Hetek óta találgattuk, mi lesz a kormány legújabb kiigazító csomagjában, amellyel biztosítania kell, hogy jövőre is 3 százalék alatt maradjon a költségvetés hiánya (hogy az unió felfüggessze a túlzottdeficit-eljárást, ellenkező esetben súlyos pénzektől eshetünk el). Pénteken végül Matolcsy György előállt egy 400 milliárdos megszorítással. A kormány jövőre 2,2-ről 2,7 százalékra puhítja a hiánycélt, bevezeti a segélyplafont, eltörli a járulékplafont, elhalasztja a tanárok béremelését, háromszorosára emeli a készpénzfelvétel tranzakciós adóját (nem csak a bankautomatáknál, hanem a bankfiókokban is), spórol az uniós források önrészén, bürokráciacsökkentést hajt végre, a fordított áfát kiterjeszti a sertéskereskedelemre.

Ezen felül, az országban működő 400 ezer pénztárgépet – más országok sikerein felbuzdulva – bekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, hogy növekedjen az áfabeszedés hatékonysága. Hogy ez kivitelezhető-e január elsejéig, az egyelőre kérdés, mint ahogyan az is, hogy bejön-e ezzel az a 95 milliárd forinttal nagyobb áfabevétel, amit Matolcsy vár. A kereskedők mindenesetre örülnek az ötletnek, azt mondják, visszaszoríthatja a feketegazdaságot.

Stiller Ákos

Jól fogadták

Az elemzők első hallásra örültek a pakknak, amiben szerepet játszott az is, hogy Matolcsy nem a korábban kiszivárgott, leghajmeresztőbb ötleteket jelentette be. Erősödött a forint is, és idei mélypontjára süllyedt a magyar csődkockázat. Azonban korai még az öröm, mert jelentős kockázatok övezik a jövő évi költségvetést, a gazdasági növekedést és az IMF-tárgyalásokat is. Esélyes az is, hogy a kiigazítás nem is lesz elég, emellett a csomag sem az állami kiadások rendszerszerű csökkentése, hanem egy újabb kényszerintézkedés, amellyel jövőre már 2000 milliárd fölé emelkedik a Szél Kálmán-tervekkel elindított megszorítás).

Az Európai Bizottságnak az tetszett a csomagban, hogy kiveszi a tranzakciós adó alól a Magyar Nemzeti Bankot (cserébe viszont a Magyar Államkincstárnak négyszer annyit kell befizetnie ebből az adónemből, mint eddig tervezték). A többi intézkedést még vizsgálja az uniós testület, és csak november hetedikén mond róla véleményt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is vizsgálja még a bejelentést, emellett közölte azt is, hogy nincs még időpont a tárgyalások folytatására a magyar kormánnyal.

A tanárok kiakadtak

A tanároknak viszont nagyon nem tetszik, hogy a béremelésüket elhalasztja a kormány, miközben a közoktatási reform keretében a terhelésük nőne jövő szeptembertől. A probléma az, hogy a pedagógusbérek 2007 óta nem emelkedtek, és mára sokat vesztettek értékükből, a legtöbb tanár egyre nehezebben él meg nettó 100 ezer forint körüli fizetéséből.

Ezért a Pedagógusok Országos Szövetségének elnöke a köznevelési törvény végrehajtásának felfüggesztését kérte a kormánytól. Emellett a pedagógusok akciókra és demonstrációkra készülnek. A szakszervezeteknek sem tetszik az új Matolcsy-csomag, szerintük „hazug porhintés”, és a kormány a munkavállalókkal fizettetné meg az intézkedések árát.

Jönnek-mennek a levelek

A hét másik nagy kérdése az IMF-tárgyalások folytatása volt, valamint az, hogy a kormány hajlandó lesz-e végül megkötni a megállapodást, vagy folytatja azt a tavaly november óta tartó kommunikációs játékot, amit az elemzők immár szimpla packázásnak tekintenek. Azzal indult a hét, hogy Varga Mihály ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyben a kormány múlt héten megírta, milyen feltételekkel lenne hajlandó tovább tárgyalni. A levélre pontosításokat kérve válaszolt az IMF és az Európai Bizottság is. Orbán Viktor az IMF-hitellel kapcsolatban a héten azt mondta, meg tudnánk oldani nélküle is, csak drágábban.

Így a válaszhoz nem kerültünk közelebb ezen a héten sem, a szakértők pedig elismételték, hogy meg kellene már állapodni a nemzetközi szervezetekkel (magyar cégvezetők viszont úgy látják, nem lesz megállapodás). Annyi újdonság viszont történt, hogy a kormány megtette az előkészületeket egy rendkívül sürgős médiakampányra, amely az Index értesülése szerint az IMF-megállapodás kommunikációja lesz.

Betiltották a nyerőgépeket

Az új csomag összeállítása közben zajlott az élet a parlamentben is. A Miniszterelnökség hétfőn a pénznyerő automaták működtetésének teljes megszüntetését javasolta és keddre a parlament be is tiltotta a nyerőgépeket. Az új szabály alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol – így például vendéglátóhelyeken – nem üzemelhetnek játékgépek. Hiába könyörgött a szerencsejáték szövetség, hogy ne szavazzák meg a törvényt, és érvelt azzal, hogy 40 ezer embert tesznek munkanélkülivé. Iparági szereplők szerint a kormány ezzel milliárdos adóbevételről mondott le, és az illegális szerencsejáték erősödését támogatja. Emellett százmilliós károkat okoz azoknak a cégeknek, amelyek megpróbáltak az új szerencsejáték-törvényhez igazodni.

Emellett a kormány előrehozta a dohánytermékek jövedéki adójának jövőre tervezett kétlépcsős emelését és már idén megtörténik egy lépcsőben, de alacsonyabb mértékkel. Így már januártól hetven forinttal lehet drágább egy doboz cigaretta. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt azért lépte meg, hogy kiegyensúlyozza az idei költségvetést, jövőre viszont emiatt 10 milliárd forinttal kevesebb lesz az államháztartás bevétele. A 2012-es büdzsé kiegyensúlyozására egyébként Matolcsy az új megszorító csomagban bejelentett egy 133 milliárd forintos zárolást a költségvetési intézményeknél. Ez már a sokadik megszorítása az intézményeknek, amiben az a kockázat, hogy megtakarítást eredményező átalakítás nélkül akár a működésképtelenségig is eljuthatnak így.

A héten a parlament elfogadta a munkahelyvédelmi járulékcsökkentést is a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportokban, megszavazta a fordított áfát, valamint a két új kisadót, a tételes és a kisvállalati adót is. A tételes adónál az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként.