Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Teljesen félreértette a sajtó, az adósok és a miniszterelnök a Kúria múlt heti ítéletét, melyben a legfőbb bírói szerv érvényesnek nyilvánított egy OTP-s devizahitel-szerződést, amelyről korábban a bíróság úgy határozott, semmisnek kell tekinteni. Az ítélet alapján nem állítható, hogy az OTP nyerte a pert, az pedig még kevésbé, hogy az adósokkal szemben a bankok javára döntött a Kúria.
Teljes melléfogás volt a média tájékoztatása a Kúria múlt heti ítéletéről, melyben érvényesnek nyilvánította azt az OTP-s devizahitel-szerződést, amelyről tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék úgy határozott, semmisnek kell tekinteni – állítják devizahiteles ügyekkel foglalkozó ügyvédek. Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, a Kúria múlt csütörtökön igazat adott az OTP-nek, a devizahitelesek pedig elbukták eddigi legfontosabb perüket. A pertől sokan azt várták, hogy amennyiben a Kúria megerősíti a Fővárosi Törvényszék ítéletét, az az adósok javára billenthet számos devizahiteles pert.
A döntést látva az adósok „Elég volt!” felkiáltással Orbán Viktor házához vonultak. A kormányfő pedig úgy reagált a Kúria döntésére: a kormánnyal ellentétben az igazságszolgáltatás nem nézett szembe a devizahitelek problémájával. Az ügyvédek szerint a sajtótól megvezetve most mind a devizahitelesek tömege, mind Orbán Viktor hagyta magát megtéveszteni.
Nem a bankok nyertek?
Első ránézésre a Kúria a bankok javára döntött, és a pénzintézetek fellélegezhettek, hiszen a legfőbb bírói szerv nem olyan ítéletet hozott, amely hivatkozási alapként vesztes devizahiteles perek tömegét zúdítaná rájuk. A Kúria honlapján olvasható ítélet és indoklás alapján azonban korántsem ilyen egyértelmű az eredmény: a Kúria valóban az OTP-nek kedvező ítéletet hozott, hiszen ismét érvényessé tette a bank semmissé nyilvánított szerződését, az viszont elhamarkodott következtetés a dokumentum alapján, hogy ezzel a bankok javára döntött, a pereskedő adósoknak pedig csalódniuk kell.
Az ítélet indoklását elolvasva nem állítható, hogy az OTP egyértelműen megnyerte a pert. A Kúria ugyanis úgy döntött, a feleknek maguknak kell viselniük a perköltségüket, amely arra utal, hogy a bíróság az adós és a bank pernyertességének-pervesztességének arányát azonosnak tekintette. A lényeg azonban úgy tűnik, nem is ennek a pernek az eredménye, hanem azok a megállapítások, amelyeket a Kúria a perrel kapcsolatban megfogalmazott.
Ezek közül a legfontosabb: a Kúria annak ellenére, hogy érvényesnek nyilvánította az OTP-s devizahitel-szerződést, azt állapította meg, hogy a Fővárosi Törvényszék helyes döntést hozott, amikor semmisnek nyilvánította azt. Több devizahiteles perekkel foglalkozó ügyvéd szerint ez a legfontosabb üzenet, és azt remélik, ennek alapján a bíróságok elé került többi devizahitel-szerződést is semmisnek nyilváníttathatják. Egyikük úgy fogalmazott, a Kúria ítélete alapján körülbelül 900.000 devizaalapú szerződés semmis.
Emellett abban is bíznak, hogy a kilakoltatásokat megakadályozhatják. „Ettől fogva minden végrehajtást le tudunk állítani: a devizahitel-szerződések ugyanis nem tartalmazzák tételesen az árfolyamrést, ennélfogva semmisek, semmis szerződések alapján pedig nem lehet végrehajtást foganatosítani” – érvel Gönczi László, a témával foglalkozó ügyvédek egyike. Egy másik devizahiteleseket képviselő ügyvéd ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy egy végrehajtást nem olyan egyszerű leállítani. Ha valaki azzal az indokkal akarja megakadályozni, hogy a szerződést semmisnek véli, akkor végrehajtási pert kell indítania. A per elindításához azonban illetékként be kell fizetnie a perérték 6 százalékát, ami egy ingatlan esetén több százezres vagy akár milliós összeget is jelenthet. Ez alól természetesen lehet mentességet kérvényezni, vagy azt is kérheti az adós, hogy jegyezzék fel az illetékfizetési kötelezettséget, és a per végeztével a vesztes fizesse. Utóbbi két megoldásban azonban nem érdemes bízni, ugyanis a hvg.hu értesülései szerint a bíróságok ma már az ilyen kérelmeket jellemzően elutasítják. Devizahiteleseket védő ügyvédek úgy vélik, ennek az az oka, hogy a devizahiteles perek az elmúlt egy-két évben tömegessé váltak, és a bíróságok próbálják megakadályozni az ügyek további szaporodását.
| OTP Bank: Többféleképpen értelmezhető az ítélet |
A jelek szerint a Kúria szóban forgó ítélete többféleképpen értelmezhető – reagált az OTP Bank a Kúria ítéletének új értelmezésére. Tény, hogy a határozat egyedi ügyben született és jogi szempontból nem irányadó közvetlenül más hasonló esetekre, ahogy ezt Darák Péter is kifejtette egy sajtótájékoztatón – hangsúlyozta a pénzintézet. Egyre inkább elterjedt nézet az ügyvédek körében, hogy a semmisség az ügyfelek számára sem kedvező fejlemény, az eredeti állapot visszaállítása kezelhetetlen nehézségek elé állítaná a hitelfelvevőket – ez tükröződik a Kúria konkrét ítéletében is. Látni kell továbbá, hogy az árfolyamrés-elszámolás összege egy rövid időszak törlesztőrészleteinek 0,5 százalékát teszi ki. Nehezen felmérhető ezek után, hogy kinek az érdeke fenntartani vagy újra éleszteni a kúriai döntést megelőző „csodaváró” hangulatot az ügyfelek körében – fogalmazott a bank válaszában. |
Semmis szerződést korrigált a Kúria
A bonyolult jogi helyzet megértéséhez szükséges felvázolni a pert, amelyben a Kúria múlt héten ítéletet hozott. A per lényegében arról a kérdésről szólt, hogy a devizahitelessel szemben a bank által érvényesített árfolyamrést költségnek kell tekinteni vagy nem, és fel kellett-e tüntetni a devizahitel-szerződésben. A szóban forgó adós 12 millió forintnak megfelelő svájci frank hitelt vett fel az OTP-től 2006 végén. A svájci frankban meghatározott hitelösszeget a bank forintra váltotta, és ezt a forintösszeget utalta át az adósnak. Az átváltás a bank akkor érvényes devizavételi árfolyamán történt. A hitelt az adósnak forintban kellett törlesztenie, amit a bank minden törlesztéskor az aktuális devizaeladási árfolyamán számított át svájci frankra.
A devizaeladási árfolyam mindig valamivel magasabb a devizavételi árfolyamnál, és az adós minden havi törlesztés alkalmával ezen a magasabb árfolyamon törlesztette a hitelét. Ez többletköltség volt számára a törlesztés során, amelyet a Kúria indoklása szerint a banknak tételesen fel kellett volna tüntetnie a hitelszerződésben: vagy azt, hogy milyen mértékű lehet a törlesztés ideje alatt az árfolyamrés (a Kúria fogalomhasználata szerint ez az a százalékban kifejezhető mérték, amellyel a deviza vételi és eladási árfolyama eltér a bank által alkalmazott aktuális középárfolyamtól – az érintett OTP-s hitelben ez +/- 0,5 százalék volt a törlesztés első két évében, majd megemelkedett), vagy azt, hogy milyen mértékben térhet el a vételi és az eladási árfolyam (az érintett OTP-s hitelszerződésben ez legfeljebb 1 százalékos eltérés volt a törlesztés első két évében, majd megemelkedett).
Ezt az árfolyamrést azonban az OTP devizahitel-szerződése tételesen nem tartalmazta, és a Kúria lényegében ezért értett egyet a másodfokú ítélettel, semmisnek nyilvánította a hitelszerződést. Ez a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény – 2010-ig hatályos változatából – következik, amely a hitelszerződés megkötésekor előírta, hogy semmisnek kell tekinteni azt a hitelszerződést, amely nem tartalmazza az adós összes költségét a hitel vonatkozásában.
A Kúria azonban orvosolta a hitelszerződést semmissé tevő hiányosságot, és a hitelszerződést érvényesnek nyilvánította. Ezt azért tehette meg a legfelsőbb bírói szerv, mert az adós nem vitatta a bank védekezését, hogy – jóllehet tételesen nem tüntette fel a szerződésben – a teljes hiteldíjmutatóban (THM) eleve figyelembe vette az eladási és vételi árfolyam különbségét. Vagyis a Kúria azért korrigálhatta és nyilváníthatta érvényesnek az érintett devizahitel-szerződést, mert a bank és az adós között valójában konszenzus volt arról az árfolyamköltségről, amit nem rögzítettek a szerződésben (ez csak formai hiba volt, amit korrigálni lehetett).
Speciális eset?
A korrekció lehetősége azonban csak ebben a speciális esetben adódott, és a többi devizahiteles perben viszonylag ritkán élhet majd ezzel az eszközzel a bíróság – állította a hvg.hu-nak több devizahiteleseket képviselő ügyvéd. Rózsavölgyi Ágnes ügyvéd szerint az érvénytelenség kiküszöbölésével történő érvényessé nyilvánítás feltétele minden egyes ügyben egyedi elbírálás függvénye lesz. Ennek során annak lesz jelentősége, hogy a kölcsönszerződés bármilyen formában – akár a THM részeként – tartalmazza-e az árrést és a pontos mértékét.
Rózsavölgyi Ágnes úgy véli, a Kúria iránymutatása alapján a bíróságoknak valószínűleg a legtöbb esetben semmisnek kell majd nyilvánítaniuk a devizahitel-szerződéseket az eléjük kerülő ügyekben, anélkül, hogy lehetőség lenne a formai korrekcióra. Ugyanis az általa képviselt ügyekben egyetlen devizahitel-szerződésben sem tüntették fel tételesen az árfolyamrést a bankok. „Ha valami nincs benne a szerződésben, a bíróság – fő szabályként – nem pótolhatja azt, különösen vonatkozik ez a felek akaratára” – mondta Gönczi László egyéni ügyvéd. Mint magyarázta, a Kúria által végrehajtott korrekció nem jelenti azt, hogy más ügyekben a bíróságok olyan elemekkel is kiegészíthetik a szerződéseket, amelyek eredetileg nem szerepeltek azokban.
A korrekció azt sem jelenti, hogy a Kúria teljes egészében felülírta a Fővárosi Bíróság ítéletét. A legfőbb bírói szerv szerint a Fővárosi Törvényszék helyesen döntött, amikor a szerződést semmisnek nyilvánította. Abban viszont jogszabálysértő döntést hozott, hogy a semmisség következményeként az eredeti állapot helyreállítását jelölte meg „anélkül, hogy azt megindokolta, illetve tételes iránymutatást adott volna arról, hogyan kell az eredeti állapotot helyreállítani” – fogalmaz a Kúria indoklása.
Amennyiben egy szerződés semmis, akkor jogi értelemben úgy kell tekinteni, mintha nem is jött volna létre, nem keletkeztetett kötelmeket, nem válthatott ki joghatást – magyarázta Gönczi László. Egy hitelszerződés esetén azt általában nem vitatja senki, hogy a bank pénzt adott az adósnak, és azt az adósnak vissza kell fizetnie. Ez az első kérdés, amit tisztázni kell az ügyféllel: arról nem lehet szó, hogy a tartozását ne fizesse meg – hangsúlyozta az ügyvéd. A kérdés szerinte pontosan az, hogy mennyit kell visszafizetnie az adósnak. Általában ez a most futó devizahiteles perek fő problémája: melyek azok a költségek és díjak, amelyeket a bank jogszerűen követelhet az adóstól a kölcsönadott összegen felül. A Fővárosi Törvényszék azonban ezt nem határozta meg, így a Kúriának állást kellett foglalnia abban, hogy az érintett hitelszerződés semmisségének mi legyen a jogkövetkezménye. Ebből a fordulatból született az a megoldás, hogy a Kúria korrigálta az OTP hitelszerződését.
A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis, ha egy szerződés semmis, annak többféle jogkövetkezménye lehet. Az egyik valóban az eredeti állapot helyreállítása, amit a Fővárosi Törvényszék választott. Emellett az is egy opció, hogy a szerződést hatályossá nyilvánítja a bíróság a határozathozatalig terjedő időre (mely időszak alatt a felek elszámolnak egymással, majd a szerződés megszűnik), illetve úgy is dönthet, hogy csak részben nyilvánítja érvénytelennek a szerződést (például kihúzza belőle a jogszabálysértő kikötéseket). Végül az a lehetőség is szerepel a Ptk.-ban, amit a Kúria választott: a bíróság érvényesnek nyilváníthatja a szerződést, ha úgy ítéli meg, hogy megszüntethető az érvénytelenség oka. A legfőbb bírói szerv szerint azért volt jogszabálysértő a Fővárosi Törvényszék megoldása, mert a hitelszerződés korrigálható volt.
Maradtak eldöntetlen kérdések
A Kúria abban az adós javára döntött, hogy a bank a szerződés teljesítése során az eredeti 1 százalékos árrést növelte. Ezért előírta, hogy a per folytatása során vizsgálni kell, hogy a bank az egyoldalú szerződésmódosítással jogszerűen élt-e. Amennyiben az lesz az eredmény, hogy nem, akkor a különbözetet az adós javára kell elszámolni.
A Kúria arra is kitért az ítéletben, hogy nem vizsgálta a tisztességtelenségét annak, hogy a bank kétféle árfolyamot alkalmazott a folyósításra és a törlesztésre. Ebben a kérdésben az Európai Unió Bíróságához fordult. Ha utóbbi azt állapítja meg, hogy az árrés tisztességtelen, akkor a bank ezen a címen semmilyen költséget nem számolhat majd el. Magyarországon egyébként 2010. november 27-e óta tilos az olyan kikötés a lakáscélú devizahitel-szerződésben, miszerint a hitel folyósítása a deviza vételi árfolyamán, a törlesztése pedig a deviza eladási árfolyamán történik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
