a magyar állam lettek. Legalábbis eddig így festett a helyzet.
A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan egy darabig az állampapírkamatok is csökkentek, vagyis a piac elfogadta a jegybank lépéseit. Július végén ugyanakkor már a piaci folyamatok elpattantak a jegybank döntésétől: a hozamok emelkedni kezdtek. A kamatcsökkentés előtti 4,88 százalékos ötéves referenciahozam augusztus harmadik hetének végére majdnem egy százalékkal megugrott, hasonló volt megfigyelhető a három- és ötéves referenciahozam esetében is. Ez pedig azt jelenti, hogy csökken az ezekbe a kategóriákba tartozó államkötvények árfolyama, így az ilyen papírokat tartó alapok veszteségeket könyvelhetnek el. Hiába tehát az a kitétel, hogy a legalább 80 százalékban magyar állampapírokat tartó alapoknak nem kell megfizetniük a hatszázalékos ehót, a többnyire hosszú távra befektető állampapíralapok így most negatív hozamokat mutatnak, 3-5 százalék körüli mértékben.
Rosszak az állampapíralapok hozamai
"Elmagyarázhatom egyszerűen, hogyan is működik ez a folyamat, de az utóbbi 15 év tapasztalata azt mutatja, hogy az emberek általában nem igazán értik az állampapír-piaci hozamok, esetleges veszteségek alakulását" – mondta Zsiday Viktor, a Concorde elemzője, aki azért kérésünkre mégis kötélnek állt. Vegyünk egy hosszú távra szóló, 3 éves lejáratú magyar állampapírt, amin évente 4 százalékos hozamot lehet elérni. Ez a teljes futamidőre kamatos kamat nélkül számítva – a kamat hozzáadódik a következő évi összeg kamatozásához – összességében 12 százalékos hozamot jelent. Ez kijöhet azonban úgy is, hogy az egyik évben van mínusz 2 százalékos hozamunk, míg a következő két évben plusz 14 százalékos növekmény.
A hosszú távú állampapírnál nehezen lehet tudni, hogy mikor realizálunk hozamot, a végső hozam a garantált. Amikor az állampapír-piaci hozamszint emelkedik, akkor a korábban, még alacsonyabb hozam mellett megvett állampapírok árfolyama csökken. Ez is egyszerűen belátható, ha arra gondolunk, hogy vettünk egy olyan állampapírt, amely 1 év múlva 100 forintot fizet és a vétel pillanatában 10 százalék volt a hozam, akkor ennek az árfolyama 90,91 forint volt, ennyit fizettünk érte. Ám ha valami miatt az állampapír-piaci hozamok hirtelen mondjuk 25 százalékra ugranának, akkor ennek az állampapírnak az árfolyama 80 forintra esne. Egy év múlva természetesen megkapjuk a 100 forintunkat, de rövid távon vesztettünk, a majdnem 91 forintért megvett kötvényünk, ha most eladnánk, akkor csak 80 forintot érne.
Ezzel a jelenséggel szembesülnek most a tavasz végén vagy nyár elején állampapírokat vásárlók, ugyanis a nemzetközi hozamemelkedés miatt a magyar állampapírok hozama is megugrott, így aki kötvényekbe fektető befektetési alapot vásárolt, az rövid távon bukóban van, hangsúlyozta a Concorde elemzője. Az ettől megijedő, vagy hasonló jelenségtől tartó magyar befektetők előtt így kétféle út állhat. Ezek a megtakarítás időtávjának növelése, illetve a jobb hozam reményében a kockázatosabb termékek választásának irányába mutatnak.
Mindenképpen az állam jár jól
A megtakarítók vásárolhatnak közvetlenül a Magyar Államkincstártól (MÁK) prémium magyar államkötvényt, vagy kockázatosabb, így magasabb hozamot ígérő befektetési alapba rakhatják a pénzüket. A kormány deklarált célja, hogy minél nagyobb mértékben finanszírozza a magyar lakosság az ország adósságát, ám a hosszú távú állampapír-piaci hozamok emelkedése – mely a lakosságot az állampapírok irányába löki – ugyanakkor megdrágítja az ország működésének finanszírozását. Itt ráadásul a külföldi befektetők realizálnak nagyobb nyereséget, mivel még mindig ők képviselik a nagyobb arányt a magyar adósság finanszírozásában. A prémium magyar államkötvénnyel ráadásul az is probléma, hogy sokan nem mernek belevágni egy 2-3-4 éves megtakarításba, ez túl hosszú idő a magyar megtakarítók jelentős részének, pedig ezzel előre tudhatóan a hazai infláció feletti, úgynevezett reálhozamot érhetnének el, és egy befektetőnek ez a legfontosabb szempont.
A másik szóba jöhető opció, a kockázatosabb befektetési alapok választása. Ezek bár nagyobb hozammal kecsegtetnek, ugyanakkor nagyobb kockázattal is bírnak, amitől szintén sokan ódzkodnak. Az viszont biztos, hogy jelenleg azzal jól járnak a befektetők, ha prémium magyar államkötvényt vesznek. Ez egy nagyon jó termék, ügyesen ki van találva – emelte ki Zsiday Viktor. Ez az egész folyamat azonban azt is eredményezi, hogy a magyar gondolkodás a nyugati országokban már évtizedek óta tapasztalható irányba fordul el: ott a megtakarítások jelentős része már régóta nem bankbetétben található az alacsony betéti kamatok miatt, hanem befektetési alapokban.
A magyar hozamok emelkedésére ráadásul a továbbiakban is lehet számítani, mivel már a mostani növekmény is a nemzetközi folyamatok – az amerikai monetáris lazítás végének felsejlése – miatt következett be. A Concorde elemzője szerint az amerikai és európai gazdaságok magukra találásával hamarosan "kiveszik az infúziót": a fejlett piacokon a jegybanki kamatok nem maradhatnak a nulla közelében. Ezzel pedig az állampapírhozamok is emelkedésnek indulhatnak, ami a magyar kockázati felárat is növekvő pályára állíthatja, miután nagyobb lesz a külföldi befektetők hozamelvárása.
A magyar jegybank Zsiday szerint ezért is folytat veszélyes játékot azzal, hogy csökkenti az alapkamatot: kevésbé lesz vonzó a forint, ami a magyar fizetőeszköz gyengüléséhez vezethet. És hogy ez miből következik? Mivel a magyar forinteszközöket már egyre kevésbé éri meg megvásárolni a külföldi befektetőknek, azok eladhatják a papírjaikat, devizára válthatják az így kapott forintot, és azt kivihetik az országból. Így pedig nő a piacon lévő forint mennyisége, ami gyengítheti a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyamát.
| Évente 20 milliárd plusz |
| Jelenleg körülbelül 9 ezer milliárd forintnyi forintalapú államkötvénye van Magyarországnak, ezt érinti az átárazódás. Ezen kötvények futamideje 4-5 év, egy év alatt pedig körülbelül 2 ezer milliárd árazódik át a magasabb hozamokon keresztül. Minden 1 százalékos hozamemelkedés évente 20 milliárddal dobhatja meg az ország finanszírozási költségeit, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az átárazódás folyamata elég lassú, emellett az év első felében elég sokat és elég olcsón bocsátottunk ki, emiatt egyelőre nem kell aggódni. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
