Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Feltételekkel, de úgy döntött a német Alkotmánybíróság, hogy az eurózóna válságkezelő alapja (ESM) nem alkotmányellenes. A hírre a német tőzsdeindex és az euró is pozitívan reagált. Cikkünk folyamatosan frissül.
A német Alkotmánybíróság elutasította a kereseteket azzal kapcsolatban, hogy az eurózóna állandó válságkezelési alapja (ESM), illetve a fiskális paktum összeegyeztethető-e a német alkotmánnyal. Feltételül szabta viszont, hogy a német szövetségi parlament, a Bundestag az ESM-szerződést ratifikálja, illetve a német részvétel nem haladhatja meg a 190 milliárd eurót. Ha ezt a határt túllépi, ismét a Bundestag döntésére van szükség. Ez azt jelenti, hogy az ESM felállítása előtt nem szenved végzetes balesetet.
A hírre erősödött a német tőzsdeindex, és pozitívan reagált az euró. A CNN pedig azt írta: Happening Now: Future of euro. (szabad fordításban: Euró: a jövő elkezdődött)
Az alkotmánybíróság Peter Gauweiler, a bajor CSU politikusának azon javaslatát is elutasította, miszerint az ESM-szerződés ratifikációját addig halasszák el, amíg az Európai Központi Bank nem vonja vissza a határozatát az általános kötvényvásárlási programról – hiszen ezt is a német parlament hozzájárulása nélkül tette, illetve az államkötvény-vásárlásnak a feltételi nem tisztázottak.
Az első poltikusi reakciók megkönnyebbülésről tanúskodnak: a kormánypártiak örülnek, hogy az eurót sikerülhet megmenteni, az ellenzékiek pedig annak adnak hangot, hogy a parlamentarizmus eszméje is érvényesül – a válságban sem lehet a Bundestag beleegyezése nélkül nemzeti költségvetési ügyekben "a lovak közé dobni a gyeplőt".
Miről döntöttek?
Az eurózóna túlélése függött a karlsruhei német alkotmánybírósság nyolc bírájától, miután arról kellett dönteniük, hogy az eurózóna állandó válságkezelési alapja (ESM), illetve a fiskális paktum összeegyeztethető-e a német alkotmánnyal. Amitől igazán féltek, az az első ügy volt: a fiskális paktum ugyanis akkor is életbe léphet, ha a német alkotmánybírák elkaszálják, miután ehhez a 17 tagállamból elég 12-nek a támogatása. Az ESM-nek viszont Németország az egyik oszlopa. Az ESM csak akkor indulhat el, ha az alaptőkét adó tagországok legalább 90 százaléka saját jogrendjébe illeszti az ESM szabályrendszerét. Németország nélkül pedig az ESM nem tud felállni.
Az ESM egy olyan segélyalap, mely az átmeneti segítségnyújtás céljából felállított EFSF-et váltja. 700 milliárd eurós törzstőkével töltenék fel, de legfeljebb 500 milliárd euró lehet egyszerre a maximális hitelállománya. Ennek részben az is az oka, hogy csak így kaphatják az EFSF eszközei a legjobb minősítést. A 17 eurózónatag összesen 80 milliárdot fizet be, a maradék 620 milliárdra pedig közös garanciát vállal. Ehhez még hozzájön az EFSF 200 milliárd eurós tőkéje: így jön ki az az „ezermilliárdos tűzerő”, ami miatt az ESM-et taktikai atomfegyverként is emlegették.
Kifogások – válaszok
A német alkotmánybíróság döntése azért lehetett volna az ESM számára halálos, mert az eurózóna tagállamai az Európai Központi Bank törzstőkéjében vállalt részesedései arányában szállnának be az ESM-be is. Ez azt jelenti, hogy Németország az ESM törzstőkéjéből 22 milliárddal, a garanciavállalásban pedig 170 milliárddal venne részt. De ha hozzáadjuk a megszorult tagállamoknak (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) kifizetett összegeket, akkor a német részvétel már meghaladja a 300 milliárd eurót.
A német alkotmánybírósághoz több ezer beadvány érkezett. A legtöbb azt kifogásolta, hogy a fiskális paktum és/vagy az ESM szabályrendszere olya mértékben beavatkozik a német állam költségvetési politikájába, hogy az már sérti a népképviseleti elvű hatalomgyakorlást – magyarán a németek feje fölött dőlnek el a németek pénzét (több százmilliárd eurót) érintő döntések. A legtöbb bizonytalanság azzal kapcsolatban volt, hogy az ESM segítségnyújtásnak a feltételei nincsenek megfelelően lefektetve.
Az ESM-szerződés értelmében az ESM kormányzótanácsa az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ajánlására azonnali pénzügyi segítségnyújtást engedélyezhet. Kérdés az is, hogy az EKB általános kötvényvásárlási programja miképp viszonyul az ESM-hez. Elvben az EKB csak azoktól az államoktól vesz állampapírokat, melyek hajlandóak alávetni magukat egy szigorú reformkúrának. Ugyanakkor lehet, hogy az is elég lesz, ha az érintett országok már valamilyen európai segélyprogramban részt vesznek – ami a feltételeket megint felpuhítja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
