Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Görögország ne lépjen ki az eurózónából, de az euró mellett vezessen be párhuzamosan egy második pénznemet, a geurót, amiben a belföldi pénzforgalmat lehetne bonyolítani - ezt javasolja a Deutsche Bank vezető elemzője. A geuró jelentősen csökkentené a sokkot, amit a nemzetközi hitelek leállása okozna, és átvezetne azokon az időkön, míg az új görög pénzt stabilan lehetne kötni az euróhoz. Közben Görögország formálisan az euróövezet tagja maradhatna.
A Deutsche Bank egy euró melletti párhuzamos pénz bevezetését javasolja Görögországban, ami akkor történne meg, ha június 17-én azok a pártok nyerik a választásokat, melyek a megszorításokat elutasítják. Ebben az esetben ugyanis az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap kénytelen lenne beszüntetni a segélyeket. Ennek a párhuzamos pénznemnek a bevezetése viszont mérsékelhetné azt a sokkot, ami a fizetésképtelenség azonnali beálltát kísérné.
Thomas Mayer, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint a geurónak nevezett párhuzamos pénzt a belföldi pénzforgalom, valamint a legszükségesebb importtermékek beszerzésének bonyolítására lehetne fordítani. A modell szerint a geuró fedezete a görög kormány által kibocsátott adósságlevelek lennének, melyeket tovább lehetne értékesíteni. "Ezen a módon az eurót nem egy csapásra kellene pótolni, hanem az euró kiegészülne egy pénzügyi eszközzel, amely lassan átvenné egy új nemzeti deviza szerepét" - mondta Mayer a Dow Jones hírügynökségnek. "Az eurókivezetés lassú és részleges megvalósulása kevesebb kárt okozna, mint amiről jelenleg szó van" - mondta.
A Deutsche Bank közgazdásza szerint ugyanakkor számos feltételnek teljesülnie kell: az EU-államoknak Görögországot még így is támogatniuk kellene, ha nem is olyan nagy mértékben, mint ami a görög mentőcsomagokból, illetve annak tervezett folytatásából következne.
Rendezett körülmények között lehetne eljutni az új drachmához
Az új pénzt le lehetne értékelni: egy euró mindjárt kettőnek felelne meg. A belföldi tranzakciók nagy része, így a bérkifizetések is, geuróban zajlanának. Ami az exportot illeti, az árak csökkennének. Ugyanazt a mennyiséget vagy minőséget olcsóbban lehetne külföldre értékesíteni, ami az exportot növelné, amitől az ország versenyképessége jelentősen javulna.
A geurókibocsátás szabályozásán keresztül kézben lehetne tartani, hogy mennyi időn belül lehet áttérni egy olyan "kemény" fizetőeszközre, amelynek az euróval szemben stabil az árfolyama. A párhuzamos pénznem nem új javaslat: májusban szintén két német közgazdász (Bernd Lucke és Manfred Neumann) vetette fel, hogy a nem készpénzes pénzforgalomban vezessék be az új drachmát, mint teljes jogú második nemzeti devizát. A jegybank maradhatna az euróövezet tagja, csak szavazati jogát vesztené el a monetáris politika alakításában. A nemzeti bank ugyanakkor kedvezőbb feltételek mellett tudna likviditást kínálni a görög bankoknak az új drachmában.
Görögország formálisan maradna az euróövezet tagja
A szcenárió másik nagy előnye az lenne, hogy Görögország formálisan az eurózóna része maradna. A görög bankok legnagyobb része feltehetőleg bedőlne, mihelyt Görögország elhagyná az eurózónát. Már most tömegesen vonják ki a görög polgárok megtakarításaikat a pénzintézetekből, attól félve, hogy az euró kivezetésével elértéktelenednek a megtakarításaik. Amellett, hogy új pénznemet vezetnek be, azonnal szükség lesz a görög bankok tőkehelyzetének rendezésére is. Ehhez létre kellene hozni egy "Bad Bank"-et, melybe a görög bankok rossz követelései kerülnének, így a bankokat meg lehetne tisztítani, és rá lehetne venni a görögöket, hogy a megtakarításaikat újra náluk helyezzék el, A bankkonszolidációhoz fel lehetne használni a nehéz pénzügyi helyzetbe került államok megsegítésére létrehozott pénzügyi mechanizmus (EFSF) közreműködését. "Bad Bank"-ek létrehozása egyébként megszokott megoldás - ilyenre volt példa legutóbb Németországban és Írországban is egyes bankok tőkehelyzetének megoldásánál.
A jegybank szükséghitelei tartják életben a görög bankokat
A görög bankok helyzete jelenleg nagyon súlyos. Múlt héten az EKB megtagadta, hogy a válságban már bejáratott rendnek megfelelően készpénzt biztosítson négy görög banknak. A Financial Times információi szerint a görög központi bank arra kényszerült, hogy közel 100 milliárd euró értékben szükséghitelekkel ("emergency liquidity assistence", ELA) támogassa a bankrendszert, amit az EKB titokban jóváhagyott. A szükséghiteleknél olyan pénzügyi papírokat is elfogadnak fedezetként, amiket az EKB nem fogadna el - a német Welt napilap szerint ezáltal olyan "zombibankokat" tart életben a görög központi bank, amelyeket inkább be kellene zárni. Ha az EKB leállíttatná a szükséghiteleket, akkor ezzel Görögországot automatikusan kilökné az eurózónából - vélekedett Laurent Fransolet, a Barclays elemzője a Financial Times-nak nyilatkozva. De szerinte ezt a döntést az EKB nem fogja meghozni. Inkább megvárják, hogy mit határoznak az Európai Unió politikai vezetői.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
