Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jelenleg ugyan még kicsi a brazil-magyar kereskedelmi mérleg, de a sűrűsödő kormányzati találkozók már a változást jelzik. Egy hónapon belül hivatalos üzletember találkozót tartanak Sao Pauloban, ami önmagában több, mit ami az utóbbi 20 évben történt. Összegyűjtöttük, mit érdemes a bimbódzó kapcsolatokról tudni.
Szeptember közepén, minden különsebb felhajtás nélkül, Magyarországon járt Paulo Skaf, a brazil Nemzeti Iparszövetség (CNI) alelnöke és Sao Paulo Állam Iparszövetségének (FIESP) elnöke. A gazdasági vezető találkozott egy sor magyar gazdaságpolitikai potentáttal, de egy konkrét üzleti találkozót is beiktatott a vizitbe. Látni akarta a Hell Energy szikszói töltőüzemét, mert a cég májustól Brazíliában is megjelent, és máris jelezte: építene ott is egy hasonlót.
Hasonló magyar nagyberuházásra évtizedek óta nem volt példa Brazíliában. A kapcsolatok élénkülését jelzi, hogy Skaf előtt Magyarországon járt az brazil agrárminiszter, megtartották a Magyarország-Latin-Amerika Fórumot, és várható a tudományokért és kutatásért felelős brazil tárcavezető is.
Célpontunk: Sao Paulo
Brazíliában gazdaságilag Sao Paulo állam számít a Jolly Jokernek (az állam fővárosa, a 20 milliós metropolis neve szintén Sao Paulo). Az ország GDP-jének egyharmadát állítja elő, és önmagában is a világ tizennyolcadik legnagyobb gazdaságának tekinthető. Tavaly 256 milliárd dollár értékben exportált 226 milliárd dollár értékű import mellett. A külkereskedelmi mérleg többletében 65 milliárd dollárt tesznek ki a közvetlen külföldi tőkeberuházások. New York után itt működik a legtöbb multinacionális cég.
Sao Paulo legfőbb exportcikkeit az ásványok (mint a vasérc, kőolaj), a kohászati termékek, a cukor, az etanol, a hús, valamint a kis-, és közepes méretű repülőgépek jelentik. A kiviteli célországok közt Ázsia és Latin-Amerika adja az export több mint felét, az EU-ba irányuló export mindössze 20 százalék körül van. Az import nagy részét teszi ki az üzemanyag, de Sao Paolo nagy felvevőpiaca a különböző mérőműszereknek, elektronikai berendezéseknek és járműipari alkatrészeknek is.
Zöld iparért csatornát?
Magyar szempontból az egyik fő kitörési pontot a gépipari beszállítás jelenthetné, ennek van előzménye is: magyar gyártású motorvonatok és mozdonyok például tömegével kerültek ki korábban több latin-amerikai országba. De keresett lehet a kikötői és úszódaruk építése is, ahogyan orvosi műszerek és gyógyszerek importja. Kölcsönösen „van keresnivalójuk” egymás piacain a brazil és a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek és technológiáknak. A brazilok a zöld iparágak területén, a magyarok pedig a biotechnológiában és az infrastrukturális fejlesztések közül speciálisan a csatornázás területén bízhatnak technológiai exportban.
Paulo Skaf, aki 150 ezer sao polo-i vállalat érdekeit képviseli, találkozott Kövér Lászlóval is, aki arra kérte a helyi iparkamara vezetőjétől, hogy segítse a magyar cégek bekapcsolódását a következő évek nagy brazíliai infrastrukturális beruházásaiba. A 2014-es futball világbajnokság, valamint a 2016-os olimpiai játékok megrendezéséhez ugyanis rengeteg infrastrukturális beruházás társul (nemcsak sportpályák vagy stadionok, hanem közlekedési infrastruktúra is), amibe magyar cégek is beszállhatnának.
Két éve élénkülő kapcsolatok
A gazdasági kapcsolatok két éve kezdtek élénkülni. Ennek köszönhetően tavaly egy év alatt a Brazíliába irányuló export 55 százalékkal, az import 29 százalékkal nőtt. Ez még akkor is nagy ugrás, ha a bázisértékek rendkívül alacsonyak voltak (264 millió dollár, illetve 140 millió dollár) Idén március végén Budapesten tartották a Magyarország-Latin-Amerika Fórumot, ahol 70 magyar és 10 latin-amerikai vállalat egyeztetett. Az ülésen részt vett a Brazil Fejlesztési Bank (BNDES) londoni irodájának igazgatója is, aki a két ország technológiai alapú vegyesvállalatainak támogatási lehetőségeiről beszélt. Jaime Gornsztejn elmondta, hogy az európai adósságválság Brazíliába jelentős tőkebeáramlást hozott, mely főként az olaj- és földgázszektort célozta, de részesült belőle az elektronikai ipar is. A brazil kormány ezeken a területeken kívül az oktatás, egészségügy, lakásépítés és innováció területein várja a beruházókat. A BNDES, mint az állami fejlesztési bank a projektekhez hosszú távú finanszírozással járul hozzá.
Latin-Amerikára nem terjedt át az európai bankrendszer gyengélkedése. Ez részban annak köszönhető, hogy a régió exportjában relatíve alacsony Európa részesedése, részben pedig annak, hogy a helyi bankrendszer térségi forrásokból táplálkozik, és jelentős devizatartalékot is sikerült felhalmozniuk a válság tovaterjedésnek megakadályozására. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a brazil exporttermékek tartani tudták az árukat a világpiacon, és a legnagyobb latin-amerikai gazdaság ezen pozíciója meghatározó hatású volt az egész régió számára. A térségi GDP 2013-ban a várakozások szerint 4,5 százalékkal nőhet, amely robosztus növekedés a várható magyaréhoz képest (1 százalékot vár a kormány). Még akkor is, ha ezen belül Brazília csak 3 százalék körüli növekedést mutat majd.
| 2012: Vízválaszó? |
A Budapesten tárgyaló Paulo Skaf-ot, akit a korábban a textiliparban, majd Lula da Silva kormányában végzett mukájáért Sao Paolóban több mint 50 város avatott díszpolgárává, a hvg.hu kérdezte.
hvg.hu: A brazil gazdaság erejéről és nagyságáról jelenleg mi három dolgot tartunk alapvetően fontosnak. Azt, hogy képesek megrendezni a következő foci VB-t, majd két évvel később egy nyári olimpiának adnak otthont, illetve hogy tavaly a világ hatodik legerősebb gazdaságává léptek elő. Önök mit tartanak fontosnak tudni Magyarországról?
P.S.: Úgy látjuk, hogy Magyarországot a technológiára és az innovációra való nyitottság is jellemzi, és ez egyből össze is köt bennünket, hiszen 2013-ban Rio de Janeiróban rendezik meg a Tudományos Világfórumot, aminek korábban Budapest volt a házigazdája.
hvg.hu: Sao Paulo államot a gazdasági ereje a világ Top20-ba sorolja. Mit jelent egy ekkora gazdaságnak a magyar kapcsolat?
P.S.: Magyarország számunkra elsősorban lehetőséget jelent, befektetési és kereskedelmi értelemben egyaránt. A két ország közötti forgalom szerény szintjét szeretnénk nagyságrendekkel növelni. 2009-2010 között ugyan 700 millió dollárt fektetett be Brazília Magyarországon, 2011-ben viszont egyáltalán nem volt befektetés. Főként az ismerethiánnyal magyarázom, hogy nem intenzívebbek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és nekem is az a feladatom, hogy a lehetőségektől a megvalósítások felé mozdítsam el ezt az ügyet.
hvg.hu: Az Ön látogatásától felpörögnek a gazdasági kapcsolatok?
P.S.: Brazíliában a magyar befektetések mérete 2008-ban 100 millió, 2009-ben 60 millió dollár volt, ami nem sok. Kölcsönösen a kapcsolatok intenzívebbé tételén dolgozunk, de mi először szeretnénk tisztán látni, hogy milyen brazil árunak van helye az itteni, és milyen magyar árunak a brazil piacon. Fontos, hogy egyre nagyobb méretű befektetésekre is sor kerüljön, ennek egyik kezdőpontja lehet a Hell beruházási elképzelése is. A magyar-brazil kapcsolatokban 2012 vízválasztó lehet, mert korábban Budapesten járt az agrárminiszterünk és az oktatási miniszter is, engem pedig a tudomány és technológiai miniszter úr követ. |
A magyar-brazil gazdasági kapcsolatok élénkülési jeleként értékelhető az is, hogy áprilisban Sao Paulóban Magyar Külgazdasági Iroda nyílt, ami a magyar külügyi útkeresés egyik pilot projektje. A Martonyi János irányítása alatt Dél-Amerika felé kacsintgató magyar diplomácia jelenleg ugyan csak négy latin-amerikai országban működtet nagykövetséget (Argentínában, Brazíliában, Mexikóban és Kubában), de ahogy e témáról összefoglalót készítő kitekintő.hu márciusban megírta: Magyarország Dél-Amerikában eddig elsősorban Argentínára, Brazíliára és Chilére fókuszált. Az első két ország tartópillére a MERCOSUR (a dél-amerikai közös piac) integrációs szervezetnek, utóbbi pedig friss OECD-tagként vonzó. Brazília kicsit háttérben volt. Noha a teljes latin régióban nagy potenciál rejlik, ebbe az irányba a magyar külkereskedelemnek csak fél százaléka bonyolódik.
Brazília: all in |
A világ ötödik legnagyobb területű országa, mely Dél-Amerika GDP-jének több mint a felét adja. A brazil GDP-ben döntő szerepe van a szolgáltatói szektornak (57%), valamint a bányászatnak és a gyorsan fejlődő feldolgozóiparnak (34 %), a mezőgazdaság súlya viszont már alig több mint nyolc százalékos. Export szempontjából Brazília a legutóbbi időkig elsősorban nyersanyagtermelőként volt látható az EU számára, illetve a klasszikus mezőgazdasági terményeivel (szója, kávé, kakaó, dohány és cukor). Az utóbbi tíz évben azonban drasztikusan fejlődtek az olyan fejlett technológiát hasznosítót iparágak is, mint a repülőgépgyártás, az autóipar, az elektronikai cikkek, az olaj- és gáztermelés, az energetika és a vegyipar.
A brazil pénzügyi piacok a "robusztus expanzió" jeleit mutatták a globális gazdasági válságig; az ezredfordulón a GDP 35 százalékát kitevő részvénypiaci tőkeérték tíz év alatt közel 75 százalékig emelkedett. A gyorsan fejlődő kapitalista piacgazdaságot jelzi, hogy míg 1996-2004 között mindössze hat céget vezettek be a tőzsdére, az elmúlt nyolc évben mintegy 140-et. Az ország gazdasági területi eloszlása egyenlőtlen, az ipari tevékenység, valamint a pénzügyi élet is az ország déli részén koncentrálódik, így lakossági eloszlásra és az életszínvonalra is a "gazdag dél - szegény észak" minősítés a jellemző.
A világgazdasági válság negatív külpiaci hatásainak ellensúlyozására Brazília felpörgette a belső fogyasztást. Ebben az is sokat segített, hogy a 200 milliós lakosú országban mintegy 30 millióan éppen 2008 körül kerültek ki a szegényeségből és váltak a középosztály tömegfogyasztójává. A 2010-es 7,5 százalék után 2011-ben csak 2,7 százalékkal nőtt a brazil GDP, de a biztos növekedést továbbra is biztosítja a magas foglalkoztatottsági szint, a kedvező bérszínvonal és a belső kereslet emelkedése. A jegybank gazdaságélénkítő intézkedései (alapkamat csökkentés, ipari szektornak nyújtott adókedvezmények stb.) tovább javítják a brazil gazdaság teljesítményét. Tavaly év végére a brazil gazdaság megelőzte Nagy-Britanniát, a mintegy 2500 milliárd dolláros GDP-vel a hatodik a világ legerősebb gazdasági nagyhatalmai között. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
