Szlovénia dobra veri a családi ezüstöt
Légitársaság, nagybank, telekommunikációs vállalat és malomipari cég is eladásra kerül Szlovéniában egy privatizációs program keretében, mellyel déli szomszédunk elkerülné, hogy uniós mentőcsomagra szoruljon. Az uniós tagállamnak 7 milliárd eurót kellene összeszednie ahhoz, hogy megtámogassa megrendült bankrendszerét.
Légitársaság, nagybank, telekommunikációs vállalat és malomipari cég is eladásra kerül Szlovéniában egy privatizációs program keretében, mellyel déli szomszédunk elkerülné, hogy uniós mentőcsomagra szoruljon - írja a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja, a Beyonbrics. A szlovén gazdaság idén is recesszióban marad, a költségvetési hiány 7,8 százalék lehet, ezzel párhuzamosan pedig az államadóság GDP-hez viszonyított aránya 60 százalék fölé kúszik idén.
Nicholas Spiro londoni stratéga szerint rendkívül ambíciózus a terv, egyelőre még a részletek sem ismertek, ráadásul nem is biztos, hogy egyes cégek eladhatóak. Spiro szerint az ország bankszektora addig nem tud majd magántőkét bevonzani, ameddig a bankokat nem szabadították meg mérgező eszközeiktől és nem tőkésítették fel őket.
Lukas Oreskovic, a zágrábi Provectus Capital kutatási vezetője szerint Szlovénia egy ipari ország, erős exportorientáltsággal, ezen cégeknek pedig szükségük van hitelfelvételre a növekedéshez. Ehhez pedig szilárd lábakon álló bankszektor kell, a rossz hitelek problémáját kezelni kell.
Nicholas Spiro emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy Szlovénia eddig sem számított a privatizáció éllovasának, óvatosan magánosítottak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.