2013. május. 13. 15:25 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 13. 15:22 Gazdaság

A héten elvetik az összes tavaszi kukoricát

Befejeződik Vas megyében a tavaszi növények vetése a hét közepén, a kukoricaföldek 94-96 százalékán már a földekbe került a mag - mondta Lukács Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője hétfőn az MTI-nek.

A kukoricát eddig közel 30 ezer hektáron, a napraforgót pedig 7300 hektáron vetették el. Az elmúlt évekhez képest az idén jelentősen nőtt a napraforgó vetésterülete - hangsúlyozta Lukács Zoltán.

A tavaszi munkákkal az időjárás miatt az idén egy hónapot késtek a gazdák, így tavaszi árpából 6300 hektárt, a tervezettnél ezer hektárral kevesebbet tudtak bevetni. Az őszi kalászosok és a repce kipusztulása miatt további ezer hektárral nőtt a tavaszi növények vetésterülete; így kukoricából például ezer hektárral, napraforgóból 160-170 hektárral, szójából pedig 250-260 hektárral vetettek többet a tervezettnél. A tavaszi árpát kölessel váltották ki. A napraforgó és a köles vetésterületének növelését a vetésforgó is indokolttá tette, amit a gazdáknak be kell tartaniuk - hangsúlyozta a mezőgazdasági főfelügyelő.

Hozzáfűzte: a fejtrágyázások időben megtörténtek, és folyamatban vannak az őszi kalászosok és a repce növényvédelmi munkálatai is. Az idén viszont kimaradt a klasszikus tavasz, a hirtelen jött meleg a rovarok gyors elszaporodásához vezetett, a repcetáblákon a fénybogár erős fertőzöttséget mutat.

Elmondta, összességében a téli fagyok nem viselték meg az őszi vetésű növényeket; jó állapotú kultúrák fejlődnek, az őszi búza nagyon szép, és jó kondícióban van az őszi árpa is. A búzatáblákon jó termésre számítanak, a repcénél viszont közepes termésátlagot várnak.

Vas megyében 64 ezer hektárt meghaladó területet vetnek be tavaszi növényekkel. A múlt ősszel 38 ezer hektár búzát, 20 ezer hektár repcét 7,8 hektár árpát és 3,8 ezer hektár tritikálét vetettek el.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.