Ahogy tavaly, most is a Széll Kálmánról elnevezett programjára építi a kormány a költségvetést. Csak míg tavaly a kiadáscsökkentő intézkedések hangsúlyozása volt a mottó, addig jövőre az lesz a cél, hogy „a reformok elérjenek az emberekhez”. A tavalyi és az idei költségvetésben viszont az eszköz ugyanaz maradt, adóemeléssel, vagy új adók bevezetésével teremtik elő a fedezetet.

Ám hiába hirdetett évekig tartó kiadáscsökkentést a kormány a 2011-es Széll Kálmán-tervben, jövőre is velünk marad a kövér, drága magyar állam - derül ki a büdzsé péntek este benyújtott tervezetéből. A költségvetés kiadási főösszege szerint jövőre 15 477 milliárd forintot oszt szét az állam, ami a kormány által várt GDP 50,4 százaléka. Ez alig múlja alul az idei 50,8 százalékos kiadási szintet.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az állam továbbra is több mint 50 forintot elkölt minden megtermelt 100 forintból. Ennek nagy részét adó- és egyéb bevételekből fogja fedezni, ebből a kormány terve szerint összesen 14 780 milliárd forint fog befolyni az államhoz, ami a 2013-ra várt GDP 48,2 százaléka lesz. Vagyis, ahhoz, hogy elkölthesse az 50 forintot, minden megtermelt 100 forintunkból elvesz 48 forintot. A különbséget hitelből fogja kipótolni: ez lesz a költségvetés jövő évi hiánya, ami a GDP 2,2 százaléka lesz.

Ugyan a költségvetés nem számol az IMF-hitellel, a szövegben a Költségvetési Tanács kritikáira reagálva az szerepel, hogy a „Kormány továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy minél előbb megkezdje és sikeresen lezárja azokat a tárgyalásokat, amelyek egy ilyen jellegű pénzügyi védőhálóról szóló IMF/EU megállapodáshoz vezetnek”.

Adóemelés és új adó

A személyi jövedelemadó esetén 2013-tól megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. Mindez azt jelenti, hogy valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem adóterhelése 16 százalék lesz. Jövőre viszont szja-ból 2,2 százalékkal kevesebb bevételt vár az állam.

Emelik ugyanakkor a jövedéki adót, ami Matolcsy szerint az egészségügyi finanszírozása miatt kell. A tervezet egyetlen konkrét példát említ, hogy a dohánytermékek jövedelemadóját meg kell emelni.

Emellett ahogy azt már tavasszal bejelentették, bevezetik a biztosítási adót, az energiacégek jövedelemadóját, a telefonadót, a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az áfa mértékét ugyanakkor tavalyhoz képest nem emelik, viszont 104 milliárd forinttal többet akarnak beszedni belőle. A kormány szerint 0,2 százalékkal nő a fogyasztás, ám ez még nem ad okot a túlzott optimizmusra. A kormány szerint a jövőben még hatékonyabban szedik be az áfát, illetve, a július 1-jei hatállyal bevezetésre kerülő fordított áfa-fizetés miatt kevesebb lesz a fiktív számlázások aránya.

Matolcsy tervhivatala jól járt

Túry Gergely

Jó hír, hogy megmarad az eva, igaz, 21 százalékkal kevesebb bevétellel számolnak. „A kormány szerint a nagymértékű csökkenés hátterében a jogszabályi változások miatti az evát választó adózói kör szűkülése áll”.

Súlyos pluszpénzt kér tőlünk Matolcsy

A bankoktól súlyos összeget akar bevasalni a kormány. Összesen 355 milliárd forintot szed be tőlük, bankadó címén 72 milliárdolt, pénzügyi tranzakciós illetékkel pedig 283 milliárdot. Pedig néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor a brutális bankadó kivezetéséről beszélt Bécsben. Mint mondta, könnyen lehet, hogy már 2013-tól kivezetik - ám végül nem így lett.

Ezt a pénzt nagyon valószínű, hogy nem a bankok, hanem a lakosság fogja apránként becsorgatni az államkasszába, ugyanis a pénzintézetek a teher tovább hárításán kívül nem nagyon tehetnek mást. Ez a becsengetett összeget tekintve felér egy közel 5 százalékpontos áfaemeléssel, annak alapján, hogy Matolcsy az idei áfaemeléből százalékpontonként 75 milliárd többletbevételt várt tavaly ősszel. Igaz, elképzelhető, hogy a bankok nem tolják át az egész többletterhet, de a Portfolio.hu korábbi becslése szerint legalább a 60 százalékával ezt kell tenniük, ami nagyjából 210 milliárd. Ez nagyjából egy 3 százalékpontos áfaemelésnek felel meg.

Brutális helyzet gyógyszerfronton

Ahogy az elmúlt években, most is az egészségügy lesz a legnagyobb vesztese a költségvetésnek. Az Origó információi szerint az ágazat rosszabbul is járhatott volna, ám épp Szócska Miklós lobbizása miatt döntött úgy a kormány, hogy a tranzakciós illetékből 150 milliárddal többet szed be.

Tavalyhoz képest 51 milliárddal csökken az E-Alap bevétele, ami abból adódik, hogy a nyugdíjalap megtisztítása után fele annyit adnak át a rokkantsági ellátás fedezetére. Jövőre egyébként összesen 60 milliárd forinttal költ kevesebbet a kormány az egészségügyre. A nagy vágás elsősorban a gyógyszerkassza 78 milliárdos csökkentéséből jön össze. Ám hogy hogyan képzeli el a megszorítást a kormány, még mindig nem derült ki. A tervezetben csak annyi szerepel, hogy bevezetnének egy térítési díjminimumot.

A nyugdíjakat jövőre az infláció mértékével emelik, szemben a családtámogatásokkal, amelynek összegeit befagyasztják. A költségvetési tervezetből nyugdíjreform egyébként nem olvasható ki.

Úgy tűnik, nem szűkíti jövőre tovább a kormány az utazási kedvezményeket, az ez után járó a közlekedési cégeket megillető állami támogatásra tavalyhoz hasonlóan most is 93 milliárd forintot szán a kormány. Ugyanakkor a közösségi közlekedés támogatását jelentős mértékben csökkentik, jövőre pedig elkezdődik az e-útdíj fokozatos bevezetése, amelyből 75 milliárd forintot vár az állam.

Átszabják az önkormányzatokat

Az állam forintban 560 milliárddal költ többet jövőre, mint idén, ami a kormány által várt 4,2 százalékos inflációval számolva reálértéken enyhe csökkenést jelent a 2012-es kiadásokhoz képest. Csak a támogatási összegeket tekintve a jövő év legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek: az idei 1042 milliárd forintos központi támogatásuk jövőre már csak 647 milliárd forint lesz, ami közel 40 százalékos vágás.

Ennek döntően az a magyarázata, hogy „jövőre az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változik meg”. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül. Valószínűleg részben ez az oka annak, hogy a minisztériumok és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 681 milliárd forinttal nőnek az idei évhez képest.

Az átszervezés gyaníthatóan fájni fog az önkormányzati dolgozók egy részének, a költségvetés tervezete ugyanis külön tartalékkeretet biztosít arra az esetre, ha az önkormányzatok többletkiadásokra adott költségvetési pénze „a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt" már felhasználásra került – fogalmaz a törvényjavaslat. Emellett az önkormányzatok illetékbevételi részesedése megszűnik, illetve a gépjárműadóbevételük 60 százalékát (44,1 millárd forintot) is be kell utalniuk a központi költségvetésbe.