Egymilliárd forint reklámbevételig nem kell fizetni, afölött azonban egy-, tíz- és húszszázalékos kulccsal kellene megfizetni a reklámadót, amennyiben a pénteken közzétett munkaanyag szerint ténylegesen bevezetik a reklámok közzétevőit sújtó új adófajtát. De lehet, hogy csak egy újabb zsarolási eszközről van szó Brüsszellel szemben. Adójavaslatokat ugyanis előkészületi fázisban nem szokás közzétenni.
Kikerült a kormány honlapjára a reklámadó törvénytervezete. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben beszélt arról, hogy a túlzottdeficit-eljárás mielőbbi lezárása érdekében adóemelések jöhetnek – emelhetik például a bankadót, tranzakciós adót, energiaadót is –, viszont új elemként belépett a reklámadó is, melynek ötlete a korábbi kormányok alatt, 2000-ben és 2008-ban is szóba került.
A hvg.hu még csütörtökön írt arról, hogy ha a korábbi tervek szerint, 3 vagy 6 százalékkal adóztatták volna meg a hirdetési és médiapiacot, akkor a reklámköltés szerint 4,5, illetve 9 milliárd lehetett volna az adó mértéke. A most nyilvánosságra hozott tervezet értelmében azonban nem lesz ilyen egyszerű a képlet és könnyen kiszámolható sem az egyes cégekre lebontott adó összege.
Már nyáron fizetni kell
A tervezet értelmében az adó alanya a reklám közzétevője. Az adóalany nemcsak belföldi jogi személy, hanem külföldi illetőségű szervezet is lehet, amennyiben magánszemély vagy fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenységet. Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a reklám közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétele. (Tehát nem a teljes éves árbevétele).

Az adó mértékét sávosan határozza meg a tervezet. Az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék, 10 milliárd forintot meghaladó része után pedig 20 százalék.
Az adó alanya adókötelezettségét – önadózás útján – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. E pont szerint úgy tűnik, hogy a médiapiac szereplőinek önbevallás útján kell a reklámból származó bevételüket meghatározni.
Az új adó kiszívja a piacról a nyereséget
A reklámadóból származó államháztartási bevétel költségvetési szempontból elhanyagolható tétel, számításaink szerint néhány milliárd forint lehet. Ennek megfelelően gazdasági racionalitása erőteljesen megkérdőjelezhető, ugyanakkor a médiapiacról teljesen kiszívja az eddigi nyereséget – mondta Szabó György, a Sanoma Média vezérigazgatója, aki szerint az adó a Sanoma üzemi eredményét is elviheti.
A legnagyobb probléma a reklámadóval egy másik multinacionális vállalat ügyvezető igazgatója szerint az, hogy a meglétével az új adó beilleszkedik a rendszerbe, a következő kormányok pedig szabadon változtathatnák annak sávjait és kulcsait, ezzel pedig az eddig mentesülő médiacégek is bekerülhetnének az adó megfizetésének hatálya alá, illetve a már fizetők is nagyobb kulccsal adózhatnának – mondta egy multinacionális médiavállalkozás ügyvezető igazgatója. Ő egyelőre úgy látja, hogy lényeges információk hiányoznak még a javaslatból, meg kell várni a jövő szerdai kormányülést, hogy akkor milyen döntés születik.
A Pannon Lapok Társasága valószínűleg az 1 százalékos sáv szerint adózna – mondta a hvg.hu kérdésére Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társaságának stratégiai ügyvezető igazgatója. Folynak az egyeztetések, készülnek az anyagok, és a kiadók a Magyar Lapkiadók Egyesületén keresztül tárgyalni fognak a kormánnyal – tette hozzá.
Megkerestünk még több céget, a Tv2-t, az RTL Klubot, az Indexet kiadó Közép-európai Média és Kiadó Zrt.-t, mindegyik vállalattól későbbre ígértek választ.
A Napi Gazdaság ugyanakkor készített egy összeállítást, melyben a lapkiadóknál – kivéve az ingyenes lapokat – az árbevétel felére becsülték a hirdetési bevételt, a többieknél a teljes árbevétel alapján számolták ki a reklámadót a cégek 2011-es árbevétele alapján. Ez alapján a számítás alapján az RTL Klub tulaja 4,3 milliárd reklámadót fizetne, ez a vállalat árbevételének 15 százalékát vinné el, a Tv2 tulajdonosának pedig 1,7 milliárdot kellene kipengetnie. Ez a cég árbevételének 11 százalékát jelentené. A napilap összesen 8,1 milliárdnyi adóbevétellel számolt 29 cégtől.
Jövő szerdán döntenek
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a reklámadó maximum tízmilliárd forintos adóbevételt jelentene a költségvetésnek. Rogán az MTI-nek elmondta, hogy a Fidesz-frakció egyetért azzal, hogy az "uniós terhek csökkentése érdekében a milliárdos reklámbevételű vállalatoktól hozzájárulást kérjenek". Rogán szavait nehéz értelmezni, miután nem magyarázza meg, milyen uniós terhekről van szó.
A kormány jövő szerdai ülésén dönt a törvényjavaslat végleges szövegéről, ugyanakkor pont szerdán dönt az Európai Bizottság (EB) arról, hogy javasolja-e a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. A legfrissebb információk szerint jó okkal feltételezhető, hogy Magyarország jövő szerdán pozitív ajánlást kap Brüsszeltől, és az uniós pénzügyminiszterek június 21-i tanácsülésén hivatalos döntés születhet a 2004 júliusa óta hatályban lévő deficiteljárás megszüntetéséről.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
