Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Míg az Európa déli részén élők szinte a túlélésért küzdenek, addig az észak-európai euróövezeti tagállamok polgárai alig éreznek valamit az euróválság hatásából. Görögország újabb és újabb megszorításokkal igyekszik a felszínen tartani magát, Spanyolország képtelen megállítani a munkanélküliség drasztikus növekedését. Portugáliában tömegek kénytelenek komolyan meghúzni a nadrágszíjat, Ciprus pedig Oroszországtól várja megrendült pénzügyi helyzetének megtámogatását. Helyzetképünk az euróválságról.
"Az észak-európaiak több borravalót adnak, mint a déliek. Ez talán kulturális kérdés is, de minden bizonnyal a gazdasági helyzet is hozzájárul ehhez" – mondta Goncalo Alexandre Costa Ribeiro portugál pincér a Wall Street Journal tudósítójának Portugália egyik üdülőövezeti városában, érzékeltetve az euróövezet gazdasági kettészakadását. Míg az európai sajtó nagyobb része makro perspektíván keresztül ad hírt az euróválság fejleményeiről, az eurózóna déli perifériáján élő mindennapi emberek problémáiról, nehézségeiről kevesebbet hallani.
Arról például, hogy a több mint 15 százalékos portugál, 24 százalékos spanyol és 22 százalékos görög munkanélküliségi ráta megroppantotta a családokat. Akinek még van munkája a déli országokban, kénytelen komolyan meghúzni a nadrágszíjat, akinek pedig nincs, akár radikális lépésre is hajlandó elszánni magát. Görögországot tömegével hagyják el a 18-24 év közötti fiatalok, egy nemrég készült felmérés szerint 10-ből ketten már munkára vagy egyetemre is jelentkeztek külföldön, 10-ből heten pedig a kivándorlást tartják a megoldásnak. A fiatalok kivándorlásának ugyanakkor komoly gazdasági és társadalmi következményei lehetnek, melyeket – ha még most nem is –, de 10 éven belül már keményen megérezhetnek a görögök.
Spanyolországban is a munkanélküliség a legnagyobb probléma, a gazdasági nehézségek – különösen az ingatlanszektor és építőipar leépülése – miatt azonban talán a 5,7 milliós bevándorló-közösség szenved a legjobban. A zömében latin-amerikai immigránsok jelentős részének nincs más választása, mint visszatérni szülőföldjére. "Rendkívül szomorúan hagyjuk itt az országot. Hihetetlen fájdalmat okoz, hogy el kell mennünk, különösen a fiamnak, aki már itt nőtt fel" – mondta a 30 éves ecuadori születésű Patricia Herrera az AFP-nek, mielőtt családjával, tíz bőrönddel és egy kutyával felszállt volna a Quitóba tartó repülőgépre. Bolíviaiak, kolumbiaiak, ecuadoriak tízezrei hagyják el így az ibériai államot. Spanyolország 10 év alatt akár félmillió embert is elveszíthet, ha folytatódik ez a trend, ám a migránsok hazatérése átmenetileg enyhítheti a spanyol munkaerőpiac feszültségeit. A bevándorlóknak viszont szülőföldjükre történő visszatérésük után elölről kell kezdeniük mindent, újra fel kell építeniük az életüket.
A bevándorlók mellett ugyanakkor maguk a spanyolok is útra kelnek. Ők döntően Nyugat-Európa más országai felé veszik az irányt, munkahelyek reményében. Statisztikák szerint például az Egyesült Királyság munkaerőpiacára belépő spanyolok száma 85 százalékkal nőtt tavaly, egy kisvárosnyi spanyol – 25 ezer fő – döntött a betelepülés mellett. Az Ibériai-félsziget másik államából, Portugáliából is tömegesen távoznak az emberek, főleg Brazíliába. 2011-re már több mint 330 ezer portugál telepedett le a dél-amerikai országban, és ez mintegy 60 ezres növekményt jelentett az egy évvel korábbi adathoz képest.
A görögöknek újabb megszorításokat kell kiizzadniuk
A dél-európai polgárok mindennapi gondjai döntően az államok finanszírozási nehézségei miatt keletkeznek. Ezt a sort már több éve Görögország vezeti. Az EKB-EU-IMF több százmilliárd eurós pénzügyi lélegeztetőgépén lévő hellén állam, ha el akarja kerülni a mentőcsomag folyósításának belengetett felfüggesztését, akkor további megszorításokat kell végrehajtania. A kiszivárgott tervek szerint a görög kormány nyugdíjplafont vezetne be, a szociális juttatásokat is csökkentenék, az adókedvezményeket szűkítenék, a közalkalmazottak bérét mérsékelnék, a nyugdíjkorhatárt pedig egy évvel emelnék. Az athéni koalíciós pártok szakértői javaslataikkal így majdnem lefedik a trojka által megtakarítani óhajtott összeget – 11,5 milliárd eurót.
Az athéni koalíciós pártok ugyanakkor még nem tudtak teljes mértékben megállapodni a csomagról, így a trojka Görögországban tartózkodó szakértői egyelőre nem adtak zöld utat a hellének számára biztosított következő, 31 milliárd eurós részlet folyósításához. "A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Görögország ezen az úton maradjon, mivel ez tart minket benn Európában, ám eközben a lehető legkevesebb áldozatot szeretnénk meghozni" – nyilatkozta Szimosz Kedikoglu görög kormányszóvivő.
A görög gazdaság eközben már ötödik éve recesszióban van, idén – az Európai Bizottság által előzetesen közölt 4,7 százalékkal szemben – 7 százalékkal zsugorodhat a görög GDP. A 2008 óta tartó görög lejtmenet során eltűnt az ország GDP-jének húsz százaléka, tömeges az elszegényedés, az államadósság GDP-hez viszonyított szintje 168 százalékra emelkedett, a munkanélküliség pedig 7,9 százalékról 22 fölé nőtt. A szükség azonban nagy úr: a reménytelen helyzetben sokan olyan területeken próbálnak szerencsét, amelyre korábban nem is gondoltak (pl. kiköltöznek a nagyvárosokból vidékre gazdálkodni).
Spanyolország nem bír megküzdeni a munkanélküliséggel
Az Ibériai-félsziget nagyobbik állama eközben egyre jobban felzárkózik Görögország mellé. Míg a helléneknél az állam felelőtlen költekezése okozta a pénzügyi problémákat, addig Spanyolországban az ingatlanbuborék kipukkanása rázta meg az ország gazdaságát. A jelenleg Európa legmagasabb munkanélküliségi rátáját produkáló Spanyolországnak nemrég 100 milliárd eurós uniós segítségért kellett folyamodnia, hogy megtámogassa az ingatlanszektor bedőlésével nehéz helyzetbe került bankjait. A pénz azonban lehet, hogy nem lesz elég elemzők szerint, mivel nem tudni, milyen csontvázak bukkannak még elő a spanyol takarékszövetkezeti rendszerből, amire nem látnak rá.
A 100 milliárdos bankmentő csomag mellett már arról is szólnak a hírek, hogy 300 milliárdos extra pénzre is szüksége lehet a spanyoloknak. Ezt az összeget ugyanakkor már nem az ország bankrendszerének megerősítése miatt kérnék az ibériaiak. Az euróválság hullámainak következtében elszabadult spanyol állampapírhozamokat (6,5-7 százalék között ingadozik például a tízéves papír hozama) a spanyol kormány egyelőre nem tudja komolyabban leszorítani, így elképzelhető, hogy a magas finanszírozási költségek miatt brüsszeli mentőövért folyamodik az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága is.
| Az északiak köszönik, jól vannak |
| Hollandiában a munkaképes korúak 5,1 százaléka, Finnországban 7,6, Németország pedig 6,4 százaléka van munka nélkül. Ez éles kontrasztban áll a déli államok mutatóival, és nem csak a munkanélküliségi ráta területén tapasztalhatunk ilyen eltéréseket. Míg az idézett északi államokban idén és jövőre is szerény gazdasági növekedéssel számolnak (0,5-2 százalék), addig az érintett déli államokban komolyabb mértékben csökkenhet a GDP (1-6,9 százalék). A déli periféria országai államadósságukat is komoly mértékben növelték az utóbbi időkben, 2010 végéről 2011 végére Spanyolországban 7 százalékponttal 68, Portugáliában pedig 14 százalékponttal 107 százalékra ugrott a GDP-arányos államadósság. Németország eközben viszont még csökkenteni is képes volt az államadósság GDP-hez viszonyított arányát: Merkelék majdnem 2 százalékponttal jobban álltak 2011 végén (81 százalékos szinten), mint egy évvel korábban. A makromutatók mellett az emberek válságról alkotott percepciója is teljesen más északon. A Wall Street Journal által megkérdezett finnek egyelőre nem éreznek semmit a válságból, ugyanakkor többen nem helyeslik a déliek számára juttatott uniós mentőcsomagokat – melyekhez adócentjeikkel nekik is hozzá kell járulniuk. |
A spanyol gazdaság pedig idén újra recesszióba került, és még jövőre is recesszióval számolhat. Az ország kormánya által bejelentett 65 milliárd eurós megszorítások pedig minden valószínűség szerint negatív hatással lesznek a belső fogyasztásra is, így a jövőre kalkulált szerény – 0,3 százalékos – gazdasági visszaesés nagyobb is lehet a vártnál. Azt is érdemes megemlíteni, hogy eközben már hat spanyol tartomány kért központi költségvetési támogatást, mivel megrendült pénzügyi helyzetüket önmaguk nem valószínű, hogy rendezni tudják.
Az olasz beteg is egyre jobban tüsszög
Miközben az olasz miniszterelnök, Mario Monti igyekszik országát elszigetelni a spanyol és a görög fejlemények negatív hatásaitól, és egy 30 milliárdos megszorító csomaggal mindent megtenne annak érdekében, hogy az olasz állampapírok kamatai ne szaladjanak el, addig az "olaszok Görögországának" is nevezett Szicília elképzelhető, hogy komoly fejtörést okoz a kormányfőnek. Olaszország déli autonóm tartománya elemzők szerint az elmúlt időszak túl nagylelkű költségvetési kiadásai miatt van most nehéz pénzügyi helyzetben, a közszférában aránytalanul sok embert alkalmaznak és kétséges a bevételek megfelelő beáramlása is. A provincia központi kormányzattól való függetlenségét a helyi politikusok pedig arra használták fel, hogy "államot építsenek az államban", a római kormány így sokszor nem is lát bele a szicíliai történésekbe és hatása sincs a tartomány működésére. A provinciát most egy 400 millió eurós hitellel segíti ki a központi kormányzat, ám ezzel a strukturális problémák nem oldódnak meg.
Eközben több olasz nagyváros, Milánó, Nápoly, Palermo is csődközeli helyzetben van, központi segítség nélkül nem valószínű, hogy meggyengült pénzügyi helyzetüket önerőből rendezni tudják. Szicília és a bedőlőfélben lévő olasz városok példája is azt mutatja, hogy nem csak az államok költségvetési, finanszírozási helyzete van jelentős hatással a piacokra és a gazdasági kilátásokra. A helyi, más időben teljesen egy ország belügyének kezelt, marginálisnak is tekinthető problémák az euróválság központi színpadára kerülhetnek és "megfertőzhetik" akár az eurózóna, EU többi tagállamát is.
Ciprus és Oroszország kart-karba öltve?
A mediterrán szigetország első uniós elnöksége idén július elsején nem is kezdődhetett volna rosszabbul. Nem elég, hogy Törökország közölte, hogy amíg a görög ciprióták látják el az Európai Unió Tanácsának elnöki posztját, addig ők befagyasztják kapcsolataikat Brüsszellel, emellett Ciprus lett az ötödik euróövezeti tagállam, mely uniós pénzügyi segítségért folyamodott. A ciprusi bankok magas görögországi kitettségük miatt kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe, csak a görög kitettségek 29 milliárd euróra rúgnak, mely a kis szigetország GDP-je 160 százalékának felel meg.
A ciprusi elnök, Dimitrisz Hrisztofiasz azonban egyelőre inkább Oroszországtól várja a segítséget, semmint az EU-tól. Az oroszoknak ugyanis komoly érdekeltségeik vannak Cipruson, az alacsony adóráta miatt rengeteg orosz cég van a szigetországban bejegyezve, így veszélybe kerültek az orosz befektetések is. A tavalyi 2,5 milliárd eurós kedvezményes hitel után most újabb 5 milliárdot kérnek a ciprusiak a bajba jutott bankjaik megsegítésére. Brüsszel azonban nem nézi jó szemmel a ciprusiak orosz hitelkérelmét, mivel a túlzott orosz kitettség csökkentheti az EU befolyását a gazdaságpolitikai kérdésekben a közös uniós fizetőeszközt használó mediterrán országban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
