Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy Budapest tőszomszédságában lévő település a kieső bevételeket komoly mértékű építményadóval kénytelen befoltozni. Pilisborosjenőn indulatokat szül az ingatlanadó mértékének növelése. A vitákban régi sérelmek, őslakosok és kiköltőzök közötti ellentétek is felszínre kerülnek. Riport.
Budapesttől alig 10 kilométerre, egy erdőktől ölelt völgyben helyezkedik el a 3500 lelket számláló Pilisborosjenő. Az egykor döntően svábok lakta településen, amely ma művészek és fiatal családosok kedvelt agglomerációs településének számít, forrongó indulatok korbácsolják fel a vidéki nyugalmat. A helyi képviselő-testület jelentősen megemelte az építményadó összegét, a döntés pedig "frontokra" szakította a falut.
Az egymásra mutogatás a múlt sérelmeit is előhozta az őslakos svábok és újonnan beköltözők között. De érdekellentétek tapinthatók ki a fiatalok és nyugdíjasok, valamint a nagy ingatlannal rendelkezők és a kisebb házt birtoklók között. Miután a Fidesz ellenzékben elvetette az egységes, központi ingatlanadót, a helyi szabályozás - ahogy azt sejteni lehetett - megosztja a település lakóit, és csökkenti a falu vonzerejét. Márpedig a pilisborosjenői építményadót akár pilotprojektnek is tekinthetik más önkormányzatok, miután az állami forráskivonások következtében ők is rákényszerülhetnek a telek- vagy építményadó drasztikus, különböző szempontok szerinti differenciált emelésére.
Négyszázról ezerre
Pilisborosjenőn a tavaly november 27-én elfogadott új adórendelet értelmében jelentős változások történtek az építmény- és telekadó mértéke és kedvezményrendszere ügyében. Az építményadó mértékét a tavalyi 400 forintos négyzetméterenkénti szintről 1000 forintra emelték, a lakástulajdonosoknak és nagycsaládosoknak járó kedvezmények rendszerét pedig jelentősen módosították. Jelentős részük nem tudja igénybe venni ezeket: a három vagy annál több gyereket nevelők csak akkor részesülhetnek az 50 százalékos adókedvezményben, ha még kiskorúak a gyerekek, és az egy főre eső jövedelem a minimálbér felénél (49 ezer forint/fő, ez nettóban 32 ezer forint) nem több.
Vagyis egy öttagú család 160 ezer forintos nettó jövedelem felett már nem jogosult a kedvezményre. A kedvezmények köre emellett még úgy változott, hogy megszűnt a helyiek által lakott ingatlanok utáni kedvezmény, helyettük a nyugdíjasok és a még nem aszfaltozott utcában lakók kaptak jelentős engedményt. Az adóból 118 millió folyna be a falu büdzséjébe. Ez a település 2012-es költségvetésének (522 millió forint volt) több, mint ötöde.
A polgármester – aki egy mérsékeltebb emelés mellett volt – a napokban bemutatott egy hatásvizsgálatot. Eszerint a 44 nagycsaládos háztartás közül, melyek tavaly igénybe vehették az akkor még élő kedvezményt, most mindössze legfeljebb egy lenne jogosult az aktuális kedvezményre. Az adóterhük egy 150 négyzetméteres átlagos építményt figyelembe véve 24 ezerről 123 ezer forintra emelkedik, vagyis majdnem ötszörösére növekszik számukra az építményadó. A polgármester hatásvizsgálatában felhívja a figyelmet arra az aránytalanságra is, hogy az építményszám 20 százalékában élők fizetnék meg a kedvezmények nélkül számított építményadó 35 százalékát.
Az építményadó mértékének megemelése és a kedvezmények átvariálása mellett a telekadó is borzolja a kedélyeket a pilisi zsákfaluban. Míg tavaly 60 Ft/négyzetmétert kellett azoknak fizetni, akik nem helyi lakosok voltak, ez idén 200 forintra módosult, vagyis míg egy 900 négyzetméteres "mintatelekre" 2012-ben 54 ezer forintot kellett fizetni, addig idén a teher 180 ezer forintra nőne. (Telekadót akkor kell fizetni, ha nincs a telken lakóingatlan, mivel akkor építményadó-fizetési kötelezettség áll elő). Ezzel azok is rosszul járnak, akiknek csak hétvégi telkük van Pilisborosjenőn.
Az állami elvonások miatt kellett emelni
A képviselő-testület és a polgármester is az állami forráskivonással indokolja a helyi adók emelését. "A kormány erre az évre olyan megszorításokat ütemezett be, amilyenek eddig még nem voltak" – fejtette ki Varga István, a település képviselő-testületének tagja, a pénzügyi bizottság elnöke, aki az új adórendeletet beterjesztette. Az iparűzési adó és a gépjárműadó egy részének elvonása, az általános iskola állami kézbe kerülése mellett az infrastruktúra fenntartási kötelezettsége azt eredményezte, hogy mintegy 100 millió forintos kieséssel lehet számolni tavalyhoz képest.
Varga szerint az is probléma, hogy az utóbbi két évben korántsem gazdálkodott gondosan a település a rá bízott pénzekkel. "Tavaly novemberben volt egy közmeghallgatás, ahol a polgármester közölte, hogy nyárra elfogyott a pénz" – mondta a képviselő, aki hozzátette: érdekes, miért nem volt nyilvánvaló a polgármester számára már az előző két évben, hogy itt komoly gondok lesznek. Pedig a 2010 előtti képviselő-testület vagyonnövekedéssel és jelentős, 180 milliós készpénzállománnyal adta át a vezetést a következő testületnek. Varga szerint a polgármester ráadásul leállított egy 100 millió forintra rúgó adóbehajtást is a Budai Tégla Zrt. ellen, amivel pedig komolyan meg lehetett volna támogatni a település büdzséjét. (A Budai Tégla Zrt. a cikk megjelenése után megkereste a hvg.hu-t és közölte, hogy nincs semmilyen adótartozásuk, nem is volt). Emellett pedig van egy elnyert fejlesztésük is óvodaépítésre, és a 200 milliós beruházáshoz az önerőt is biztosítani kell valahonnan.
A képviselő szerint ezek a tételek mind azt eredményezik, hogy Pilisborosjenő máshoz nem tud nyúlni jelenleg, csak adóemeléshez. "Próbáltunk olyan adót kiszabni, mely a teherviselő-képességhez van igazítva" – mondta Varga. Szerinte sok olyan család költözött be az új, egyáltalán nem kicsi házakba, amelynek a jelenléte maga generálja bizonyos szolgáltatások – például az általános iskola vagy az óvoda – meglétét. A képviselő tisztában van vele, hogy a házak egy része hitelből épült, ugyanakkor nem várható el azoktól a nyugdíjasoktól, akik egész életüket a faluban élték le, hogy ők finanszírozzák meg azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amiket ők már nem fognak igénybe venni. Varga elmondta, hogy készítettek hatástanulmányokat. Ezek csak mostanra készültek el, mivel szerinte nem tudtak hozzájutni a szükséges adatokhoz, mert a jegyzőtől ezeket eddig nem kapták meg.
Pilisborosjenő polgármestere, Paksi Imre szerint a 2000-es évek elejének ingatlanpiaci boomja során a településnek a jó áron piacra dobott önkormányzati telkekből sikerült megteremteni a bevételek és kiadások összhangját. De a tartalékok mára kimerültek. Paksi elmondása szerint az állami támogatások az utóbbi két évben évente 5-10 százalékkal csökkentek, így tavaly vált nyilvánvalóvá, hogy kevesebb forrással kalkulálhatnak. Az idei csökkentés után mintegy 80-90 milliós pluszbevételt kell bevonnia az önkormányzatnak Paksi szerint, miután az önkormányzati törvény módosítása következtében a helyhatóságok működése nem termelhet veszteséget: a kiadásokat a bevételekkel mindenképp egyensúlyba kell hozni. Ezért is van szükség az építményadóra, de a polgármester szerint nem ilyen mértékűre.
Paksi ugyanakkor kiemelte, hogy a megemelt adó az adóbefizetés hatékonyságára nincs kedvező hatással, a magasabb teher alól sokan kérnek mentességet, emellett pedig a jelenleg parkolópályán lévő ingatlanberuházásoknak sem kedvez az adó: 150 ezer forintos éves teher mellett nem sokan akarnak majd itt házat építeni.
Ennyit már nem vagyunk hajlandók fizetni
Az építmény- és telekadó-módosítások következtében az érintett helyiek egy csoportja viszont mozgásba lendült. Több mint 840 aláírást gyűjtöttek össze, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ügyet, a január közepére várt ülés azonban elmaradt, az építményadó kérdését kedden vitatja meg a testület. Addig is a helyiek tovább szerveződtek és igyekeztek minden fórumot megragadni véleményük hangoztatására.
"Én ezt az adómennyiséget nem fogom tudni befizetni, nincs rá keret" – mondta a hvg.hu-nak Flóra, aki 3 gyerekkel évi 150 ezer forintot fizetne építményadóban. A családanya elmondása szerint a tavalyi teher dupláját, körülbelül 50 ezer forintot még hajlandó lenne befizetni, de ennyit már nem. Az új adó annyi lenne, mint egy havi villanyszámlánk – emelte ki. Szerinte a legfőbb probléma, hogy az adóemelést úgy hajtotta végre a testület, hogy a számukra kedves rétegeket preferálták. Flóra kiemelte, hogy egy ötfős család 150 ezer forintnyi jövedelem felett már nem részesülne támogatásban, miközben aki öregebb házban lakik, alanyi jogon megkapja a támogatást. "Nekem meg igazolással kellene bizonyítanom, hogy a minimálbér fele alatt található-e az egy főre jutó jövedelmünk, míg a többi kedvezményezett alanyi jogon megkapja a támogatást" – emelte ki a háromgyerekes anyuka.
| Nem a legszegényebb a település |
Pilisborosjenő az ország 25 legnagyobb jövedelemmel rendelkező települése közé tartozik, ami döntően a fővárosból kitelepülő fiatalabb korosztálynak köszönhető. A település ugyanakkor "alvófalu": a polgármester becslése szerint az aktív keresők háromnegyede a fővárosba jár dolgozni, a gyerekeket Budapesten járatják iskolába, óvodába.
Az alábbi térkép a GeoIndeX üzleti térinformatikával foglalkozó cég honlapjáról származik. Pilisborosjenő Budapest északnyugati határán fekszik.  GeoIndex |
Hasonló véleményen van a négygyermekes Ferenc is. Szerinte azonban van még egy vetülete az adórendeletnek: még mindig érezhető az őslakosok és a betelepülők közti ellentét, az újakra a falujuk megrontójaként tekintenek a magukat őslakosoknak nevezők, akiknek a szekerét a képviselő-testület tolja. Ferenc szerint azért is érthetetlen kissé az adóemelés, mivel ő pont azon a területen építkezett, amelyet az önkormányzat adott el a betelepülőknek, vagyis ő előre megfinanszírozta a közművek és az aszfaltozott út megépítését. Havi 110 ezer forintos hitelt nyög a ház és a közművek miatt. Felháborítónak tartja, hogy emellé még ilyen mértékben megemelték ezt az adót.
Flóra szerint az sem teljesen normális, hogy hallani olyan véleményeket a képviselő-testületben, miszerint azokban a családokban, ahol sok gyerek van, ott pénz is van, nyugodtan fizethetik a magasabb terhet. A családanya szerint az is probléma, hogy nem lehet kedvezményt kapni az után a gyerek után, aki már elmúlt 18 éves, de még eltartott, mert egyetemre vagy főiskolára jár. Flóra úgy tudja, helyi ügyvédek egy csoportja az ombdusmanon keresztül próbálja tesztelni az Alkotmánybíróságot, hogy vagyonadó kivetése – márpedig az építményadó szerintük az – alkotmányellenes-e.
Most akkor számít, hogy valaki sváb vagy magyar?
"A világban vannak rossz és furcsa dolgok, és van Pilisborosjenő" – érzékeltette a kialakult helyzet fonákságát János, aki évtizedek óta a faluban él. A férfi elmondása szerint, amikor a faluba érkezett, úgy válaszolt neki egy öreg sváb arra a kérdésre, hogy ő vajon "gyüttment-e", hogy "maga még nem, majd az unokája lesz az". A sváb-magyar ellentét ma már nem ennyire erőteljes, még akkor sem, ha furcsának tartja, hogy a Német Nemzetiségi Önkormányzat zártkörű farsangot rendez február elején.
János szerint Pilisborosjenőre az utóbbi években sok olyan ember érkezett, akit jómódúnak lehet mondani, de őket meg kell becsülni, "mivel sokat tesznek a közösségért". Szerinte saját magát zsigereli ki a falu a döntéssel, miközben a terheket egy csoportra "veri rá", a másik része pedig jogtalan előnyökhöz jut. János úgy véli, hogy a polgármester is benne van indirekt módon az adó megemelésében, mivel két éve ott ül a polgármesteri székben – előtte meg négy évig helyi képviselő volt –, vagyis tudnia kellett erről a tervről.
A több évtizede a faluban élő János szerint az is probléma a rendelettel, hogy szerinte a képviselők eddig 60 milliós bevételtöbbletről beszéltek az építmény- és telekadó-növeléssel kapcsolatban, egy hatástanulmány ugyanakkor már 118 milliós bevételt hozott ki – ugyanezekkel a kulcsokkal. A jegyző eközben állítólag megnézte, hogy mekkora az az összeg, amit be kellene tömni a költségvetésben, amire érkezett egy 79 milliós alternatíva is, a kedvezmények másfajta elosztásával – fejtette ki János. Így nem teljesen világos, hogy akkor pontosan mekkora összegre van szüksége az önkormányzatnak az idei büdzsé befoltozásához. A helyzetből az lehetne a kiút, ha a falu lakossága összegyűlne és együtt vitatná meg a kialakult helyzetet.
A közhangulat is az adó ellen van
Pilisborosjenőn nem csak a nagycsaládosok és nagyobb házzal rendelkezők vannak az építményadó emelése ellen. A kisboltba és a virágoshoz betérve is csak elutasító véleménnyel lehet találkozni. "Eddig se szerettem élni, de most már kifejezetten utálok" - mondta egy középkorú hölgy a helyi kisboltban, aki azt is az önkormányzat szemére hányta, hogy szinte alig történik fejlesztés, az utak például rendkívül rosszak. Az önkormányzattal szemben fekvő virágosnál is az adó ellen vannak. "Nem fogom befizetni az adót, mert nincs miből" – vázolja a helyzetet egy 40 körüli helyi őslakos, aki örül, ha tudja fizetni a számláit.
A helyiek ellenállását és felhördülését érzi a képviselő-testület is. A rendelettel kapcsolatban több félreértés is van, ezeket Varga István szerint sürgősen tisztázni kell, és a keretrendszer finomítását is el kell végezni. Az egy főre vetített, a minimálbér felét el nem érő jövedelem esetén pontosítani kell, hogy az most nettóban vagy bruttóbban értik-e. Emellett pedig a nagycsaládosok észrevételeit is figyelembe kell venni a rendelet módosításakor – hangsúlyozta a képviselő. A kritikákra reagálva Varga kiemelte, hogy a nagycsaládosokat ilyen mértékben nem fogja terhelni az adó.
A képviselő elmondta, hogy mindenképp szeretnék elkerülni a falu csődjét, mert akkor pénzügyi gondnokot jelölnek ki. Ebben az esetben a megszokott eljárás az, hogy reorganizációs hitellel próbálják megoldani a fiskális gondokat. Ha ez sem menne, akkor az adókat a maximumra emelnék. "Ezt pedig mindenképp el kell kerülni" - hangsúlyozta Varga. A képviselő elmondta, hogy megkerestek vállalkozásokat is, amelyeket a településre szeretnének csábítani, de ez nem lesz elég. Az adóemeléssel lehet gyorsan és hatékonyan kezelni a problémát, de a lakosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mindenkire nézve igazságos törvény és rendelet nincs. "Megpróbáltunk egy olyan adójogszabályt hozni, mely valamilyen szinten igazságos, a célunk semmiképp sem a lakosság ellehetetlenítése" – emelte ki a képviselő.
| Kelepcében az önkormányzatok |
| Mint ahogy arra a hvg.hu egy korábbi cikkében rámutatott, igen nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok a 2013-as központi költségvetéssel. Mínuszos helyi költségvetést nem lehet tervezni, eközben pedig jókora összegeket vonnak el az önkormányzatoktól (Mátraverebély községe például a tavalyi összeg kevesebb mint feléből gazdálkodhat idén). Az elmúlt évek folyamatos megszorításai után mobilizálható vagyonuk már szinte nem is maradt, így számos helyen a felelősségteljes tervezés helyett nem marad más hátra, mint játék a számokkal, ami főként a várható bevételek túltervezését jelenti. A kieső állami forintokat a települések másfelől igyekeznek több forrásból is betömni, ennek egyik eleme az építményadó (és telekadó), melynek maximális mértéke 1700 Ft/négyzetméter lehet (a telekadó maximális mértékét továbbra is a helyiadó-törvény szabályozza). Sok önkormányzat él is az adó kivetésének eszközével (pl. Újpest vagy Kaposvár), ugyanakkor mentességet biztosítanak azokra az ingatlanokra, ahol magánszemély lakik az ingatlanban, vagy magánszemély tulajdonában áll az adott lakás vagy ház. Vagyis az építményadó döntő többségét a vállalkozások fizetik meg, sok esetben a maximális mértékben. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
