Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója tart tőle, hogy támogatják az új nemzeti konzultáció résztvevői a bankok fokozott pénzügyi terhelését - derült ki a bankvezér Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatából. A pénzintézet vezetője szerint ennek negatív hatása lehet a hitelezésre, a bankok költségeire és a munkahelyekre is.
A portfolio.hu összefoglalója szerint Jelasity nem kétli, mi lesz az emberek válasza arra a kérdésre, hogy a bankokat továbbra is nagyobb mértékben vonják-e be a közteherviselésbe. Mint mondta, fél tőle, hogy a túlnyomó többség azt mondja, igen. Ez azonban negatív hatással lehet a hitelezésre, a bankok költségeire, a munkahelyekre, a fiókok számára és a gazdasági növekedésre is. A bankvezér szerint ez olyan, mint amikor valakit fogyókúrára küldenek, majd csodálkoznak, hogy lefogyott.
"A kormány a tranzakciós adóról csak tárgyalgat, és semmi köze nincs ennek a tehernek az európai uniós szinten tárgyalt tranzakciós adóhoz. Utóbbi esetében a nagy spekulatív tranzakciók megadóztatásáról van szó" - magyarázta. Szerinte jó lett volna korábban, részletesebben megosztani a kormányzati terveket a bankok vezetőivel. Úgy véli, az egyik fő kérdés, hogy kik lesznek az illeték alanyai, a második, hogy lesz-e az adónak maximuma, illetve hogy pontosan mely tranzakciók esnek a hatálya alá.
A gazdasági konzultáció kérdőíveit kedden kezdték el kipostázni. Ezekben a kormány gazdasági döntésekhez kér segítséget az állampolgároktól „a magyar munkahelyek érdekében”. A kormányfő az újabb konzultációt azzal indokolja, hogy „mi, magyarok, két éve úgy határoztunk, minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk”.
A kérdőíven szereplő 16 kérdés azonban - hasonlóan az eddigi nemzeti konzultációkhoz - nem támasztja alá ezt az állítást, hiszen több kérdésben már egyértelműen megfogalmazta a kormány, milyen irányba fog menni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.