Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magyarország is csatlakozni akar azon államokhoz, amelyek az adózás és egyéb pénzügyek területén együttműködésre törekszenek Svájccal, az erről szóló egyezményen már dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban - írja a Népszabadság szerdai számában.
Az egyezmény alapján akár több százmilliárd forint is befolyhat a büdzsébe a svájci bankszámlákon pihenő megtakarítások után fizetett adóból, bár reálisan inkább 50-100 milliárd forinttal érdemes tervezni - közölte a lap. Sürgős ügyről van szó, a Népszabadság szerint a Magyar Közlönyben minap megjelent határozat szerint a dokumentum véglegesítéséhez kapcsolódó iratokat haladéktalanul a kormány elé kell terjeszteni.
Svájc mindig közkedvelt célpont volt azok körében, akik diszkrécióra vágytak pénzügyeik kezelése során - írta a lap. Legendás fogalom a svájci banktitok, ami azután sem sérül, hogy egyre-másra írják alá az adóügyi egyezményeket. Azok ugyanis nem fedik fel a számlatulajdonosokat anyaországuk előtt, Svájc csak arra vállal kötelezettséget, hogy a számlákon lévő pénzek kamata után meghatározott mértékű adót számol fel és utal át a partnerhatóságnak.
A svájci szövetségi adóhatóság honlapja szerint Nagy-Britanniával, Ausztriával és Németországgal sikerült tető alá hozni ilyen egyezményeket a közelmúltban, bár a német megállapodás parlamenti ratifikációja a Bundesrat ellenzéki képviselőinek ellenszavazatai miatt elakadt. A másik két megállapodás januárban lép hatályba.
A fellelhető dokumentumok szerint külön adót állapítanak meg a múltra vonatkozóan, és külön adót a jövőben várható befektetések utáni kamatra. A „múlt rendezésének” adója egy sávban, 15 és 41 százalék között szóródik (a németeknél 21 és 41 százalékot állapítanának meg), míg a későbbiekben várható kamatjövedelem az osztrákok esetében például 25 százalék.
Azt a lap szerint ma még nem tudni, hogy a magyar érdekeltségű bankszámlák után mekkora adómértéket fognak felszámolni, ha összejön az egyezmény a svájciakkal. A nemzetgazdasági tárca az egyezmény tartalmára vonatkozó kérdéseket azzal hárította el, hogy a miniszterelnöki határozat a tárgyalások megkezdésére ad lehetőséget, így az egyezmény tartalmáról a folyamat jelen szakaszában nem áll módjukban információt adni.
Felhívták ugyanakkor a Népszabadság figyelmét, hogy Svájc másokkal kötött ilyen egyezményeinek tartalma alapján következtetni lehet a Magyarországgal folyó egyeztetések témájára. Hozzátették, hogy a most készülő, új típusú nemzetközi adóügyi együttműködéshez hasonlót nem kötött más állammal Magyarország.
Arról nincs hivatalos adata az NGM-nek, hogy mekkora lehet a magyar állampolgárok Svájcban lévő vagyona, ezt szerintük csak becsléssel lehet meghatározni, amire nem vállalkoztak.
Karagich István, a privátbanki ügyfelekre szakosodott Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója szerint azonban ezermilliárdos nagyságrendről lehet szó, csakhogy ennek a vagyonnak nem minden elemét lehet beazonosítani. Akik például offshore cégeken keresztül kezelik vagyonukat, vélhetően nem kerülnek az egyezmény hatálya alá, ők tehát nem fognak kamatadót fizetni.
Ha ezt a kört kivesszük, és csak azokat vizsgáljuk, akik jól beazonosítható módon vezetnek bankszámlát, akkor már szerényebb, de még így is több százmilliárdos vagyon után folyhat be kamatadó a magyar költségvetésbe a szakértő szerint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
