A politikában van ellenzék, viszont nem lehetünk saját magunk ellenzékei a gazdaságban. Így örülök, hogy itt nem politikai koncepciókról, hanem tényekről lehet beszélni – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó címmel tartott keddi gazdaságpolitikai fórumán.

A kormány irányszáma az, hogy a magyar bankrendszernek legalább a fele magyar kézben legyen. A takarékszövetkezeti rendszert megpróbáljuk országos finanszírozásra alkalmas rendszerré szervezni, és a Posta környékén is vannak változások – mondta Orbán, aki szerint a cél a magyar gazdaság finanszírozásának könnyebbé tétele.

A mostani körülmények mellett, amikor egy kkv 8-10 százaléknál olcsóbban nem jut hitelhez, akkor felelősségem teljes tudatában mondom, hogy alig van olyan tevékenység, mely olyan eredményes, hogy ezt törleszteni tudná – hangsúlyozta Orbán. Kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, "mondom ezt anélkül, hogy a jegybank dolgába beleavatkoznék". Orbán szerint jóval alacsonyabb kamatokra van szükség.

Későn ocsúdtunk

A válságból való kilábalás képessége nagymértékben múlik azon, hogy mikor kezdtek el felkészülni a válságra. Németországban 2004-ben fogadtak el egy olyan gazdaság-korszerűsítési csomagot, mely annyira rugalmassá tette a német gazdaságot, hogy amikor 2008-ban eljött a válság, alkalmazkodni tudtak hozzá, ki tudtak belőle evickélni. Mi 2008-ban sem kezdtünk hozzá – emelte ki Orbán. 2010-ben Magyarország pénzügyi helyzetét tekintve rosszabb pénzügyi helyzetben volt, mint Görögország, erről ma már hajlamosak vagyunk elfelejtkezni.

A német háztartások és kkv-k áttervezték a költségeiket és bevételeiket, nálunk pedig azon dolgoztak, hogy kis törvénysértéssel hogyan tudják megtartani ugyanazt a szintet. Ha az életszínvonal megtartását többletteljesítménnyel tudjuk elérni, az lenne a legjobb, ne trükközéssel – emelte ki Orbán.

Az ötezer fő alatti településekre kitérve Orbán elmondta, hogy ezek a települések komolyan eladósodtak, ezért is vették őket előre, mindenestül kiváltották őket, ez 75-80 milliárd forintba került. Mire indul az új uniós költségvetési időszak, ezek a települések ismét hitelképesek lesznek.

MTI / Kovács Tamás

A megyéket megszabadították az intézményektől, ezeket sokszor nem pozitívan értékelték az érintettek. A lényeg viszont az, hogy a megyék értelmes feladata a területi fejlesztési koncepciók kidolgozás és végrehajtása. A fejlesztési koncepciók kidolgozása ne egy budapesti íróasztal mellől történjen, "Cséfalvay államtitkár úr már megalkotta ezt a koncepciót" – mondta Orbán.

Szuverenitás kérdése

Az energiaárakra kitérve a kormányfő kifejtette, hogy foglalkoznak a versenyszektorral is. Az európai versenyképesség egyik fontos eleme lesz a következő években, hogy a magánszféra milyen árakon tudja beszerezni az energiát. Először a rezsicsökkentést kell elrendezni, utána fordulhatunk rá erre az ügyre – mondta Orbán, aki ezért is tart szükségesnek intézkedéseket hozni magyar befolyásszerzésre az energiaiparban.

A devizahitel kérdése az szuverenitás kérdése is – hangsúlyozta Orbán. Ha egy bizonyos mértéken felül található a devizaadósság, akkor az azt jelenti, hogy hiába van valutánk, ennek előnyeit nem tudjuk kihasználni, egy árfolyampolitika rabjai vagyunk.

"Ki kell szabadítani magunkat a devizahitelezésből. A lejáró devizaadósságot forintból kell megújítani" – mondta Orbán. Ezt tették a családokkal is, a legégetőbb probléma az ingatlanhitelekkel van, a fogyasztási hitelekkel nem nagyon tudnak foglalkozni. Ellenben foglalkozni kell a kisvállalkozások devizahiteleivel. Eddig fiskális eszközökkel nem tudtak sokat tenni, nem volt több pénz a költségvetésben, a családokra kellett költeni a forrásokat. Ebben a félévben olyan pénzügyi programokat kell találni, mely a kkv-k számára is lehetővé teszi azt, hogy átválthassák devizahiteleiket forintosra.

A szakképzés területén súlyos küzdelmeket kellett folytatni Orbánnak, saját pártján belül is. Nem mindegy, hogy bölcsésztípusú vagy mérnöktípusú megközelítéssel állunk szemben. Antropológiai kérdés például, hogy meddig kell nekik az iskolapadban ülniük? – érzékeltette a szerinte "emberfelfogásbeli" különbséget Orbán. A kormányfő itt köszönetet mondott a kamarának a segítségéért, hogy a gyakorlati képzés erősítése mellett foglalt állást. Ez becsületbeli ügy volt – emelte ki a miniszterelnök, aki nem gondolja, hogy a kommunista rendszer szakmunkásképző hagyományaira ne lehetne építeni.

A munkát kevésbé kell büntetni

"A felsőoktatás kérdése most egy forró krumpli, most annyira nem is markolásznám" – emelte ki Orbán. Azt azonban elmondta, hogy annak a rendszernek nincs értelme, hogy a kikerülő diákok 25 százaléka olyan munkakörben helyezkedik el, amelyhez nincs szükség felsőoktatási végzettségre. További 25 százalék pedig olyan állásban helyezkedik el, ami nem a végzettségének megfelelő. Ezek az arányok túlságosan nagyok. A pénz természetesen sosem elég, minden rendszer úgy sakkozik, hogy több pénzt tudjon kapni. Fontos azonban azt is tudni, hogy ebben az évben 50 milliárddal többet költenek a felsőoktatásra, mint korábban. Ugyanakkor nem úgy költik el, ahogy azt a szereplők szeretnék, nem működtetésre adják, hanem például adósságkiváltásra. A rossz PPP-konstrukciókat meg kell szüntetni. Remélem nincs itt senki a másik oldalról, mivel ez egy gyalázatos konstrukció – mondta Orbán. Van 200 milliárd forintnyi futó uniós projekt, amihez önerőt biztosítanak, mivel nincsenek meg az egyetemeknek ehhez a források.

A jövő útja az adórendszert tekintve az, hogy a munkát kevésbé kell büntetni. Ezeket az adókat tovább kell csökkenteni. Ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét adócsökkentésre kell fordítani. Emellett az is igaz, hogy bevételt kell biztosítani. A fogyasztási típusú adókat pedig magas szinten kell tartani. Ez vitatható struktúra, de fenn kell tartani. Orbán szerint ez szociálisan is igazságos. Szociálisan tagolttá kell tenni a fogyasztási adókat. Hiányzik egy 35 százalékos áfakulcs, ami a luxustermékeket sújtaná. Ezt már kezdeményezte Orbán az EU-nál, ugyanakkor egyelőre még nem talált pozitív fogadtatásra.

Orbán megjegyezte, a közmunkások többsége cigány, akiket nehezen lehet elhelyezni a versenypiacon, és először munkakultúrát kell nekik tanítani.

A bürokrácia leépítésének üteme az igényekhez képest még mindig lassú a kormányfő szerint. Még mindig sok felesleges eljáráson dolgozó felesleges bürokrata van, készen állnak a további együttműködésre a leépítések tekintetében.

Orbán Viktor és Varga Mihály

MTI / Kovács Tamás

Az a rendszer, amit felépítettünk 1990-től 2010-ig, önmaga paródiájává vált, a decentralizáltság azt eredményezte, hogy a magyar állam nem volt kormányozható állapotban. Most viszont meg tudom mondani, hogy pontosan hány ápolóra lenne még szükség – mondta Orbán, és hogy ők mennyi pénzbe kerülnek.

Lesz növekedés, már idén

Az ország ellenfelei sem vitatkoznak azon, hogy 2014-ben lesz gazdasági növekedés. Érzékelhető növekedés lesz – emelte ki Orbán. A vita azon zajlik, hogy már idén megindul-e a növekedés, vagy csak jövőre lesz felemelkedés. Fontos tudni, hogy egyszer már képesek voltunk arra, hogy növekedést produkáljunk válság közepette. Én azok közé tartozom, akik már idén növekedést várnak – mondta a kormányfő. Ha jól csináljuk a dolgunkat, akkor már idén lesz gazdasági növekedés, a költségvetésben szereplő számoknál nagyobb is lehet a növekedés. Újabb munkahelyvédelmi akciótervek indulhatnak július elsejével, ha a költségvetési számok jól alakulnak.

A magyar egy ilyen büszke népségként rajzolódik ki a történelemből, de ha ránézek az országra, akkor nem ez látszik, csupa kétségekről szóló országot látok – mondta Orbán. Ezzel a mentalitással halálra vagyunk ítélve. Ha nem hiszünk abban, hogy fent tudunk maradni, van saját jövőnk, akkor ennek a nemzetnek pusztulnia kell. Hogy ezt elkerüljük, vissza kell szereznünk a cselekvési szabadságot. Az egész IMF-probléma megoldása arról szól, hogy be tudja-e a kormány bizonyítani, hogy beszorított helyzetben is lehet nemzeti politikát csinálni. És akárhány ellenfelünk is van, talpon tudunk maradni – mondta a kormányfő. A cselekvési szabadság visszanyerése, a szabadságharc a legfontosabb küzdelem, amire szükségünk van. Az energiárak területe ide tartozik. A válság mindenkit megrázott: miért fogadjuk el azt a helyzetet, hogy egy szektor nem érzi a válságot? – tette fel a kérdést Orbán.

Mindezt úgy értük el, hogy a magyar államadósság a 77 százalékos tartományba csökkent, és a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradt. "Mondhatnám azt, hogy új jegybankelnök ment a jegybankba és az infláció 3 százalék alá csökkent, persze nem ennyire egyértelmű az összefüggés" – mondta Orbán. A helyzetben ott van a siker lehetősége. Azt a reményt nem kell feladni, hogy ez így is lehet, e szerint kell igazgatni a gazdaságpolitikát. És ezt a gazdaság szereplői nélkül nem lehet művelni. Az viszont figyelemreméltó, hogy a magyar állam eddig már 15 céggel kötött megállapodást a multik magyar gazdaságba történő beillesztésére. Az pedig, hogy az elmúlt 3 évben 5 milliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra, arra utal, hogy vannak életjelek a magyar gazdaságban.

Matolcsy védelmében

Orbán kérdésre válaszolva elmondta, hogy Matolcsy Györgyöt a kormány ellenfelei azzal gyepálják, hogy fantaszta. Kétségtelen, gazdasági modellekben gondolkodik a volt miniszter. Magyarországnak egy új gazdasági modellre van szüksége, kisebb toldozgatással nem megyünk semmire. A strukturális reform is kevés. Voltak sikeres periódusaink, ugyanakkor vezetési szempontból a német példát kell követünk. A németek csak összehoztak egy olyan modellt, amivel 40-50 évig eldöcögtek – mondta Orbán, aki szerint az akkori német gazdasági miniszter is fantasztának tartották. A korábbi jegybankelnökről – itt Simorra utalt Orbán – a miniszterelnök tudta, hogy kitölti mandátumát. Látszódott, hogy a 2010 utáni három évben a fiskális politika nem lesz összehangolható a jegybank monetáris politikájával. Végigszenvedtük ezt az időszakot, de bele kellett vágni a magyar modellbe – emelte ki Orbán, aki szerint most már megnyugtató "pólusú" gazdasági minisztert is lehetett felkérni. Varga Mihályt hallgatva én is, mondhatni, megnyugodtam, hangsúlyozta a kormányfő. Orbán szerint most viszont már az új gazdasági modell boltját kell vinnünk.

Sok zsíros üzletet!

A miniszterelnök szintén kérdésre válaszolva azt tudja mondani, hogy lesz elektronikus útdíj. Ki kell találni "még itt valamit", hogy az országhatárt át nem lépő magyar fuvarozóknak ne növekedjenek hatalmasat a terheik. A dohánykereskedelemmel kapcsolatban a kormányfő kifejtette, hogy itt nehéz minden felvetődött kérdésre választ adni, "darázsfészek" az ügy. A pénztárgépek területén megértést kért a vállalkozóktól, ugyanakkor a jelenlegi alacsony fogyasztási környezetben is kell intézkedéseket hozni, különben "felzabál minket a feketekereskedelem". A becsületesen működő kereskedők jól járhatnak így, az áfacsalóknak nem szabad engedményeket tenni.

Orbán végül ejtett pár szót a sikeres vállalkozásokról is. Számunkra az üzleti siker nem elrejtendő dolog, a profit kormányzati siker is – hangsúlyozta Orbán. Bátran vállalja a kormány azt a dolgot, hogy a siker mércéje az, hogy a vállalatok gazdagodnak-e vagy sem. "Sok zsíros, nagy, magas üzleti sikert kívánok maguknak a következő esztendőkre is" – zárta beszédét Orbán.

Varga alig szólalt meg

A fórumon elvileg Varga Mihály nemrég kinevezett nemzetgazdasági miniszter is részt vett – az előadók között szerepelt –, ám ő csak pár kérdésre válaszolt. Varga is egyetértett abban, hogy a legfontosabb kérdés a növekedés. Az elmúlt évek költségvetési eredményeinek következtében ugyanakkor szerinte nem ugyanaz a helyzet, mint 2010-ben. Az a kérdés, hogy ezeket meg tudjuk-e tartani, a gazdasági növekedés ösztönzése meg tud-e történni. Növekedni viszont csak akkor lehet, és van értelme, ha az egyensúly megmarad – emelte ki Varga. A miniszter szerint Magyarországon "nem a spanyolviaszt kell feltalálni" a növekedésösztönző lépések tekintetében. A közgazdasági gondolkodás egy irányba mutat, a nagy kérdés, hogy az egyensúly megőrzésével hogyan lehet az egyes iparágakhoz forrásokat találni.