Most már biztos, csütörtökön Cipruson kinyitnak a bankfiókok, az emberek újra nagyobb összegű pénzhez juthatnak, elintézhetik utalásaikat, a munkavállalók a bankzár feloldása következtében megkaphatják bérüket. A benzinkutakon minden bizonnyal már nem csak készpénzt fogadnak el, a cégek is leadhatják külföldi megrendeléseiket. Bár azt hihetnénk, hogy ezzel tulajdonképpen a ciprusi válság megindul a normalizálódás útján, ez koránt sincs így, a neheze még csak most jön.

Tőkekorlátozások, ki tudja meddig

Cipruson ugyanis tőkekorlátozások lesznek érvényben holnaptól, egyelőre hét napig. A tőkekorlátozások – melyek állítólag az országon belüli pénzmozgásokra nem vonatkoznának – így egy olyan országban lesznek érvényben, mely nem rendelkezik saját valutával, a korlátozások ráadásul a szabad tõkeáramlás EU-s alapelvének megsértését jelentik. Izland és Argentína is élt korábban a tőkekorlátozás eszközével, hogy megakadályozza valutájának leértékelődését. A mediterrán szigetországban ugyanakkor azok az összegek, melyek elhagyják Ciprust, nem veszítenek értékükből, ezért is érdekes a ciprusi helyzet.

Mindezek megnehezítik annak az ígéretnek a teljesítését is, hogy pár hét múlva feloldják a korlátozásokat. Egyes ázsiai és latin-amerikai országokban a 90-es években hat hónaptól két évig terjedő időszakot tett ki az, ameddig a tőkekorlátozások érvényben voltak. Izlandon, melynek túlméretezett bankrendszere 2008-ban omlott össze, még most is vannak érvényben ilyen intézkedések. Ennek tükrében pedig elképzelhető, hogy Cipruson nem hónapok, hanem évek telhetnek el addig, míg megszűnnek a tőkekorlátozások. A korlátozások megvédhetik az eurómilliárdok azonnali kiáramlásától Ciprust, ám komoly keretek közé szorítják a vállalkozásokat, a lakosságot és a gazdaságot is.

Csütörtökön kinyitnak a bankfiókok, a pénzkivétel azonban korlátozott lesz Cipruson

AFP / Louisa Gouliamaki

A bankok és az ország kormánya eközben megerősített biztonsági szolgálattal és rendőri jelenléttel várja a csütörtöki banknyitást. A G4S társaság 180-nal több biztonsági őrrel lesz jelen a bankfiókok közelében, hogy biztosítsák a rendet. A Laiki Bank, melyet bezárásra ítéltek, szóvivője szerint az embereknek meg kell érteniük, nem a banki alkalmazottak tehetnek a kialakult helyzetről, ezért is van szükség a megerősített biztonsági jelenlétre. A megerősített jelenlétre szükség is lehet, mivel nemrég bombát dobtak egy ciprusi bankfiókra, a társadalom bankokkal szembeni haragja ilyen formát is öltött.

Óriásit buknak a nagybetétesek

Szerdára az is kiderült, hogy mennyit bukhatnak a nagybetétesek, vagyis akiknek 100 ezer eurónál nagyobb banki megtakarításuk van a Laiki Bankban és a Bank of Cyprusban. Panikosz Demetriadesz ciprusi jegybankelnök a Wall Street Journal beszámolója szerint kedden azt mondta, hogy a 100 ezer euró feletti megtakarítók tényleges veszteségének kalkulációja évekig eltarthat, amíg az érintett bankok átalakítása le nem zajlik. A Bank of Cyprus esetében a nagybetétesek tényleges vesztesége 40 százalék körüli lehet, míg a második legnagyobb bank, a bezárásra ítélt Laiki esetében ennek mértéke a 80 százalékot is elérheti a jegybankelnök szerint. Az amerikai napilap összesítése szerint a Bank of Cyprus esetén a veszteség mintegy 19 ezer betéttulajdonost érinthet, akik 100 ezer euró feletti megtakarítási része együttesen mintegy 8 milliárd eurót tesz ki, míg a Laiki esetén a nem biztosított betétrész 3,2 milliárd eurót tehet ki.

Ez a rendkívül durva veszteség, mely a nagybetéteseket érinti, minden bizonnyal összefüggésben lehet azzal, hogy az utóbbi napokban napvilágra kerültek olyan információk, melyek szerint a március 16-án hajnalban bejelentett bankzár előtt egyesek komolyabb összegeket vittek ki az országból. Emellett pedig, bár hiába volt bankzár azóta, állítólag mégis történtek utalások ciprusi bankokból külföldre, így elképzelhető, hogy kevesebb 100 ezer euró feletti megtakarítás maradt Cipruson, melynek következtében azok a betétesek, akik nem biztosított megtakarításokkal rendelkeznek, még nagyobb bukót könyvelhetnek majd el. A helyzet rendezése érdekében a ciprusi parlament vizsgálatot kezdeményezett, egy listát kért be a bankoktól és a jegybanktól, hogy kik azok a személyek, akik az említett időpont előtt külföldre vitték pénzüket.

Az oroszok nem hagyják annyiban

A nagybetétesek döntő többségét, vagyis a több milliárd eurónyi veszteséget lenyelni kénytelenek jelentős részét oroszok alkotják. Ők, úgy tűnik, nem nyugodnak bele kilátástalannak tűnő helyzetükbe, pereskedni fognak. Ügyvédek szerint van jogi lehetőség mind Ciprust, mind az egyes bankokat perelni, ám fel kell készülni, hogy hosszú ideig tartó procedúra lesz a bírósági eljárás. Azért is lehet értelme pereskedni ügyvédek szerint, mivel ha a ciprusi állam és bankok látják, hogy itt hosszan tartó eljárásokra lehet számítani, akkor elképzelhető, hogy egy nem annyira durva megoldásra törekednek majd. Egy adójogi szakértő szerint ugyanakkor a nagybetétek egy részének megadóztatása nem teljes konfiskálás lesz, mivel a betétesek ezért cserébe részesedést kapnak a bankban, amelyet később értékesíthetnek majd. Ezért szerinte nincs értelme a pereskedésnek, az nem lenne sikeres.

A ciprusiak nemet mondanának az EU feltételeire

AFP / Patrick Baz

A hírek szerint a 19 milliárd eurónyi, nem uniós állampolgárok által birtokolt megtakarítások jelentős része orosz kézben van, a 40-80 százalékos adóval pedig már bőven 10 milliárd euró feletti a tét.

Harminc százalékos munkanélküliséggel riogatnak

Eközben a társadalmi feszültségek szinte kísértetiesen kezdenek hasonlítani a Görögországban tapasztaltakhoz. Kedden több ezer középiskolás és egyetemista tüntetett a trojka ellen a ciprusi parlament előtt, a banki alkalmazottak – akik állásuk elvesztésétől félnek – ugyancsak napok óta a nicosiai törvényhozás épülete előtt demonstrálnak. A ciprusi gazdaság eközben mély szakadékba kerül. Minden bizonnyal megindul a vállalkozások elvándorlása, az offshore-státusz megszűnése és a bizonytalanság a fő hajtóerő. A könnyű pénz elszállingózásával vállalkozások is becsődölnek majd, csökkeni fog a ciprusi vásárlóerő.

Ez megdobhatja a munkanélküliséget, mely az utóbbi egy év alatt a korábbi 10,7-ről 14,7 százalékra kúszott, egyesek szerint pedig a 30 százalékos szintig nem is áll meg a mutató. Hari Tszoukasz, a Warwick Business School professzora szerint Ciprus Írország vagy Görögország verziója lesz, komoly megszorításokkal. A Société Générale francia pénzintézet úgy becsüli, hogy a ciprusi GDP 2017-ig 20 százalékkal fog esni – az ország GDP-jének nyolcszorosára rúgó bankszektort le kell építeni –, bár ebben az adatban a múlt heti politikai zűrzavar keltette bizalomvesztést még nem is kalkulálták bele. A fenti gazdasági visszaesést a szintén görög példához lehet majd hasonlítani, ott 5 év alatt eltűnt az ország gazdasági teljesítményének ötöde. A ciprusiaknak össze kell fogniuk, a helyi közösségek ereje lehet az, mely a nehéz időkben átsegítheti őket a gondokon.