A kormányfő is részt vett a Fidesz csütörtöki elnökségi ülésén, amelyen az Európai Unió által javasolt, a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos lépéseket tárgyalták meg – mondta Giró-Szász András, közölve, hogy a miniszterelnök, egyetértve az elnökség többi tagjával, elfogadhatatlannak tartja azokat a költségvetést érintő lépéseket, amelyeket az Európai Unió bizottsága preferál.

A magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethetetlenek azok a lépések, amelyeket az unió nyomására több EU-tagállamban végrehajtottak – mondta a szóvivő. Szerinte a magyar kabinet nem hajlandó olyan intézkedésekre, amelyek az eddigi közteherviselés politikáját felborítva a nyugdíjasokra, valamint a bérből és fizetésből élőkre raknának terheket.

Éppen ezért az elnökségi ülés után a miniszterelnök felkérte a nemzetgazdasági minisztert, dolgozzon ki a kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethető és egyben az Európai Unió számára is elfogadható lépéseket, hogy Magyarország a második félév végén kilenc év után végre kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és "ezzel véglegesen maga mögött tudja a nyolc év szocialista kormányzás államháztartásra gyakorolt negatív hatásait" – közölte Giró-Szász András.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a kormánypárt elnökségének rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fidesz elnöksége arra kérte a kormányt, uniós tárgyalásai során ne engedjen a brüsszeli nyomásnak. Szavai szerint az Európai Unió visszaél a hatalmával.

A megbeszélésen rögzítették azokat a területeket, amelyek módosításába vagy visszavonásába semmiképpen nem egyezik bele a magyar kabinet. Szó sem lehet a rezsicsökkentés visszavonásáról, a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheinek növeléséről, a nyugdíjak megadóztatásáról, a nyugdíjemelés eltörléséről, a családtámogatások csökkentéséről és a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról sem – sorolta Rogán Antal, hozzáfűzve, hogy a magyar kormányoldal kitart a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései mellett is.

Nem kell sok 

Az Európai Bizottság múlt pénteken publikált előrejelzésében arra számít, hogy az idei hiány 3, a jövő évi 3,3 százalékon alakul. Ez azt jelenti, hogy a bizottság szerint nem csökken az uniós 3 százalékos tűréshatár alá a magyar deficit. Emiatt a kormánynak sürgősen kiigazító lépéseket kell tennie, ha azt akarja, hogy az EU megszüntesse a Magyarországgal szemben 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárást, és lekerüljünk a szégyenpadról. Az eljárást júniusban az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (az Ecofin) szüntetheti meg, amely rendre a bizottság ajánlása szerint dönt. A kormánynak azért kell sietnie az intézkedésekkel, mert a bizottság már május végére elkészíti az ajánlásait. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken még úgy reagált, Brüsszel téved, és a kormány inkább kivár.

A különbség a kormány és Brüsszel várakozásai között nem nagy, így nagy lépésekre sem lehet számítani Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint. A kormány idénre 2,7 százalékos GDP-arányos deficittel számol, így ahhoz, hogy Brüsszelt is meggyőzze, ez az előrejelzés teljesül a bizottság 3 százalékos várakozásával szemben, mindössze néhány tízmilliárd forinttal kell javítania a büdzsé egyenlegét. A nagyobb falat a jövő évi egyenleg kiigazítása lesz, ugyanis már most bizonyítani kell a bizottságnak, hogy 2014-ben is 3 százalék alatt marad a költségvetés. Ez durván 100 milliárdos kiigazítást tesz szükségessé az elemzők szerint. A várható intézkedésekről azonban egyelőre még csak találgatnak. Az biztosra vehető, hogy olyan intézkedéseket nem mer bevállalni a kormány, amelyeket a lakosság közvetlenül megérez. Árokszállási Zoltán szerint elképzelhető, hogy a kormány olyan intézkedésekkel próbálja majd javítani az egyenleget, amelyekre közvetlen ráhatása van, például az állami intézmények kiadásainak visszafogásával.

Ezt valószínűsítette a hvg.hu kérdésére Samu János, a Concorde elemzője is. Az elemző szerint a kormány számolhat az államadósság kedvezőbb kamatkiadásaival (ugyanis az utóbbi időben jelentősen csökkentek az állampapírhozamok), valamint az MNB eredményének javítását, esetleg a vállalati terhek enyhe tovább növelését is elképzelhetőnek tartja.