Külföldiek nélkül indulhat el a magyar gáztőzsde
Induláskor a magyarországi szereplőkre épít majd a január elsején megnyíló itthoni gáztőzsde, a jelenlegi szabályozás ugyanis külföldi székhelyű cégek számára nem teszi lehetővé a csatlakozást − közölte a Napi Gazdasággal a börzét majdan üzemeltető CEEGEX (Central Eastern European Gas Exchange) Zrt.
Az akadály elhárítása érdekében módosítani kell a gáztörvényt, belefoglalva a korlátozott kereskedői engedély fogalmát - írta a Napi Gazdaság.
Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára nemrégiben úgy fogalmazott, a gáztőzsde január 1-jei indulásával megnyílik majd a korlátozott engedélyek kiváltásának lehetősége, erre Kovács Pál energetikai államtitkár is látott lehetőséget.
A CEEGEX a jogszabályváltozásokig "aktívan informálja és hívja" majd a nemzetközi kereskedőket az itthoni szervezett földgázpiacra. Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt olyan szereplőknek kell majd kiváltaniuk, amelyek Magyarországon nem látnak el közvetlenül végfogyasztókat, azaz elsősorban tőzsdei, nagykereskedelmi tevékenységet végeznek és az EU-ban vagy az EGT-ben jegyezték be őket.
A lap azt írta, információi szerint november második felében a már zajló workshopokon túl széles körű egyeztetések indultak a gáztőzsde kapcsán, úgy tudni, hogy többek közt az E.On és az FGSZ Zrt. is komoly kritikákat és kételyeket fogalmazott meg a börze leendő működéséről.
A Napi Gazdaságnak nyilatkozó piaci szereplők szerint a magyar börze drága lesz, forrásoldalon pedig − megfelelő gázbeszerzési szerződések nélkül − szintén nehézségek adódhatnak. A börze hatására önmagában nem lesz több gáz Magyarországon, a kereskedők eddig is behoztak mindent, amire lehetőségük volt − fogalmazott egy cégvezető.
A külföldi kereskedők megjelenésével pedig nem csupán a korlátozott engedélyek, hanem az áfaszabályok kapcsán is jelentkezhetnek bizonytalanságok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.