Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Minden eddiginél nehezebb lesz megfelelni az japán atomenergiatermelést szabályozni hivatott új hatóság elvárásainak, de aki zöld jelzést kap, és újraindíthatja a reaktorait, baleset esetén akár egy hétig külső segtség nélkül is kezelni tudja majd a helyzetét. A fukusimai nukleáris katasztrófa tanulságait is levonva, szigorú biztonsági protokolloknak kell a szigetországi erőműüzemeltetőknek megfelelniük. A beruházások sorát igénylő intézkedések drágítják majd a termelést, és tovább errodálják az olcsó nukleáris energiatermelés mítoszát.
Az új japán nukleáris hatóság (Nuclear Regulation Authority - NRA) január 21-én közzétette az atomerőművek üzemelési engedélyére vonatkozó követelményrendszer tervezetét, melyben olyan új előírások is szerepelnek, hogy az üzemeltetőnek például képesnek kell lennie akár egy héten keresztül is ellenőrzése alatt tartania egy súlyos baleseti helyzetet külső segítség nélkül. Az olcsó atomenergia illúziója tovább foszladozik.
Az NRA azért jött létre, hogy a mindenkori kormánytól és az ipari befolyásoktól független szervként szabályozza és felügyelje a japán atomenergetikát - írja a NucNet-re hivatkozva az energiainfo.hu Furcsán éles áthallás ez a magyarországi szabályozási tervekkel kapcsolatban, mely során az a kormányzati elképzelés, hogy a hazai nukleáris hatóságot beolvaszatanák a kormánynak felelő Magyar Energia Hivatalba. A tervezet ellen többen szakmai alapon is tiltakoztak, Aszódi Attila egyenesen őrülstégnek nevezte az elképzelést.
A Japánban most kiadott tervezethez január végéig tehettek észrevételeket a nukleáris erőművek üzemeltetői, de a végleges szabályozás és követelményrendszert majd júliusra készül el.
A NucNet szakportál szerint az atomerőműveiket újraindítani kívánó cégeknek fel kell kötniük a gatyát, ha meg akarnak majd felelni az új elvárásoknak. Ezek közt olyan előírások vannak jelenleg, mint például, hogy az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell az alternatív, lehetőleg mobil áramforrásokat és többszörözött biztonsági hűtővízforrásokat, illetve hogy minden reaktornak rendelkeznie kell ún "szűrt leeresztéssel", amiazt jelenti, hogy a termelődő hidrogént ki kell tudni engedni a rendszerekből egy-egy zónasérüléssel járó súlyos baleset esetén análkül, hogy további robbanásveszély állna fönt. A kiegészítéseknek megfelelés költségigét egyelőre becsülni sem lehez, de az biztosan nem lesz olcsó, hogy biztosítva legyen az is, hogy a cégek külső segítség nélkül képesnek legyenek kezelni akár egy hétig is önállóan egy súlyos baleseti helyzetet.
Japánban ötven atomerőművi blokk van, ezekből jelenleg csak kettő üzemel, ezek a kiemelten villamosenergia-igényes, erősen iparosított Kansai régiót látják el energiával. A többi reaktor addig nem kap engedélyt a restartra, amíg az NRA nem véglegesíti az új előírásokat, és azokat az üzemeltetők nem építik be a rendszereikbe.
Alig egy hónapja, hogy megírtuk, két japán atomerőmű esetében is komoly alapja van annak a feltételezésnek, hogy a nukleáris termelőegységek alatti törésvonalak jóval nagyobb kockázatot jelentenek a biztosnágos működésre nézve, mint azt korábban gondolták. Január elején a japán nukleáris hatóság szakértői a higasi dori és a curugai atomerőmű működési kockázatát pedzegették, különös tekintettel arra, hogy bár a távol-keleti szigetországnak égető szüksége lenne több energiára (így több erőmű újraindítására is), a japán kormányzati irányelvek tiltják, hogy atomerőmű aktív törésvonalon üzemeljen. Egy hónapja felmerült, hogy ha a hatóság úgy határoz, le kell majd bontani a fukushimai atomkatasztrófa után egyébként már leállított curugai erőművet. És ez várhat Higasi Dorira is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
