Több mint 76 évvel ezelőtt a Hindenburg német Zeppelin-léghajó máig tisztázatlan körülmények között kigyulladt, majd lezuhant az amerikai Lakehurst városának közelében. Az 1937. május 6-án történt szerencsétlenségben a fedélzeten tartózkodó 97 utas közül 36 meghalt. A Hindenburg-katasztrófa ugyanakkor nemcsak a légiközlekedésre volt nagy hatással (komolyan megrendült a Zeppelinek biztonságába vetett hit), hanem a tragédia szimbólumként egy másik területen is tovább él.

Technikai mutató, mely előrejelzi a krachot

A katasztrófáról elnevezett Hindenburg-ómen egy technikai elemzési minta, ami egyesek szerint előrejelzi a tőzsdei krachokat, a brutális részvénypiaci zuhanásokat. Az indikátort két matematikus, Jim Miekka és Kneedy Gammage fejlesztette ki 1995-ben, akiknek ezzel az volt a szándékuk, hogy a piacon bekövetkező éles fordulatok, összeomlások előre jelezhetők legyenek. A mutatónál az az alapelv érvényesül, hogy ha a piacon nincs egységes irány, azaz túl sok a maximumon és minimumon tartózkodó papírok száma, akkor ez az ellentmondás már előrevetítheti a bekövetkező fordulatot. Ez a várakozás abból is táplálkozik, hogy hiányoznak a biztos kapaszkodók, és a befektetők egy ilyen környezetben nem tudják reálisan belőni a papírok értékét.

A Hindenburg német Zeppelin-léghajó 1937-ben vált a lángok martalékává

AFP

Az indikátor kifejezetten nem a kis korrekciók előrejelzésére használható, hanem a nagyobb fordulatok kezdetét jelezheti. A mutató kiszámítása nem ördöngösség. Csak összegezni kell a piac – jelesül a New York-i tőzsde (NYSE) mint szintjelző – azon részvényeit, amelyek árfolyama az 52 hetes maximumon, illetve az 52 hetes minimumon mozognak. Ha mindkét kategóriában a részvények aránya külön-külön meghaladja a teljes részvényszám 2,2 százalékát, akkor az indikátor fordulatra utaló jelet ad. (A Bloomberg rendszerében az ómen felbukkanása nyomon is követhető).

A mutató megalkotói arra a megfigyelésre alapozták az indikátor használhatóságát, hogy egy egészséges, jól trendelő piacon mindig csak az egyik irányban találunk részvényeket. (Bikapiac, vagyis erősödés esetén, az 52 hetes maximum, medvepiac, vagyis gyengülés esetén az 52 hetes minimum irányban.) Ugyanakkor, ha mindkét irányban megnő a részvények száma, akkor ez az ellentmondás a piac egységének a megtörését, az átmenetet mutatja, és az összeomlást vetíti előre.

Sokasodnak a borús jelek

Az utóbbi majdnem két hónapban 11-szer bukkant fel a Hindenburg-ómen – egyes összegzések szerint, amióta figyelik, most lehetett érzékelni a brutális trendfordulóra utaló jelet a legrövidebb idő alatt a legnagyobb számban, legutoljára 2007-ben "látták". Jason Goepfert, a Sundial Capital Research alapítója úgy becsüli, hogy az S&P 500-as tőzsdeindex átlagban 3,5 százalékot vesztett értékéből az előfordulást követő három hónapon belül, amikor az ómenek megjelentek. Ebből egyre több befektető következtethetett arra, hogy a piac lefelé menő trendbe fordul. Ezt erősítette, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed úgy nyilatkozott, hogy lassít a pénznyomtatás ütemén – az amerikai gazdaság kezd erőre kapni, így már egyre kevésbé lesz szükség erre az eszközre –, ami azt jelentette, hogy csökken a likvidtásbőség. A részvénypiac ezzel szemben szárnyalt: az S&P 500 a jó amerikai gazdasági kilátások miatt továbbra is rekordokat döntöget.

Egyes részvényelemzők, brókerek szerint érdemes figyelni a helyzet alakulását, mivel hasonló sűrűségben voltak megfigyelhetőek az ómenek 2007-ben is, amikor beütött a tőzsdei krach és a gazdasági világválság. Azt megelőzően pedig a dotcom válság kirobbanása előtt lehetett a jelet sorozatosan megfigyelni. Van olyan elemző, aki szerint az utóbbi 30 évben az ómen pontosan jelezte előre a részvénypiacok zuhanását. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mindenképpen hatalmas "kiárusítás" indulna meg, vagyis a befektetők elkezdenék eladni eszközeiket, ez még csak egy "talán" lehetőség.

Egyesek szerint teljesen felesleges a mutatóra figyelni

Az elemzők ugyanakkor nem egységesek a mutató megítélésében. Adam Grimes, a Waverly Advisors fő befektetési szakértője szerint ez csupán egy technikai jel, ami sokkal jobban nyújt segítséget egy cikk megírásához, semmint befektetési tanácsok megtámogatásához. Szerinte a Hindenburg-ómen felbukkan a tőzsdei trendek váltásakor, ám akkor is megjelenik, amikor ilyen fordulat nem következik be.

Vannak olyanok, akik szerint a mutatóra figyelni felesleges, olyankor is felbukkan, amikor nem zuhannak a piacok

AFP / Stan Honda

A kritikusok némelyike szerint az ómen előfordulása mindössze 25 százalékban esett egybe a tőzsdei zuhanásokkal, az óment egyes vélemények szerint nem másért találták ki, mint hogy a média figyelmét felkeltsék. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a mutatót egy teljesen más piaci környezetben alkották meg, ráadásul nem is biztos, hogy csak az NYSE mérése elégséges a piaci trendek modellezéséhez, mivel ez csak az amerikai részvénypiac 10 százalékát fedi le.

Az ómen megalkotója, Jim Miekka szerint ugyanakkor míg 2010-ben mindenki azt figyelte, hogy mikor jelenik meg az indikátor, addig most senki sem foglalkozik vele, és elképzelhető, hogy pont emiatt működhet. Azt ő is elismeri, hogy néha hamis vészjelzést küld az ómen, azonban "mindenki a saját felelősségére ignorálja". Különösen most lehet kockázatos figyelmen kívül hagyni, amikor ilyen magasan járnak az indexek, mivel innen nagyobbat is lehet bukni.

Bárkinek is legyen igaza a Hindenburg-ómen előrejelzéseivel kapcsolatban, az viszont biztos, hogy a tőzsdei jelzőszámok együttállása – melyek az indikátort a felszínre hozzák – diskurzust indít el arról, hogy mi ennek az oka. Ez pedig azt jelzi, hogy a folyamatok nem a teljesen normális mederben folynak, melyből így is, úgy is, elindul a korrekció.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!