Szegények vagyunk, de drága áramért fizetünk
Az Economist brit hetilap napi diagramja szerint Magyarországon európai összehasonlításban az átlagnál kevesebbe kerül egy kWh elektromos áram. A régióban ugyanakkor már nálunk a legdrágább az áram, a magas adótartalom is hozzájárul ehhez. Emellett érdemes megjegyezni, hogy a magyar bérek a régióban a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Az Economist brit hetilap napi diagramja szerint Magyarországon európai összehasonlításban az átlagnál kevesebbe kerül egy kWh elektromos áram. Hazánkban kicsivel kevesebb mint 15 eurócentbe kerül egy egységnyi elektromos energia, a csúcstartó Cipruson egy kWh áram már 25 centbe kerül. A lista elején döntően nyugat-európai államok – Olaszország vagy például Dánia – találhatóak. Az európai átlag 17 cent körül van (2012 első félévi árakkal számoltak).
Vannak olyan országok azonban, amelyek Magyarországnál gazdagabbak, ám mégis kevesebb kerül egy kWh áram, mint nálunk. Ilyen ország például Finnország vagy Franciaország, ahol egy egységnyi áramért 14, illetve 13 körüli eurócentet kell fizetniük a polgároknak. A legkevesebbet egy kWh áramért Bulgáriában kell fizetni, ott 8 eurócent körüli az összeg.
Hozzá kell tennünk, hogy az eltérő európai árakat minden egyes országban más tényező okozza. Németországban például a magas árakat a megújuló energiaforrások magasabb költsége hajtotta az egekbe. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy az átlagfizetések területén is rendkívül nagy a szórás az EU-n belül, a nettó bérek tekintetében Bulgáriában 420 dollárból kell kigazdálkodni a rezsit, míg Németországban 2860, Franciaországban pedig 2840 dollár a havi összeg, melyből rendezni lehet a számlákat.
Magyarországon a nettó átlagbér a visegrádi országok közül a legalacsonyabb szinten van, így hazánkban ráadásul egy alacsonyabb vásárlóerő is társul a régiós szinten magasabb elektromos áram-árhoz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.