Magyarországon is terjed a közösségi mezőgazdálkodás az európai minták alapján, itthon már hat-nyolc ilyen elven működő gazdálkodói közösség tevékenykedik - mondta Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa pénteken Budapesten, egy szakmai konferencián.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fővárosban A közösségi mezőgazdálkodás Európában és Magyarországon címmel, svájci támogatással rendezett fórumot, amelyen a közösségi mezőgazdálkodás kérdései kerültek napirendre.
Perényi Zsófia elmondta: a közösségi mezőgazdálkodás a gazdák és a fogyasztók közvetlen kapcsolatán, hosszú távú elkötelezettségén és partnerségén alapuló mezőgazdasági modell, a hagyományos élelmiszer-értékesítési módszerek alternatívája; középpontjában az értékesítés helyett az áll, hogy a fogyasztókat bevonják a gazdaság fenntartásába.
Mint mondta, a gyakorlatban a közösségi gazdálkodás egy gazdából és egy fogyasztói csoportból áll, akik közösen elkötelezik magukat az együttműködés mellett. Ezt gyakran kétoldalú megállapodásban is rögzítik. A vásárlók vállalják, hogy a gazdaság termékeit sokszor előre meghatározott áron és egész szezonban, illetve egész évben megveszik. A gazda pedig vállalja, hogy ebben az időszakban a közösség számára a lehető legjobb tudása szerint végzi a termelést.
Pető Áron gazdálkodó egy ilyen közösségi mezőgazdálkodáson alapuló gazdaságot működtet Biokert néven Szigetmonostoron. Az MTI-nek elmondta: a gazdálkodást 2011-ben kezdte ebben a formában. Jelenleg mintegy 60 család tagja a közösségnek, a kezdetekkor még csak 15-en voltak. A múlt évben hét hónap volt a termelési ciklus, azaz 20 héten keresztül tudta ellátni a közösség tagjait különböző élelmiszerekkel, zöldségekkel.
Egy szezonban összesen 40-50 féle zöldséget termel, és ebből kapnak a közösség tagjai. Egy négyfős család heti tagsága mintegy 5 ezer forint körüli összegbe kerül. Az idén szeretné a termékekkel ellátás időszakát 40 hétre növelni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.