Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Fertőzöttek a bakonyi árpatáblák
A főként párás, csapadékos időre jellemző fertőzést, a hálózatos levélfoltosságot figyelték meg a bakonyi árpatáblákon; a betegség gyakorisága 50-70 százalék közötti a vizsgált területeken - közölte a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága.
Kártevők és betegségek jelentek meg a bakonyi árpatáblákon. Markóné Nagy Krisztina növényvédelmi zoológus felhívta a figyelmet arra, hogy Veszprém megyében nem mondható általánosnak a főként az őszi búzát és az őszi árpát sújtó megbetegedés (Dreschlera spp.), ugyanakkor a kórokozó kezelést igényel, mert a csapadékos időjárás tovább segíti a terjedését.
Az igazgatóság szakembereinek májusi észlelése alapján az őszi árpát a vetésfehérítő bogár is megtámadta, a kártevő a melegebb napokon nagyobb számban telepedett be a gabonatáblákba. Több területen a szárazság miatt megkezdődött az alsó levelek sárgulása. Hangsúlyozta: a megfigyeléseik nem reprezentálják a megye egészét, de szeretnék felhívni a gazdálkodók figyelmét a megfelelő védekezésre. A megyében csaknem 7000 hektáron termesztenek árpát. Elmondta: Veszprém megye több borvidékén erős atkakártétel tünetei láthatóak a szőlőültetvényeken, amelyeket a szakemberek már a rügypattanás óta tapasztaltak. A szabad szemmel nem látható kártevő ellen a szőlőt kezelni kell, a tőke korától függetlenül.
A gesztenyefáknak komoly problémát okoz a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella). Több önkormányzat a belterületeken permetezéssel védekezett ellene, azonban sok helyen nem sikerült időben védekezni a kártevő ellen, ott várható a lombozat károsodása - jegyezte meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
