Magyarországi vállalatvezetők szerint komoly probléma, hogy a kormány mindenféle szakmai egyeztetés nélkül vezet be különadókat, és kiszámíthatatlan az adók bevezetése. Emellett súlyos gond az is, hogy megszűnt a finanszírozás bősége, van olyan, hogy külföldről kell forrást találni a magyar cégek finanszírozásához.
Magyarországon recesszió van, de ezt sok cég nem is érzi meg annyira, mivel nem itthon végzi tevékenységét - hangzott el a Portfolio.hu által rendezett Budapesti Economic Forum 2012 konferencián egy vállalatvezetői panelbeszélgetésen. A kerekasztalnál Christopher Laska, a Telenor vezérigazgatója, Poór Zoltán, a Pannonmill Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szolyák Tamás, a Novartis ügyvezető igazgatója, és Wáberer György, a Waberer's vezetője foglalt helyet. A cégvezetők között abban szinte egyetértés mutatkozott, hogy kiszámíthatóbb, tervezhetőbb kormányzati gazdaságpolitikai lépésekre lenne szükség, különösen a mostani bizonytalan gazdasági környezetben.
Recesszió van, de mi nem is itthonra szállítunk
Wáberer György szerint recesszió van Magyarország, de ez őket kevésbé érinti, mivel a nemzetközi fuvarozási arányuk magasabb, döntően külföldre szállítanak. Sok olyan megbízást teljesítenek, amely nem érinti Magyarországot, főleg exportáló multiknak végzik a szállítást, ebben a szegmensben viszont növekedést észlelnek. A belföldi disztribúció területén ugyanakkor csökkenés tapasztalható.
A Pannonmill vezetője szerint vannak nyertesei, és vannak vesztesei a válságnak. Poór Zoltán szerint a hazai fogyasztás inkább stagnál, mint csökken, a fogyasztás szerkezete pedig átalakulóban van, a válság óta a fogyasztók másképp vásárolnak, sokkal tudatosabbak. Ehhez kell igazítani az FMCG-ben tevékenykedő cégek stratégiáját is. Őket különösen a 27 százalékos áfa és a feketegazdaság magas aránya sújtja.
Christopher Laska úgy véli, hogy komoly gond az, hogy Magyarország visszaesett a korrupciós indexben. A szakmában egyre több helyen stagnálást tapasztalnak a fogyasztók részéről. Bizonyos területeken ugyanakkor van növekedés. A telekomszektor nincs olyan rossz helyzetben, mint más iparági szegmensek. Az egyik legnagyobb probléma ugyanakkor az, hogy nagy a kiszámíthatatlanság. A válságadó pedig egyértelműen visszafogja az innovációt az iparágban.
A gyógyszeripar Szolyák Tamás szerint krízishelyzetben a legkevésbé reagál a válságra, krízis idején még esetleg nőhet is a betegségek előfordulása, ez a szektor bevételeit növelheti. Európában ugyanakkor a legnagyobb gyógyszervásárló maga az állam. Ha az állam lehetőségei csökkennek a gyógyszervásárlásra, akkor ez a szektor kilátásait érdemben meghatározhatja. Számukra 2007-ben indult el a válság, mivel 2006-ban a gyógyszerfinanszírozás 380 milliárd forint körül tetőzött, a következő évre ez viszont 158 milliárdra csökkent. A hazai gyógyszeripar szereplőinek a külföldi piacok komoly lehetőséget biztosítanak, a Richter, Sanofi, Egis és Teva a komoly szereplő ezen a területen. Az exporton keresztül egy egészséges konjunktúrát meg tudnak élni ezek a vállalatok az itthoni helyzet ellenére.
Megszűnt a finanszírozási bőség
Wáberer szerint míg régebben versenyeztették a bankokat, hogy ki ad jobb feltételeket lízingre, addig ez mára megszűnt. Problémájuk van azzal, hogy bizonyos beruházási részt honnan finanszírozzanak meg. A bőséges finanszírozás lehetőségei megszűntek. Ebben az esetben, amikor itthon nem jutnak forráshoz, külföldi finanszírozás is van Wábereréknél, azt a részt, amit itthonról nem tudnak megoldani, azt külföldről kénytelenek.
A Pannonmill vezetőjének leginkább "a hitelek költségei viselik meg az idegeit". Poór szerint cégük hiteleinek 90 százaléka rövidtávú, mivel a Pannonmill alapvetően a mezőgazdasági alapanyagot finanszírozza ebből. Hét országban működik a cég, de magyar leányvállalatnak kell a legtöbbet fizetnie banki költségek címén.
Laska szerint ők szerencsések, mivel van mögöttük egy olyan anyavállalat, mely túlteljesít a telekomszektorban. Eközben ugyanakkor nehezen tudják meggyőzni a Telenor-csoportot, hogy folytassa az itthoni beruházásait a mostani helyzetben. A Telenor vezetője emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország sokat fejlődhetne, ha az iparági szereplőkkel a kormány leülne dialógust folytatni. A probléma azonban az, hogy a kormány nem igazán vizsgálja meg, hogy az újonnan bejelentett szabályok milyen következményekkel járnak. Ha megkérdeztek volna minket a telekomadóról akkor biztos lett volna más ötletünk rá, mint a mostani - emelte ki Laska.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.