A kudarcos kezdet után még idén elfogadhatja a parlamenti kétharmad az új hegyközségi törvényt. Tiffán Zsolt, a Fidesz-frakció "borász" tagja októberben mindenféle szakmai egyeztetés nélkül nyújtott be törvényjavaslatot a hegyközségi rendszer, vagyis a borvidékek önkormányzatainak újraszabályozására. Akcióját hatalmas ágazati felháborodás követte, a szakma szinte egyöntetűen kifogásolta a tervezet több fontos elemét is, egyebek mellett a hatósági ügyekben eljáró hegybíró kiválasztásának központosítását, egyes hegyközségek több ezer fősre duzzasztását vagy az eredetvédelem kezelését.

A felzúdulás a kormánypárti frakcióban olyan nagy volt, hogy szokatlan módon már az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában elbukott ez a verzió, Tiffán Zsolt pedig kénytelen volt átgyúrni a javaslatot, melyet szintén egyéni képviselői indítványaként november végén újra benyújtott. A parlament december közepén pedig el is fogadhatja a törvényt.

A tervezet a kritikusok szerint a változtatások ellenére a nagyobb, családi topborászatok érdekeit védi elsősorban. (Tiffánéknak is 25 hektáros családi borászata van). A borvidékek önkormányzatának országos szervezetében, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában (HNT) tartanak is attól, hogy ezek a borászatok a saját embereiket ültetik a hegyközségek élére. Mint ahogy a kedden benyújtott 16 kormánypárti módosítóból kiderül, a Fidesz–KDNP-frakciót továbbra is megosztja Tiffán kezdeményezése, és az egyes változtatási javaslatokban visszaköszönnek a HNT ellenvetései. Abban ugyanakkor látszólag nincs vita, hogy egyes hegyközségek ma tényleg nem tudnak működni a szétaprózott birtokstruktúra és a tagok érdektelensége miatt. Rendet kellene tehát rakni: a kérdés, hogy a nagy nekiveselkedésből valóban lesz-e lényegi változtatás és működőképes rendszer, vagy csak az eddigi szőlész-borász önkormányzati vezetőket cserélik le újakra.

A saját szekerét tolhatja Tiffán?

Valamelyest jobb a tervezet, mint az előző, mivel nem akarja felborítani a hegyközségek háromszintes rendszerét, és emellett a hegybíró összeférhetetlenségi szabályain is változtattak – mondta a hvg.hu-nak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Horváth szerint ugyanakkor még messze nem kielégítő a törvényjavaslat. A területi alapú képviseleti rendnél az összes magyarországi köztestület az 1 tag 1 szavazat elvet követi, most ez a rendszer hektáronként egy szavazatra módosulna, 10 százalékos szavazati korláttal. A HNT főtitkára szerint ez azt jelenti, hogy akár 5 nagyobb termelő meghatározhatja egy hegyközség működését. "Nem szerencsés a kistermelők kiszorítása, ezt át kellene gondolni" – hangsúlyozta Horváth.

Ha nagy a birtok, nagyobb lehet a hasítás?

MTI / Czeglédi Zsolt

A HNT főtitkára szerint az is problémás, hogy a köztestület véleményét a törvénytervezettel összefüggésben ki kellett volna kérni. Előzetesen egyeztettek is róla, ám visszajelzést nem kaptak. A múlt pénteken benyújtott tervezetet rendkívüli közgyűlésen vitatnák meg, de azt a szervezeti működésből következően legkorábban csak szerdán tudják megtartani, miközben a tervezet általános vitája kedden már le is zajlott. "Olyan hangulata van ennek a lépésnek, mintha a kormány nem lenne érdekelt a HNT-vel történő egyeztetésben" – emelte ki a HNT főtitkára.

Horváth arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy hegyközségnek az új tervezet szerint is legalább 500 hektárosnak kell lennie, akkor kialakulhat olyan helyzet, hogy a hegyközségek összeolvasztása több költséggel jár, mint haszonnal, mivel a széttöredezett hegyközségeket viszonylag drága lehet integrálni. A HNT-t is érintő teljes, többlépcsős tisztújítást a tervezet szerint 2013. november 30-ig kell lefolytatni. Ez sem szerencsés Horváth szerint, mert a tisztújítás döntő része a szüretet megelőző időszakra esne. A HNT főtitkára szerint a terület alapú szavazati rend és a tisztújítás mögött is a Vindependent - Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület és a Pannon Bormíves Céh áll. Valójában szerinte az ismertebb családi borászatok akarnak pozícióhoz jutni.

Sietni kell a jövő évi szüret miatt

Nem fért volna bele még egy hét, mert kicsúszunk az időből. Az új rendszernek hamar fel kell állnia, hogy a jövő évi szüretre már gördülékenyen működjenek a dolgok – mondta a hvg.hu-nak Tiffán Zsolt. A törvénytervezet benyújtója szerint alaptalanok azok a félelmek, mely szerint pár gazda átvehetné egy hegyközség irányítását, mivel kevés az olyan birtoktulajdonos, akinek az adott hegyközség 10 százalékát elérő termőterülete lenne. Tiffán úgy véli, hogy hisztérikus félelemkeltés zajlik.

A cél a fideszes képviselő szerint, hogy minden szőlőterülettel rendelkező termelő kedvezményezettje legyen a tervezetnek, a nagyobb területtel rendelkezők pedig "beleszólhassanak saját sorsuk irányításába". Tiffán a tisztújítás szükségességére vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy időnként minden magyarországi köztestületben tisztújítást kell tartani, ez alól a HNT sem kivétel.

Tiffán Zsolt

Kell a változás, de nem így

A hvg.hu-nak egy, a kérdésben közvetlenül nem érintett borászati szakértő elmondta, hogy a hegyközségek szavazati rendszerének megváltoztatása teljesen időszerű, ugyanakkor szerinte nem a 10 százalékos "sapkás" alternatíva lenne a legjobb megoldás. A szakértő szerint mindenkinek rendelkeznie kellene egy szavazattal, és emellé a termeléstől függően – hektár és hektoliter alapon – kiegészítő szavazatokat kellene adni degresszív alapon. Vagyis akinek 10 százaléknyi birtoka van, az ne dupla annyi szavazatot kapjon, mint akinek 5 százaléknyi, hanem kevesebbet, ezzel el lehetne kerülni egy-egy birtok túlsúlyát. A probléma ma Magyarországon az, hogy a nagyobb borvidékeken nem okozna problémát a sapkás rendszer, mivel a nagy számok törvénye alapján a nagyobb birtokok kiegyenlítik egymást. A kisebb borvidékeken, például a tolnain, ugyanakkor egy-két birtok is eluralhatja az adott területet, vagy pedig összeállhatnak ezek a birtoktulajdonosok a kisebbek kiszorítására. Az új rendszert szerinte először modellezni kellene, hogy milyen arányban lehetne a pluszszavazatokat biztosítani.

A teljes tisztújításra vonatkozó javaslatot a szakértő csak akkor tartaná indokoltnak, ha az egész rendszert gyökeresen megváltoztatnák. A tervezet viszont nem forgatja fel alapjaiban a viszonyokat, például a hegybíró és a HNT között megmarad egy kapcsolati rendszer. Ha teljesen függetlenedne a pozíció, és a hegybíró állami státuszt kapna, akkor valóban lenne értelme a teljes tisztújításnak – hangsúlyozta a borászati szakértő. A szakértő szerint a tervezettel az is probléma, hogy a hegyközségekből kizárja a kereskedőket, márpedig ha a hegyközség terméktanácsként is funkcionálni szeretne – márpedig úgy tűnik, hogy továbbra is megmaradna ez a feladata –, akkor ez egy komoly ellentmondás. Arra a kérdésre, hogy vajon Tiffán esetleg a saját embereit igyekszik-e a tisztújítással pozícióba hozni, a szakértő úgy válaszolt, hogy nem gondolja, hogy a fideszes képviselő például a mátrai vagy a kunsági borvidékre a saját embereit tudná beültetni. Bár az kétségtelen, hogy Villányban komoly befolyással rendelkezik.

A jövő évi szüretre fel kell állni a megújított rendszernek

MTI / Ujvári Sándor

A szakértő hangsúlyozta, hogy ismét, csakúgy, mint a visszavont tervezetben, vannak jó megoldások a javaslatban, ám jobban hozzá kellett volna nyúlni a rendszerhez. Az intézményi reformot – hegyközségek, hegybíró szerepe például – a területi reformmal együtt kellett volna végigvinni, vagyis nem egymás mellé, hanem egymás alá kellene rendelni a borvidékeket. "A rendszer finomhangolására lenne szükség" – emelte ki a szakértő.

Nem a családi borászatokra, a tömegtermelésre kellene fókuszálni

A hegyközségi törvény ugyanakkor azzal a strukturális problémával nem tud mit kezdeni, hogy a borászatok és a termelők között hatalmas ellentét feszül – mondta a hvg.hu-nak Keresztes József, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. Szerinte az alapanyagtermelők rendkívül kiszolgáltatottak az időjárásnak és a felvásárlóknak, rendkívül nehezen tudják az érdekeiket érvényesíteni a gazdaságilag megerősödött borászatokkal szemben. Bár van kezdeményezés a termelők szövetkezetbe terelésére, ugyanakkor maga a szövetkezet szó is pejoratív értelemmel bír sok termelőnél, pedig Franciaországban vagy Olaszországban például már régóta eredményesen és hatékonyan működik ez a rendszer és gazdaságilag is fel tudott zárkózni a borászatok mellé. A termelők hazai gyenge érdekérvényesítési képessége miatt azonban nálunk ez egyáltalán nem működik, a borászatok diktálnak. Ez azt eredményezi, hogy csökken a hazai termőterület, és növekszik az importbor, abból is különösen az alacsonyabb kategóriájú borok behozatala – hangsúlyozta Keresztes.

Az új hegyközségi törvény a családi birtokokat jól fogja szolgálni, nekik nagyobb mozgásteret ad, a vidék népességmegtartó és munkahelyteremtő erejét ugyanakkor nem növeli, és Magyarország EU-n belül elfoglalt bortermelő szerepét sem stabilizálja, mondta a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. A családi gazdaságok azért is tudtak nagyobb érdekérvényesítő képességgel fellépni a törvénytervezet megalkotásakor, mivel ők az utóbbi években komoly presztízst építettek fel, komoly marketingértékkel és gazdasági súllyal bírnak a borászataik. Ugyanakkor ha a munkahelyteremtésre szeretnénk koncentrálni, akkor a tömegtermelés is fontos szempont lenne, vagyis nemcsak a borászatok megerősítése, mivel az alapanyag-termelők tudnának igazán munkahelyeket teremteni – emelte ki Keresztes József.