Elképzelhető a devizatartalék csökkentése a jövőben olyan mértékben, amilyen mértékben a külső adósságunk csökken – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán. A jegybankelnök szerint ugyanakkor Magyarországra nem illenek a nem-konvencionális megoldások, a bankok jegybankban tartott pénzállományának csökkentése pedig a legnagyobb ostobaság, amely az elmúlt években elhangzott.
A devizatartalék csökkentése lehet egy értelmes lépés a jövőben, ahogy a külső adósságunk csökken. A devizatartalék tartásának ugyanis költsége van, így a csökkentésével spórolhatunk - mondta Simor András a Corvinus Társadalomelméleti Kollégiuma által szervezett előadásában szerdán.
Elindult a külső adósságcsökkenés
A hvg.hu szerdán arról számolt be, hogy a devizatartalék szintjének csökkentése az egyik ötlet, amit a kormányzat szeretne elérni a jegybank új elnökénél, miután Simor András hatéves megbizatása 2013. március 2-án lejár. (Simor András kérdésre válaszolva azt mondta, az utódjával kapcsolatban semmilyen elvárása nincs, legfeljebb annyi, hogy együttműködő szellemben történjen az átadás-átvétel jövő márciusban.)
A kormányzat szerint a devizatartalék 1-2 milliárd dollárral lenne csökkenthető, és ebből kellene visszafizetni az IMF-től 2008 óta felvett hitel egy részét. Szakértői becslések szerint viszont a tartalék akár 1-3 milliárd euróval is csökkenthető lenne jövőre. Mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke kérdésre válaszolva elmondta, azt, hogy a devizatartalék szintje elégséges-e többféle mutató alapján méri a jegybank. Az egyik például az ország rövid külső adóssága (amely általában az egy éven belül lejáró külfölddel szemben fennálló devizatartozásunkat jelenti), a másik például az ország összes külső adóssága, illetve emellett az MNB még számos mutatót tart szem előtt.
Ha ezeket a mutatókat fogyelembe veszem, akkor a devizatartalék szintje nem túl magas – mondta Simor András. A jegybankelnök szerint a devizatartalék szintjét akkor és olyan mértékben lehet csökkenteni, amilyen mértékben a külső adósságunk csökken. Ez a folyamat elindult – mondta Simor, és mint magyarázta, ezért tartja elképzelhetőnek a devizatartalék ennek megfelelő csökkentését a jövőben.
Nem illenek Magyarországra az unortodox megoldások
Simor András azt is elmondta, hogy sokszor felmerült már, hogy más jegybankok a gazdaság élénkítésére bevetettek nem konvencionális eszközöket, ezért a Magyar Nemzeti Banknak is hasonlóan kellene tennie. A jegybankelnök azonban ezzel szemben hangsúlyozta, hogy az ilyen eszközöket alkalmazó bankoknál nem olyan magas az infláció mint Magyarországon, ezért megengedhették maguknak ezt. Emellett ezeket a nem-konvencionális jegybanki eszközöket a fejlett országok használták, a feltörekvő országok nem, amelyek közé Magyarország is tartozik.
Kormánypárti értesüléseink szerint a kormány nem-konvencionális elvárása lenne a jegybank új vezetőjével szemben az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank korlátozottan vásárlóként lépjen fel a másodlagos állampapírpiacon. Simor András azonban kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ennek az lenne a hátulütője, hogy összemosódna a költségvetési és a monetáris politika hatásköre.
Ostoba gondolat az MNB-betétek csökkentése
A kormánypárt további nem-konvencionális terve az lenne információink szerint, hogy korlátozná a jegybankban elhelyezhető banki pénzállományt a kéthetes MNB-kötvények nagyságának szűkítésével. Ezzel a költségvetés kiadásainak csökkentése lenne a célja, ugyanis a jegybank az alapkamatot fizeti erre, amit egy évvel később a költségvetésnek kell állnia, ha az MNB veszteségessé válik. A kormány másik célja a jegybankban tartott banki pénzállomány csökkentésével a hitelezés élénkítése lenne. Az a gondolat, hogy túl sok pénzt tartanak az MNB-ben a bankok, és ezért nincs hitelezés a válság kitörése óta időről-időre felbukkan a kormánypárti megnyilatkozásokban.
„Az egyik legostobább gondolat, amely az elmúlt években elhangzott, hogy a jegybankban lévő betétállomány akadályozza a hitelezést” – mondta Simor András kérdésre válaszolva. Ez nem hogy korlátozza a hitelezést, hanem serkenti. Mert ez azt jelenti, hogy a bankoknak magas a likviditása, könnyedén tudnak hitelezni – tette hozzá. Mint kifejtette a bankok közel 5 ezer milliárd forintot tartanak a jegybankban. A jegybankelnök szerint ez a pénzállomány nem fog változni, önmagában ez nem csökkenthető, és nem is kell csökkennie, hogy a bankok hitelezzenek.
Mit tehet a jegybank?
Simor előadásában hangsúlyozta, hogy az MNB legfontosabb feladata, hogy árstabilitás legyen, és csak akkor tehet többet a növekedésért, ha ezt a feladatát nagyjából ellátta. Magyarországon azonban nem ez a helyzet. Ennek ellenére a jegybank augusztus óta 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot – mondta Simor. Mint ismert az augusztus óta kamatvágásokat a monetáris tanács kormánypárt által kinevezett, többségben levő külső tagjai szavazzák meg, nem törődve a középtávú inflációs kockázatok növekedésével. A jelenlegi várakozások szerint 2014-ben sem érjük el az MNB 3 százalékos középtávú inflációs célját, pedig a kamatcsökkentések előtt ez már 2013-ra meglett volna. Ezzel szemben idén 6 százalék körül alakulhat az infláció, jövőre pedig 5 százalék lehet.
A kamatcsökkentésneknek csak akkor lehet jótékony hatása, ha a piac elhiszi, hogy középtávon az infláció rendben lesz és Magyarország pénzügyi stabilitását nem veszélyezteti semmi – mondta a jegybankelnök. Azonban nem ez történik, ugyanis a piac egyre alacsonyabb alapkamatot, ugyanakkor egyre magasabb inflációt vár, vagyis azt gondolja, hogy a jegybank nem azt teszi, ami a dolga – magyarázta. A jegybankelnök szerint összességében a jegybanki alapkamatcsökkentés hatása a gazdaság élénkülésére és a vállalati hitelezésre valószínűleg töredéke annak, amit a tankönyvek alapján gondolnánk.
A gazdaság élénküléséhez a hitelezés beindulására lenne szükség, de a bankok nem helyeznek ki hiteleket. A lakosság oldalán keresleti probléma van, mert nagyon eladósodott. Ezzel együtt kell élni még jópár évig – mondta Simor. A vállalati hitelezésnél viszont kínálati probléma van, vagyis a vállalatok keresnék a hiteleket, de a bankok nem adnak. Azért nem akarnak adni, mert félnek attól hogy nem kapják vissza a pénzüket, nem lesz növekedés. Erre Simor András szerint a jegybank nem tud hatni, a bizalomépítés a kormányzati gazdaságpolitika feladata. Mint elmondta, további probléma, hogy a lakossági és a vállalati hitelállomány 60 százaléka devizában van. Ezt a kamatcsökkentés nem érinti közvetlenül, közvetetten viszont annál inkább. Ugyanis a csökkenő alapkamat gyengébb forintárfolyamot és így növekvő hitelterheket eredményez a devizahiteladósoknak.
Helyes diagnózis, téves terápia
A költségvetési kiigazításokkal kapcsolatban Simor elmondta, hogy a kabinet helyes diagnózist állított fel amikor az aktivitási ráta és foglalkoztatásnövelés, valamint a vállalati adóterhek és az adósságcsökkentés mellett döntött. A terápia azonban hibás.
A célt ugyanis, a kilábalást nem lehet elérni az adórendszer olyan átalakításával, amit a kormány végrehajtott. Simor a hibás terápia példáiként az adójóváírás kivezetését és a jelentős minimálbéremelést említette, a fenntarthatatlan szektoráslis adókat, a végiggondolatlan kormányzati ötletelést, valamint azt, hogy a kormány a bankrendszert politikai pofozóbábunak használja, mindemellett általános a kiszámíthatatlanság és jogbizonytalanság a folyamatosan változó szabályok miatt. A legnagyobb baj a jelenlegi kiigazítással, hogy visszavágja a gazdaság hosszú távú potenciális növekedést – mondta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.