Gazdaság hvg.hu 2013. augusztus. 08. 02:19

Máris szexi, de kelendő is lesz a mini-nuki

Nem csak a hadászatban mozgatja meg a fantáziát a jelenleginél sokkal kisebb atomtöltet elkészítése, hanem az energiatermelésben is. Sőt, utóbbi területen egyre reálisabb elképzelés – ugyanakkor: egyre világosabban jelentkező igény is –, hogy a jelenlegi 1000-1400 MW teljesítményű nukleáris reaktorok helyett törpe méretű, akár 100 MW-nál is kisebb erőműveket tervezzen és építsen az iparág. Az új trend térnyerésének egyelőre az ár jelenti a szűk keresztmetszetet, de a tömegtermelés a klasszikus erőművek versenytársává teheti a mini-nukit.

AFP / Philippe Desmazes

Az új trend iránt egyre több ország érdeklődik, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség becslése szerint 2040-re már akár 500-1000 ilyen berendezésre is igény lehet. A mini-nuki iránti igény indoka alapvetően fiskális eredetű: a nagy, nukláris blokkonként akár 1400 MW-os méretű reaktor építését nem minden állam engedheti meg magának.

Ezen túl azonban az is igaz, hogy a kisebb erőművek az óriásoknál rugalmasabban kezelhetők és jobban szabályozhatók. Ezen a ma még szexinek tarott területen is az oroszok és az amerikai technológiai mintán nevelkedett dél-koreaiak tekinthetők a legfőbb pioníroknak – mindkét országban nagy erőkkel folyik a kis atomerőművek fejlesztési projektje.

Mint arról az atomenergiainfo beszámolt, a Roszatom a JevroSzibEnergo részvénytársaság vegyes vállalatánál, az AKME-engineeringnél finanszírozza az SZVBR-100 típusjelű, ólom-bizmuthűtéses, gyorsneutronos reaktor fejlesztését. Az első példány 2018-ra készülhet el.

Ma úgy tűnik, hogy az első megrendelések elzárt vidékekről érkeznek majd, igaz, az első példányok drágák lesznek – a kalkulációk szerint akár 140 milliárd forintba is kerülhetnek. De ha több készül belőle, a költségek olyannyira lefelé mozdulhatnak el, hogy az AKME-engineeringnél azt is felvetették: a mini-nukiban termelt energia ára idővel versenyképes lehet a széntüzelésű erőművekével is.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.