Májusban folyamatosan erősödtek a külföldi valuták a rubelhez képest. Különösen a dollár, amely 2 és fél rubellel kerül többe, mint a hónap elején. Szakértők mindezt a világpiacokon tapasztalható bizonytalansággal és a befektetők attól való félelmeivel magyarázzák, hogy Görögország kiléphet az eurózónából, illetve összeomolhat a spanyol pénzügyi rendszer.

A Kommerszant tekintélyes orosz gazdasági-politikai napilap online változatának nyilatkozó szakértők emlékeztetnek arra, hogy három évvel ezelőtt, 2009 januárjában az Egyesült Államokból induló hitelválságra reagált az orosz pénzpiac, és lódult meg a dollár árfolyama. Most a kockázatok Európában vannak, az európai pénzügyi rendszer egysége és stabilitása kérdőjeleződött meg.

Fjodor Bizikov, a Flemming Family and Partners munkatársa szerint az eurózónában maradó lakosság számára Görögország esetleges kilépése jelzést adna a dominóelv érvényesülésére. Mindenki rohanna kivenni a pénzét a bankokból, ami komoly csapást mérne az adott országok bankrendszerére.

Jegor Fjodorov, az ING szakértője szerint az európai válság erősödése rontja a világgazdasági növekedési várakozásokat is, és ez negatívan hat a nyersanyagpiacra is. A Brent kőolaj árának hordónként 104,5 dollárra, az orosz Ural kőolajé pedig 101,9 dollárra esése kedvezőtlenül hat az orosz gazdaságra is, és ennek következménye volt a rubel árfolyamának csökkenése is.