Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány rendezni tudja 2018-ig a Vértesi Erőmű által üzemeltetett márkushegyi bánya rekultivációját és az ott dolgozó több mint 800 ember sorsát, miután az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta, hogy az állam mintegy 42 milliárd forinttal járuljon hozzá a versenyképtelennek ítélt szénbánya bezárásának költségeihez. Az erőmű 2014 után szén helyett biomasszát használ majd fel. Az átállítás ugyanakkor energetikai szempontból egyáltalán nem a fenntarthatóság irányába mutat, és ezt a fogyasztók pénztárcája bánhatja.
Nagyon komoly sikere ez a kormánynak - fejtette ki Hegmanné Nemes Sára a fejlesztési minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Az államtitkár kiemelte: az állam a több mint 42 milliárd forintból 2018-ig főként a bánya rekultivációját és az ott dolgozók átképzését támogatja majd.
Hegmanné Nemes Sára emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió (EU) a versenyképtelen bányák bezárásával kapcsolatban támogatási engedélyezési eljárást indított el, a magyar kormány pedig 2010-ben úgy döntött, hogy márkushegyi bányát ilyen engedély birtokában - az előző kormány döntésével ellentétben - nem zárja be, hanem 2014-ig egy támogatási rendszerrel életben tartja. Hozzáfűzte, hogy a Vértesi Erőmű nem zár be: 2014 után, amikor már a márkushegyi bánya nem szállít szenet az erőműnek, hanem biomassza erőművé alakul át, akkor legalább annyi embert foglalkoztat majd, mint jelenleg.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: mivel a bánya a térség legnagyobb foglalkoztatója, kiemelten fontos annak sorsa. Hozzáfűzte: a márkushegyi bánya Magyarország egyetlen, még működő mélyművelésű bányája. A képviselő kifejtette: 2010-ben veszélybe került a márkushegyi bánya, mert a Vértesi Erőmű korábban megkötött "kétes áramvásárlási szerződései miatt" a cég egy közel 40 milliárd forintos követelésállománnyal nézett szembe; ettől csődvédelemmel megszabadították az erőművet. A "szénfillér" további igénybe vételével kiszámítható és tervezhető a bánya további sorsa - mondta Czunyiné Bertalan Judit.
Az uniós döntés fontossága abban is megmutatkozik, hogy a 800 munkavállaló 2014-ig biztosan tud dolgozni a bányában, illetve 2018-ig átképzésben vehet részt, és biztos munkahelyre számíthat. Hozzáfűzte: beszállítókkal együtt jóval több család sorsát rendezi a döntés. Czunyiné Bertalan Judit szólt arról is, hogy - mivel a bányászokat megillető korkedvezményes nyugdíj átmeneti bányászjáradék néven megmarad - így 25 év vagy 5000 műszak után a jelenleg a mélyművelésű bányában dolgozók jelentős része igénybe fogja tudni venni ezt az ellátást 2014-ig vagy 2018-ig.
Brüsszel rábólintott a támogatásra
Az Európai Bizottság (EB) tegnap jelentette be, hogy jóváhagyta a magyar állam 42,247 milliárd forintos hozzájárulását a versenyképtelennek ítélt márkushegyi szénbánya bezárásának költségeihez. A brüsszeli testület szerint az állami támogatás nem ellentétes az unió versenyjogi előírásaival, mert a termelés támogatása idővel csökken, a magyar hatóságok pedig kötelezettséget vállaltak, hogy a bánya bezárásának társadalmi és környezeti következményeit mérsékelni fogják.
"Ezek az intézkedések megkönnyítik majd azt a folyamatot, amely a bánya 2014 végéig történő, elkerülhetetlen bezárásához vezet, segítséget nyújt azoknak, akiknek szenvedést okoz ez a fájdalmas átalakulás, valamint mérséklik a szénbányászatnak a környezetre gyakorolt hatását" - idézte az Európai Bizottság közleménye Joaquín Almuniát, a testület versenypolitikáért felelős tagját.
A bizottság azt is ismertetette, hogy a márkushegyi bányát a Vértesi Erőmű üzemelteti, az ott kitermelt szenet pedig fűtési és áramtermelési célokra használják. A bizottság közleménye egyértelműen kijelentette, hogy a márkushegyi bányában a szénbányászat 2014 végén befejeződik.
Az EB arra is kitért, hogy a Magyarország által számára megküldött bányabezárási terv szerint - a tanács által meghatározott feltételeknek megfelelően - az állam idővel fokozatosan csökkentené a termelési költségek fedezésére nyújtott állami támogatást, valamint olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mérséklik a bányászat környezetre gyakorolt hatásait.
Nem éppen fenntartható az átállás
Ha az erőmű kazánjait alakítják át biomassza befogadására, akkor az nem a fenntarthatóság és modern működés irányába mutat - mondta el Perger András, az Energiaklub hagyományos energiahordozókkal foglalkozó projektvezetője. Perger szerint a tűzifa eltüzelése egyáltalán nem jó megoldás, mivel alacsony hatásfokú tüzelőanyaggal váltják fel a szenet.
A legfőbb probléma azonban az, hogy az erőmű már eddig is rengeteg pénzébe került a magyar adófizetőknek az elmúlt két évtizedben, így ha lebontanánk az egy munkahely megmentésére eső költségeket, akkor igen magas szám jönne ki. Az átalakítás örömteli, hogy végre kezdenek valamit a bányával és az erőművel, ám az erőmű nem valószínű, hogy a biomasszára történő átállás után önfenntartóvá válik, a fogyasztóknak kellene valamilyen formában megfizetni a veszteségeket - fejtette ki az Energiaklub munkatársa.
Már évek óta be akarták zárni
A fogyasztói számlákon megjelenő 0,19 Ft/kWh nagyságú díjelem (“szénfillér”) révén befolyó összeget az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők kötelesek befizetni a Mavir Zrt. elkülönített számlájára. Az évek során felhalmozódott több mint 42 milliárdnyi forintot - ezt a támogatást egy EU-rendelet tette lehetővé, mely korlátozza a kifizethető összegek mértékét és a támogatás időtávját is - a mindenkori kormányok különítették el a bánya bezárásának kezelésére, a szénbányászati szerkezetátalakításra, a szénbányászatnak a környezetre gyakorolt hatásának mérséklésére. A mostani uniós rábólintással a támogatásért cserébe a bányát 2014 végéig be kell zárni.
A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) korábban már többször is be szerette volna zárni azerősen veszteséges Vértesi Erőművet. A társaság 2007-ben 3,3 milliárd, 2008-ban 6,6 milliárd, 2009-ben 3,4 milliárd, 2010-ben pedig 11 milliárd forint veszteséget termelt. Az erőmű ugyanakkor 2009 előtt olyan áramkereskedelmi ügyleteket kötött Kapolyi László volt MSZP-s képviselő, nagyvállalkozó System Consulting nevű cégével, amelyek miatt több tízmilliárd forint értékű tartozást halmozott fel, amit saját erejéből nem volt képes megfizetni. Kapolyi cége akkor megvásárolta volna a Vértesi Erőművet, és leendő tulajdonosként 25 megawattnyi áramot rendelt az erőműtől. A Vértesi Erőműnek ugyanakkor nem volt ekkore kapacitása, így kereskedőktől is kénytelen volt áramot letkötni, több tíz milliárd forint értékben (az erőmű saját tőkéje 10 milliárd forint volt). A System Consulting ugyanakkor 2008 végén elállt a megrendeléstől, pénzügyi gondokra hivatkozva. A helyzet csődeljáráshoz, majd egy sikeres csődegyezséghez vezetett, ami az MVM szerint konszolidálta az erőmű működését. A dolgozói létszám időközben 2100-ről 1500 főre csökkent.
A 2010-es kormányváltás előtti "interregnumban" úgy döntött az MVM, hogy az erőműnek szént biztosító márkushegyi bányában a 2010-es év végén leáll a termelés, az erőmű azonban a felhalmozott szénkészletek, illetve biomassza eltüzelésével tovább üzemelhet, legkésőbb három évig. Magyarország utolsó mélyművelésű bányáját ugyanakkor mégsem zárták be, 2010-ben olyan kormánydöntés született, hogy a bányában nem áll le a termelés, és ezzel együtt 2014 végéig biztosított marad Oroszlány és Bokod távhőellátása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
