Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A fehér csekk bevezetése a Magyar Postának és az érintett szolgáltatóknak érheti meg, és az utóbbiak számlavezető bankjainak az érdekeit sérti. A próbaüzem elkezdődött, az igazi áttöréshez még szerződött partnerek kellenek.
Az elmúlt hónapokban a híradások zöme úgy tálalta a Magyar Posta „találmányát”, a fehér csekket, mint amivel az állami vállalat saját magának kreál konkurenciát. Az újfajta postai megbízás bemutatása ráadásul összekapcsolódott azzal a hírrel, hogy megemelkedik a csekkfizetés díja, a fehér csekk költsége pedig a sárgáéhoz képest alacsonyabb. Mivel akár heteken belül megjelenhetnek az első fehér csekkek, érdemes tisztázni a legfontosabb dolgokat.
A fehér csekket (szakzsargonban: postai számlabefizetési megbízás) a lakossági számlákat kiállító szolgáltatók és azok ügyfelei vehetik majd igénybe, áll a Magyar Posta honlapjára feltöltött tájékoztatóban. Ugyanúgy a postán kell majd tehát befizetni, és ugyanúgy a napi postával kapják a fogyasztók, mint a sárga csekket. A háttérben azonban alapvető változások történnek.
Nagyobb haszon, kisebb költség
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2011-ben 250 millió csekken mintegy 2800 milliárd forintot fizetett be a lakosság. A sárga csekkes befizetéseken hárman osztoznak. A Posta ezt a pénzt átutalja a szolgáltató számlavezető bankja (zömében az OTP Bank) a technikai számlájára, ahonnan a banki szolgáltatási díj levonása után továbbítódik a szolgáltatónak. Így volt kitalálva a sárga csekk konstrukció, mert a Postának nem volt banki szolgáltatási jogosultsága.
A fehér csekk megjelenésének egyik mozgatórugója az, hogy Posta a bankokat a költségei minimalizálása érdekében kihagyja a tranzakciókból. Ehhez az eddigiekhez képest annyi változtatást kell végrehajtani, hogy a Posta direktben, a szolgáltatóval állapodhasson meg. Ebben partnerére talált a szolgáltatókban, amelyekkel megosztozhatnak a kieső banki tranzakciók együttes díján, ami eddig a postai szolgáltatási díj néhány százalékát tette ki. A megoldást az is indokolja, hogy a a bankok kikerülésével a tranzakciós adó költsége kevesebbszer jelentkezik (igaz, ezt a költséget a törvény szerint nem lehet a fogyasztóra hárítani). A fehér csekk tehát nem elsősorban a csekkel fizető számára lesz olcsóbb, hanem a szolgáltatóknak, emellett a Posta hasznát is növeli. (A lakosság esetében csekkenként tíz forintól van legfeljebb szó, amit viszont nem feltétlenül kapnak vissza a szolgáltatás díjának csökkenésével.)
Mivel a sárgacsekket kibocsátó szolgáltatók zömét az idei évtől különféle plusz adótételek sújtják, nekik minden apró megtakarítás, ami a rendszerből kipréselhető, értékes. Januártól a közműcégeket a rezsicsökkentés és a közműadó is terheli, a mobiltelefon szolgáltatók pedig a 2 forint/perc alapú extra adó befizetett milliárdjai után kapnak némi kárpótlást. 2011-ben egyébként a befizetett sárga csekkek 48 százalékát a közműcégeknek, 22 százalékukat pedig a távközlési szolgáltatóknak címezve adták postára.
Erózió, kompenzáció
Azzal hogy a kormány december közepén deklarálta a „csekkdíjat”, és annak 22 százalékos emeléséről döntött (január 1-től 112-ről 137 forintra emelkedett a készpénz-átutalási megbízások után fizetendő díj, amit a számlavezető bankoknak és a Postának összesen fizetnek), elvileg a Postát hozta nehezebb helyzetbe, mert ez erősíti és felgyorsítja a sárga csekk használat erózióját.
A cég pénzügyi beszámolóiból az olvasható ki, hogy évente 46-48 milliárd forint a Posta cég pénzforgalmi bevétele, aminek durván a háromnegyede generálódik a sárgacsekk forgalomból. 2008-ban, a gazdasági recesszió bekövetkezését követően volt ugyan egy két százalékos bővülés, de ez főként a nagyobb arányú készpénzhasználati hajlandósággal és a szürkébb gazdaság felé elmozdulással hozható inkább szorosabb kapcsolatba. Annál is inkább, mert azóta előbb stagnált, majd lassú csökkenési pályára állt át a sárgacsekk, tavaly pedig már a forgalomnak nagyjából 5 százalékos csökkenése volt megfigyelhető.
A Posta célja legalább annyival több bevételre szert tenni a fehér csekkel, hogy abból a 3-5 százalékos évi lemorzsolódást kompenzálni tudja. Ehhez már csak egyetlen elem hiányzik: azok a szolgáltatók. A Posta, úgy tudjuk, az utóbbi hónapokban a 20 legnagyobb közműszolgáltatóval már túl van az első tárgyalásokon, és közülük 16-an érdeklődést mutattak az átállás iránt.
Érdeklődő már van
Varga Dezső, a Magyar Posta vezérigazgató helyettese december elején egy pénzügyi lapnak azt mondta, az egyedi árat az határozza majd meg, hogy a szerződő cég a fehér csekk mellett milyen egyéb szolgáltatást, szolgáltatásokat vesz még igénybe. Ez azt jelenti, hogy a cégnél igazi nyereséget abból remélnek, ha a fehér csekket egy komplexebb szolgáltatási csomagban tudnak értékesíteni. (Ennek azonban van olyan olvasata is, hogy az esetleg versenyjogilag kifogásolható lehet,hogy míg a két, igen hasonló szolgáltatás közül a sárgacsekk "szervízdíj" transzparens, a fehéré nem. Van olyan szakértői vélemény, ami szerint ezt a problémát is maszatolná a csomagban értékesítés.)
A Posta úgy kerülhet nyerő helyzetbe, ha úgy tud szerződni, hogy ő állítsa elő a számlát (van olyan sárga csekk, amit nem a Posta állít elő, a Tigáz és a Vodafone például más nyomdánál dolgoztat), ő postázza (ez a törvény szerint január 1-től liberalizált piacon nem is lesz annyira magától értetődő) és nála is fizetik be a csekket. Ma az a leggyakoribb, hogy a szolgáltató cég valahol kinyomtatja a számlalevelet, azt elviszi a postára feladni, ahol jellemzően csatol hozzá egy sárga csekket (aminek külön nyomtatási díja is van).
Ehelyett a Posta azt ígéri, hogy kevesebb macerával fog a számla célba érni, ráadásul a szolgáltatónak összességében ez kevesebbe is kerülhet. Havi több százezer (vagy akár egy milliónál is több) számlát kibocsátó szolgáltatók esetében (mint amilyen például a Magyar Telekom), de még az Elmű, a Telenor vagy a Tigáz esetében is az átállás attól is függ, hogy az adott szolgáltató a bankjánál, illetve a számláját készítő nyomdánál mikor és milyen feltételek mellett tudja felmondani a meglévő kétoldalú szerződését.
A Posta készen áll
Az állami cégnél az új csekkre a rendszer már menetre kész: a pénzügyi jogszabályoknak megfeleltetés és a PSZÁF által felügyelt rendszermódosítások a Posta elszámolóházában tavaly ősszel befejeződtek.. A számlanyomtatáshoz a kapacitást és technológiát az Orczy téri, tavaly márciusban átadott nyomda biztosítja, amely az EU egyik legnagyobb úgynevezett printing & scaninig nyomdája. Ez a hónap elején, amikor jellemzően a legtöbb sárga csekket nyomják, 70, a hó közepén 45-50, a hónap végén pedig nagyjából 30 százalékos kihasználtsággal üzemel. (Itt készül többek közt az OTP faktoring számlázása, és a Magyar Telekomé – de új csatlakozóként a Telenoré is).
A fehér csekk tömeges megjelenésére és fokozatos elterjedésére a Posta hivatalosan a következő félévet jelölte ki, mert bár a kisebb csekkforgalmú cégeket is érdekli a konstrukció, a számukra is elérhetővé majd több nagy szolgáltató átállása után válik. A pilot szerepet már viszi a Magyar Posta Biztosító néhány terméke; januárban megjelentek az első fehér csekkek, és eddig problémamentes a próbaüzem.
Ami a piaci térnyeréssel kapcsolatos célkitűzéseket illeti: a Posta tervei közt az szerepel, hogy az új konstrució a sárgacsekk forgalom lemorzsolódásának kompenzálását követően, 5 éven belül többségbe kerül. Az elmúlt évben megerősített sales feladata, hogy a piac meghatározó volumenét a Postához terelje. 2015-re 15 százalékos árbevételnövekedéssel számolnak a postai átutalási megbízások területén.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
