MSZP: bérlakásprogram kell a devizahiteleskaszárnyák helyett
Az MSZP szerint nem megoldás a devizahitelesek problémáira, ha a bajba jutott embereket összeköltöztetik, egykori munkásszállókon, laktanyákban helyezik el - mondta Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja csütörtökön sajtótájékoztatón.
A Blikk hétfőn írt arról, hogy az elmúlt hetekben felmérték az állami tulajdonú lakásokat és lakáscélra is átalakítható ingatlanokat, hogy mely épületeket érdemes átadni a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek. Ezek között kollégiumok és közösségi szállók is találhatók.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden elmondta, alternatív lehetőségeket kínálnának azoknak a nehéz helyzetbe jutott devizahiteleseknek, akik már bérlőként laknak korábbi ingatlanukban, de a rezsit így sem tudják fizetni: felajánlják nekik, hogy kisebb, illetve alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költözzönek. Jelenleg 305 ilyet vizsgálnak.
Az MSZP-s Korózs Lajos erre reagálva azt mondta: az ócsai lakóparkhoz hasonlóan ez sem jelentene megoldást a devizahitelesek problémáira, ugyanis nem segítség, ha azonos problémával küzdő embereket egy "kaszárnyába" költöztetnek össze. Hozzátette: több mint 150 ezer család nem tudja három hónapnál hosszabb ideje törleszteni a hitelét.
Azt kérdezte, kinek az érdeke, hogy az eszközkezelő programjában részt vevőket kiköltöztessék otthonukból. A pangó lakáspiacon ugyanis nem fogják tudni eladni az ingatlanokat, azok üresen állnak majd.
Korózs Lajos kifejtette: volt munkásszállók és elhagyott laktanyák átalakítása helyett olyan bérlakásprogramot kellene indítani, amely élhető környezetben biztosít lakhatást a bajba jutott devizahiteleseknek.
Bírálta a kormány eddigi intézkedéseit, mondván, hogy az árfolyamgáttal csak a jogosultak harmada kíván élni, a végtörlesztést csak a jómódúak vehették igénybe, az ócsai lakóparkba pedig mindössze húsz család költözhet be az első körben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.