Súlyos átverés áldozatai lettek magyar hentesek a baden-württembergi Pforzheimban. A neves húsfeldolgozó üzem, a Müller Fleisch GmbH egy magyar munkaerő-kölcsönző cégen keresztül foglalkoztatott dolgozói egyelőre hiába követelik a jussukat, miközben az elmúlt hetekben akár napi 18-20 órát is dolgoztattak velük. A hentesek többsége már hazatért, tizenkét dolgozót viszont péntek délután tettek a szállásukról az utcára.
„Itt mindenki át lett verve” – mondja Takács Mihály, a Symplex-Pro Kft. ügyvezetője. A cégünk, amelyik előfinanszírozta a munkatársak utazását, németországi szállását. A hentesek, akiket nem a szerződés szerinti munkára, az abban lefektetett feltételek mellett alkalmaztak. És mi valamennyien, akik teljesítettük, amivel megbíztak, és most a megbízási díj töredékével akarják kiszúrni a szemünket” – panaszolja Takács.
Harmincöten ülnek kétségbeesve a Pécs melletti Bólyon, egy munkaerő-kölcsönző cég telephelyén pénteken. Az emberek egyenesen a baden-württembergi Pforzheimből hajtottak ide, ahol a Müller Fleisch GmbH. ultramodern húsüzemben dolgoztak hentesként az elmúlt hónapokban. A húsüzemmel a német tulajdonú dél-magyarországi munkaerő-kölcsönző, Gante és Pairan Consult Kft. szerződött három hónapra, a munkások pedig valamennyien a Makó melletti Magyarcsanádon bejegyzett Symplex-Pro Kft. szerződött dolgozói.
Fizetés nincs, a pénz is kevesebb lesz
A Gante és Pairan Kft.-nek csak az irodavezetője van jelen, a német ügyvezető nincs. Pedig a megegyezés úgy szólt, hogy péntekre kifizeti az alvállalkozóját, az pedig kiadhatja a munkások bérét. Ehelyett az derült ki, hogy csak júniusra 6900 órával (értékben 30 millió forinttal) kevesebb teljesítést ismer el, és emellett még 30 ezer euró értékben szállásdíjat is felszámolt – a Symplex-Pro Kft. szerint jogtalanul. A cég ügyvezetője szerint a Gante és Pairan Kft. egyik napról a másikra megváltoztatta a fizetési feltételeket és a szerződés szerinti 18, 17 és 13 eurós órabér helyett (ami attól függött, hogy milyen munkáról volt szó), darabbérben számolt. A napi normából visszaosztva ezt azt jelentené, hogy az még a szerződésük ismeretében általuk vállalt dolgozói bérre sem elég.
Hentes? Kőműves? Betanított munkás? Munkaerő-kölcsönző cégekkel ment külföldre és pórul járt? Írja meg történetét az onlinegazdasag@hvg.hu e-mail címre, és mi utánajárunk, valamint megpróbáljuk mobilizálni az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják ki az ügyeket.
„Több millió forintunk van benne az előfinanszírozásban, nincs miből kifizetnünk a munkásokat” – mondta a hvg.hu-nak Takács. Itt olyan emberekről van szó, akik közül sokaknak az utolsó szalmaszál volt ez a munka. Fizetetlen számlák gyűltek fel, közüzemi szolgáltatásokat kapcsolhatnak ki. A családok zömében ez az egyetlen kereset, és nincs egy-másfél hónap arra, hogy egy másik munkából majd jöjjön be valamekkora kereset. Kész. Padlón vagyunk” – mondta ingerülten az ügyvezető, aki azt is elmondta: van olyan kocsi, amiben már nincs benzin. Nem tudják, hogy mennek innen haza a családjukhoz pénz nélkül.
12-en kint ragadtak és utcára kerültek
Ferenc 1991 óta dolgozik hentesként, az elmúlt 23 évből 22-t külföldön töltött. A legtöbbet Németországban húzta le, most Olaszországból ment Pforzheimbe, ahová karajcsontozásra vitték ki. Azt ígérték, hogy háromhetente hazajöhet, és hogy napi 9-10 órát kell dolgoznia. Bár május első két hetében még nehezen adtak a magyaroknak munkát, és csak napi 4-7 órát dolgoztak, de „miután a lengyelek hazamentek, volt úgy, hogy hajnali fél négy-négy órától éjfélig-fél egyig bent voltunk”. Napi 16-18-20 órát robotoltak, három óránként tízperces szünettel. Bár a szerződés szerint reggelit és ebédet is kellett volna kapniuk, ebből nem lett semmi.
A dolgozók szállását a Symplex-Pro Kft. fizette előre: egy kétszobás lakásban laktak nyolcan, emeletes ágyakon, amiért személyenként és naponta 8,50 eurót kellett fizetni. Ez meglehetősen drága szállás volt, figyelembe véve, hogy egy vécé és zuhanyzó volt a lakáshoz, és minden megkezdett hónap után a teljes hónap árát kérték. A csapat nagy része pénteken hazatért, de 12-en még maradtak a további munkában reménykedve (a cégnél szükség volt munkaerőre). Őket viszont ma a szállásukról kitették, pedig a Symplex-Pro Kft. úgy tudta, a bérleti díj rendezve van. Bólyon tehát 35, Pforzheimban pedig 12 embernek fogalma se volt péntek délután, hogy akkor most hogyan tovább.
István, aki szalagvezető volt, elmondta, egy héten hat napot kellett dolgozni, és bár szerződésük a legmagasabb díjazású sertéskaraj- és sertéscombcsontozásról szólt, mást is kellett csinálniuk. „Mindent, amit elénk raktak, császárszalonnát, tarját. Akkor végeztünk, amikor elfogyott a hús.”
A Müller Fleisch és a munkaerő-közvetítő hallgat
Telefonon péntek kora délután megkerestük az évi 800 ezer disznót és 150 ezer marhát feldolgozó Müller Fleisch GmbH-t, amely Németország egyik legjelentősebb – immár a harmadik generáció által vezetett – családi vállalkozása, ahol tagadták, hogy ilyen munkaidőben dolgoztatnának kelet-európai, köztük magyar munkavállalókat. (Mivel a dolgozóknak a májusi teljesítéseikről vannak igazolásaik, és a csipes belépőkártyáikat magukkal hozták, azt, hogy hány órában történik a német cégnél a foglalkoztatás, elvben könnyen ellenőrizni lehet. Igaz, a Müller Fleisch GmbH képviselője erre vonatkozó kérdésünkre tagadta, hogy a kártyából kinyerhetőek lennének munkaidőre vonatkoztatható adatok.)
Az üggyel kapcsolatban a Müller Fleisch GmbH a továbbiakban Karl Millerhez, a Gante és Pairan Consult Kft. ügyvezetőjéhez irányított bennünket, aki azonban nem volt hajlandó semmiféle felvilágosítást adni. Noha a Symplex-Pro Kft. vezetője és a hentesek békében vártak a bólyi telephelyen arra, hogy a munkaerő-kölcsönző valamilyen megnyugtató, gyors megoldást kínáljon az alvállalkozónak, Miller a helyszínre kiérkező rendőröket irodavezetőjén keresztül arra biztatta, hogy oszlassák fel a gyülekezési jogot megsértő csoportosulást. Ebből nem lett semmi, de péntek késő délutánig megoldás sem született.
Nem az első eset, hogy átvernek magyar henteseket Németországban. Legutóbb a Népszava írt arról, hogy úgy dolgoztak a hamburgi székhelyű Schwarz Cranz húsfeldolgozó üzemben, hogy a magyar közvetítők hangzatos hirdetései és ígéretei ellenére szerződést nem kötöttek velük, fizetést alig kaptak, közben pedig a napi 10-12 óra munka mellett hétvégén is kellett dolgozniuk. Mivel a kétes hátterű munkaerő-kölcsönzés és a munkáltatói visszaélés ezen a területen elterjedt gyakorlatnak tűnik, a témával a továbbiakban még részletesen foglalkozunk.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra. Ha tetszett, nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.