A felcsúti polgármester 800 milliót kaszált, Simicskáék 75 milliárdot, Csányi Sándor titkos tárgyalásokat folytat, és még a palackos gáz is hatósági áras lesz. Mi jöhet még? Tippelje meg a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Az Európai Központi Bank (EKB) üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összeolvasztását, viszont azt javasolta, halassza el az integrációt. Mint az EKB véleményéből kiderül, a központi bank jogi szempontokból összecsapottnak látja a tervezetet. A kormány azonban - mint ahogyan azt az EKB-val kapcsolatban már többször tapasztalhattuk – nem teljesíti a javaslatot. A tervek szerint az MNB októbertől átveszi a klasszikus felügyeleti funkciókat a PSZÁF-tól. Ezzel az utóbbi megszűnik, az eddigi MNB pedig egyfajta szuperhatósággá válik, amely egyszerre látja el a pénzügyi rendszer, valamint a pénzintézetek mikro szintű felügyeletét is. Az egyesüléssel Szász Károly, a PSZÁF jó eséllyel elveszíti a pénzügyi felügyelet vezetését. A kormány szerint, ha az egyesítést a korábbi kormányok már végrehajtották volna, akkor ma kevesebb család küzdene devizacsapdával.
A 2012-es évre 800 millió forintos osztalékot fizetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek a saját, illetve felesége tulajdonában álló cége. Volt miből: a vállalkozás a kormányváltás óta több mint megötszörözte bevételét, többek között részt vesz a felcsúti stadion építésében, de nyert már régiós csatornafektetést és hulladékgazdálkodási tendert is.
A héten is feltűnően sokat szerepelt Csányi Sándor a médiában. Azb OTP-vezér kisebb pánikot kiváltó részvényeladásai után, most az a hír járja, hogy titkos tárgyalásokat folytat a horvát kormánnyal a Mol nevében. Csányi, a Mol alelnökeként Hernádi Zsolt, Mol-vezér helyett jár déli szomszédunkhoz, utóbbinak ugyanis vélhetően nem tanácsos betennie a lábát mostanában Horvátországba az INA korrupciós ügyei miatt. Emellett az a hír is felröppent, hogy az OTP vételi ajánlatot tehet a horvát Postanska Bankára, amit éppen most készülnek privatizálni. Mindemellett a héten azt is bejelentette az OTP-vezér, hogy az OTP 40 százalékos piaci részt akar magának az agrárfinanszírozásból, és azt is elárulta, hogy az új szupervágóhíd – amely miatt el kellett adnia több mint 10 milliárd forintot érő OTP-részvényt – 13-15 milliárd forintba kerül majd.
Bajban vannak a bankok: tervet kell letenniük a kormány elé arról, hogyan tüntetnék el a lakáscélú devizahiteleket, de a kormány szerintük lehetetlent kér. Azt várja, hogy a devizahitelek forintosítsára dolgozzanak ki javaslatokat, és egyúttal arra, hogy a futamidők is rövidüljenek. További probléma, hogy a jelzések szerint a kormány nem akar állami részt a mentésben, ami még fájdalmasabbá teszi a bankoknak a várható 4-600 milliárd forintos veszteséget. Egyes szakértői vélekedések szerint ugyanakkor egyáltalán nem elképzelhetetlen történet, amit a kormány kér.
Szokatlanul nagy lett a költségvetés hiánya júliusban, és ezzel elérte azt az összeget, amit egész évre tervezett be a kormány. Ezzel az idei költségvetési kilátások is romlottak, és a kormány úgy tűnik, nagyon elszámolt pár tételt a büdzsében. Néhány adóbevételt, például a kisadózók tételes adóját nagyon felüllőtte, a tranzakciós adó bevétele is messze elmaradt a várakozásoktól. Ezen a helyzeten segíthet, hogy a kormány augusztustól gyakorlatilag megduplázta a tranzakciós adó mértékét, és emelte a telefonadót is. Ha ezek az intézkedések nem lesznek elegendőek, ősszel újabb megszorító csomagot kaphatunk a nyakunkba.
Esélyes, hogy hatósági áras lesz a PB-gáz is. Erre állítólag azért van szükség, mert a magyarországi PB-gázkiskereskedők kénytelenek az augusztus 1-jén meghatározott, a korábbiaknál 10 százalékkal alacsonyabb áron adni a gázt, ám ez nem vonatkozna azokra a külföldi vállalkozásokra, amelyek nekik adják el a gázt.
Jól megy a Simicska birodalom szekere. A héten kiderült, hogy a Közgép és társai útfelújításos pályázatokon taroltak: 2013-14-ben 75 milliárd forint közpénzt kaphatnak kátyútömésre. Nem sokra rá kiderült az is, hogy egy olyan cég építheti ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénztárgépeket ellenőrző bázisát, amely 2011-ben még Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott.
Az e-útdíjból még akár egy élelmiszerár-robbanás is kijöhet. Az elmúlt hetekben szinte valamennyi alapvető élelmiszer előállítója áremelési szándékkal kereste meg a kereskedőket. A kereskedők viszont „borítanák a bilit”, szerintük ugyanis nem az útdíj miatt akarják emelni az áraikat a termelők.
A hét mondata: „Szabó György, a Sanoma Media Budapest Zrt. vezérigazgatója egy szakmai találkozót politikai akció szervezésére használt fel, melyen keresztül nem pusztán pénzügyileg szándékozná átrendezni a hazai médiapiacot, hanem a választások nyílt befolyásolására is kísérletet tenne az olvasók és a nézők megtévesztésével” - jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján, egy intereneten megjelent cikkre hivatkozva. A médiavállalat rég kaphatott ilyen csábító üzleti ajánlatot. Feltételezések szerint erről van szó, és a megszólalásokkal az egyébként eladó cég árát akarják leverni. A vásárló Simicska Lajos köréből kerülhet ki.
Aktuális Tündérmese Mutatók (ATM) |
Előzetes adatok alapján júniusban 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, az előző havinál viszont 1,2 százalékkal nagyobb volt a kibocsátás volumene. Ez nem olyan rossz adat, ugyanis júniusban 10 hétvégi nap volt, ami torzítja az eredményt.
Jelentős, 3,681 milliárd eurós többletet ért el a külkereskedelmi mérleg az első félévben, ami 60 millió euróval több mint egy éve. Ennek még így örülhetnénk is akár, az adat mögött azonban látszik, hogy az exportunk 3 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől, vagyis annak ellenére sem tudott bővülni, hogy jelentősen bővültek az autóipari kapacitásaink.
A szálláshelyek vendégforgalma viszont júniusban 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.