Szerdán döntött a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv módosítóiról, amelyet csütörtökön a költségvetési bizottság benyújtott, a parlament pedig hétfőn szavaz a változtatásokról.
A tízpontos akciótervet még nyáron jelentette be a kormány, többek között a képzetlenek, a 25 év alattiak, 55 év felettiek és a tartósan munkanélküliek után fizetett munkáltatói közterhek csökkentéséről, a kisadózók tételes adójáról, valamint a kisvállalati adó részleteiről szól. A 300 milliárdos csomag a módosítással tovább bővül, a fedezetére azonban még mindig nincs semmilyen utalás.

Kedveznek a pályakezdőknek

A módosítás egyik eleme, hogy a pályakezdő fiatalok esetében a módosító indítvány még nagyobb munkáltatói kedvezményre tesz javaslatot. A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdő esetén a munkáltató 2 évig teljes mentességet élvez a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól.
Jelenleg a munkáltatók 27 százalék szociális hozzájárulási adót, és további 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, így összesen 28,5 százalékot fizetnek munkavállalójuk bruttó bére után. Az akcióterv szerint azonban a szakképzetlenekre, 25 év alattiakra és 55 év felettiekre 14,5 százalékos kedvezményt vehetnének igénybe a munkáltatók, a járulékterhük ezzel 14 százalékra csökkenne. Az adókedvezményt a munkáltatók havonta vehetnék igénybe, fontos kitétel ugyanakkor, hogy csak legfeljebb 100 ezer forint bruttó bérig.

A tartósan álláskeresők után jóval nagyobb kedvezmény jár: miután ismét felveszi őket valaki, az első két évben nem kell megfizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót utána bruttó 100 ezer forintig, a harmadik évben a kedvezmény nagyjából a felére, 14,5 százalékra csökken. Most módosították a tartósan álláskereső fogalmát, elismerték ugyanis, hogy az állam az álláskeresők csak egy bizonyos hányadának tud közfoglalkoztatást biztosítani. Az eredeti törvényjavaslatban ugyanis még az szerepelt, hogy a tartósan álláskereső a javaslat szerint az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott. Most viszont a számítás során összeadódik a közfoglalkozatás előtti és utáni időtartam.

Bezárják a kiskaput

A csütörtöki módosítással változtatnak a kisadózó vállalkozások tételes adóján is. (Az új adó alapjairól és lényegéről részletesebben itt olvashat!) A kormány azonban mostanra felfedezte az adózási kiskaput, hiszen ezek a vállalkozások könnyen adhatnak fiktív számlát, amit más cégek költségként számolnak el. Ezért ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak összesen 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát az adóévben, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles. További garanciális szabályként beletették azt, hogy ebben az esetben nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
Kizárták a kisadózói körből a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan bérbeadást folytató vállalkozásokat. Továbbá a kisadózó vállalkozás akkor esik ki a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a negyedév végén a 100 ezer forintot (az eredeti javaslatban még 500 ezer forint szerepelt).

Átírják a kisvállalati adót is (az adóról részletesebben itt olvashat). Ezt az eredeti javaslat szerint akkor lehet választani, ha az adóévet megelőző évben a cégben a foglalkoztatottak száma soha nem haladta meg a 25 főt, valamint az adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétel pedig nem haladta meg az 500 millió forintot. A módosító javaslat azonban a létszámfeltétel teljesülését az átlagos statisztikai állományi létszámhoz, míg az 500 milliós bevételi értékhatárt a megelőző adóévi várható bevételhez viszonyítva vizsgálja.