Ferihegyen vizsgálódik az MNV
A Budapest Airport Zrt. 2012 novemberében újabb teljesítési jelentést nyújtott be, miszerint a teljes, még hátralévő fejlesztési kötelezettséget - amelyet a privatizációs szerződésben vállalt - túlteljesítette. Az MNV Zrt. ugyanakkor ezt a jelentést még nem fogadta el, vizsgálja a jelentést.
A Budapest Airport (BA) Zrt. a privatizációja során a 2005 végén megkötött vagyonkezelési szerződésében azt vállalta, hogy a repülőteret 2011. december 31-ig összesen 260,6 millió euró értékben fejleszti, ez az úgynevezett specifikus fejlesztési kötelezettségvállalás (SFK). A szerződés 8-as számú mellékletében határozzák meg az SFK-ként elfogadható projekteket, valamint az évente teljesítendő SFK-összegeket. A megállapodás szerint a BA nem köteles valamennyi, az ominózus mellékletben felsorolt beruházást megvalósítani, az adott évre előírt fejlesztési összegen belül, saját belátása szerint dönthet arról, hogy az egyes specifikus projektekre mekkora összeget bocsát rendelkezésre - áll abban a válaszban, melyet Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter adott Bertha Szilvia jobbikos szocialista képviselő írásos kérdésére.
A szerződés azonban arról is rendelkezik, hogy bizonyos körülmények esetén az évekre előírt SFK-k átütemezhetőek, akár a 2011-es határidő maghosszabbításával is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. két alkalommal - 2008-ban és 2011-ben - kötött megállapodást a BA-val a fejlesztések átütemezéséről. A megállapodásokban átütemezték az egyes évekre előírt SFK összegeket, valamint számos, az állami oldal számára előnytelen korábbi rendelkezést módosítottak.
A BA Zrt. 2012 novemberében olyan újabb teljesítést jelentést nyújtott be, mely szerint a teljes, még hátralévő fejlesztési kötelezettséget túlteljesítette. Az MNV most épp ezt a jelentést vizsgálja és bírálja el, vagyis a BA Zrt. még nem teljesítette - az MNV által jóváhagyottan - vállalt fejlesztési kötelezettségeit.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.