A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység problémája összesen 50-125 millió embert érint Európában. A környező országokban a román háztartások jövedelmüknek átlagosan körülbelül 10 százalékát, egy lengyel 16 százalékát, egy cseh pedig 5 százalékát fordítja energiaszámlák fizetésére, míg Németországban ez az átlag mindössze 6 százalék.

A nemzetközi probléma hazánkban hosszú idő óta és nagymértékben fennáll. 2012-ben a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük 20 százalékát költötték energiaszámlákra, 380 ezer magyar háztartásban pedig a jövedelmek legalább 34 százalékát költötték villany- és gázszámlákra, ami szakértők számítása szerint az energiaszegénység küszöbértékét jelenti.

A Nemzetközi Energiairoda adatai szerint Magyarországon, Európa többi országához hasonlóan, az energiaszámlák legnagyobb részét, 59 százalékát a lakóterek fűtése teszi ki. Ez pedig az épületek energiahatékonysági fejlesztésével nagymértékben csökkenthető. Az energiahatékonysági beruházások jelentik a leghatékonyabb visszaszorító erőt az energiaszegénység ellen Magyarországon.

Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira.

A KSH 2012-es adatai szerint a magyar háztartások átlagosan 73 ezer forintot költenek rezsire, melyből a fűtésköltség átlagosan 42 ezer forintot tesz ki. A 10 százalékos rezsicsökkentés, amennyiben minden része megvalósul, átlagosan tehát 7300 forintot jelent majd, míg a szigetelés havonta 15 000 forint megtakarítást eredményez - írja a Knauf Insulation.

A Tárki adatai szerint 2011-ben a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt a rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztéssel. A rezsiköltségekbe történő, időszakos állami beavatkozás nem oldja meg, csak elfedi a problémát, időszakos segítséget nyújtva a háztartásoknak. Sokkal nagyobb lépést jelentenek a lakosság jelentős részét érintő energiaszegénység megszüntetéséhez azok az energiahatékonysági befektetések, így a szigetelés, melyekkel nem csak a hó végi számla, de a valós energiafogyasztás is nagymértékben redukálható. A megfelelő hőszigetelés ugyanis 30-40 százalékkal is csökkentheti az energiafogyasztást, a befektetés pedig 2-4 év alatt megtérül.

Az energiaszegénységet bemutató és definiáló, az Energiaklub által készített kutatás szerint a probléma legmarkánsabban a vidéken, családi házban élő, gázfűtést alkalmazó, nyugdíjas lakosokat érinti, amihez az időskori jövedelemcsökkenés nagymértékben hozzájárul. Az energiahatékonysági fejlesztések egy gázfűtéses családi ház esetén, éves szinten több százezer forint megtakarítást jelentenek. Havi szinten is nagymértékű spórolást nyújtva, a szigetelés az egyik legjobb nyugdíj-előtakarékossági eszközt is jelenti.