Gazdaság Nagy Gergő 2012. május. 22. 06:30

Ilyen helyzeteket régen a háború oldott meg

Egyre többen és hangosabban mondják, hogy a sorozatos gazdasági megszorításokkal csak mélyebbre kerül Európa. A gazdasági növekedés vagy megszorítások feladványát egyelőre senki sem tudja megoldani, így a labda ide-oda pattog a költségvetési szigort támogató Németország és a növekedésre hajtó európai országok között.

A köztudottan lelkes focidrukker Angela Merkel német kancellárnak minden valószínűség szerint nemcsak a Bayern München múlt szombati veresége miatt lehet rossz kedve, hanem a német költségvetési szigort ellenzők egyre népesebb tábora miatt is. Az elmúlt hetek európai eseményei (a görög és francia parlamenti és elnökválasztások) azt igazolták, hogy a német fiskális szigort egyre szélesebb rétegek utasítják el, és egyre több, döntően déli uniós tagállam kérdőjelezi meg.

A megszorítások, gazdasági visszaesés, munkahelyek megszűnése, az életszínvonal drámai zuhanása komoly társadalmi problémákkal társul az Európai Unió (EU) déli perifériáján. A megszorítások által gerjesztett ördögi spirál - kevesebb állami forrás, elbocsátások, fizetéscsökkentések, keresletcsökkenés, recesszió - megfojt minden növekedési potenciált. A megszorítások kontra növekedés paradoxonának megoldására az európai politikusoknak egyelőre nincs biztos receptjük, és egyre inkább ódzkodnak az eredménytelen és húsba vágó megszorításoktól.

Fordul a széljárás Európában?

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára szerint óriási vita van az uniós országok között a növekedésről. “Csak a növekedési perspektívának van kilátása” - mondta Pogátsa. A megszorításoknak ilyenkor nincs értelmük, mivel nem termel annyi jövedelmet egy ország, mint amennyire szüksége volna. A helyzet az, hogy a növekedési potenciált fenntarthatóan azokon a területeken (oktatás, foglalkoztatás) érdemes ösztönözni, melyek nemzeti hatáskörben vannak, míg a stabilitási rész a 27-ek közös felügyelete alá tartozik. Ez utóbbit tekintve így könnyebben is tud cselekedni az EU, például a GDP három százaléka alatti hiánycél betartatásával.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor kicsit sem lehet elengedni a gyeplőt. “Ez vonzó alternatíva, de rövid távon valakinek meg kell vennie az állampapírokat” - hangsúlyozta Török. A piac csak magas hozamfelár mellett finanszírozná azokat az államokat, akik erre az útra lépnének, és ez olyan negatív spirált indítana el, amibe nem érdemes belemenni.

Görög zászlók Athénban. Forduló széljárás
AP / Dimitri Messinis

A nemrég lezajlott görög és francia választásokkal felerősödtek azok a hangok, hogy ezt a két alapelvet egyensúlyba kell hozni, véli Pogátsa Zoltán. Sarkozyt hamar megtörte Merkel, most azonban az új francia elnök, Francois Hollande helyzete más, mivel ő a megszorítások elleni gazdaságpolitikai ígéretekkel lett francia államfő. “Itt most furcsa játék zajlik. Ha sokáig tartanak a megszorítások, akkor növekedést nehéz elérni, ugyanakkor nem lehet lemondani a költségvetési stabilitásról” - emelte ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára. Ilyen esetben csak akkor lehet államadósságot visszafizetni, ha minél több ember dolgozik, magas hozzáadott értékű munkát végez és így több adót fizet be az államnak. “A megszorításokkal azonban az a probléma, hogy ezáltal csökken a kereslet és újratermelődik a költségvetési instabilitás. Úgy működik, mint egy önbeteljesítő jóslat” - tette hozzá Pogátsa.

Török Zoltán úgy véli, hogy a németeknek a költségvetési szigor tekintetében nem kell sok mindent tenniük, a többi országnak viszont bőven van mit csinálnia. “Az a recept, ami jó a németeknek, a legtöbb országban hátráltatja a növekedést” - hangsúlyozta a Raiffeisen vezető elemzője. Az EU déli karéján egyáltalán nem népszerűek a hiánycsökkentés előmozdítása érdekében tett megszorító lépések, a kormányok bele is buktak ebbe. Török szerint az Európai Beruházási Bankon (EIB) és az Európai Központi Bankon (EKB) keresztül kaphatnának ösztönzőket a déli államok, ez viszont azt jelentené, hogy az EKB mérlegfőösszegét tovább kellene emelni.

Obama és Merkel is komolyan izgulhat
A múlt hétvégi washingtoni G8, vagyis a legfejlettebb ipari államokat és Ororszországot tömörítő csoport csúcstalálkozóján Barack Obama amerikai elnök egyértelműen letette a garast a növekedést támogatók mellett. Merkel a fiskális szigort hangsúlyozó német állásponttal szinte egyedül maradt a többi vezetővel szemben, a német kancellár pár kemény négyszemközti találkozón is túlesett a csoport európai és amerikai résztvevőivel. Obama számára nemcsak az európai recesszió réme lehet ijesztő, hanem ennek az Egyesült Államokra gyakorolt közvetett hatása is. Az újrázni készülő amerikai elnök pontosan tudja, hogy ha Európa újra mélyrepülésbe kezd, akkor az amerikai gazdaság is követheti az európai államokat, és ez megnehezítheti a választási küzdelmet. Miközben Merkelen egyre nő a külföldi nyomás a fiskális szigor lazítására, otthon nehezen emészti meg a közvélemény, hogy Németország milliárdokat áldoz a görögök eurózónában tartására. Merkel egyúttal politikai vereségekkel is kénytelen szembenézni a jövő évi német parlamenti választások előtt. Múlt vasárnap pártja, a kereszténydemokrata CDU csúfosan elvesztette a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában rendezett választásokat.

Az európai politikusok eddig vártak, hogy beindul a növekedés, de a megszorítások csak rontottak a helyzeten, véli Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Válság idején külső erőforrások kellenek, most azonban a hitelezés és a tőkefelhalmozás is az EU-n, illetve az euróövezeten belül zajlott, így sokkal nehezebb a helyzet. A legnagyobb probléma az, hogy alig van külső forrás és belső pótlólagos források sincsenek. Ilyen helyzeteket régen a háború oldott meg - mondta Artner. Szerinte "a megszorítás olyan orvosság, ami maga a méreg”. A Világgazdasági Intézet főmunkatársa abban is ellentmondást lát, hogy sokan az állami adminisztráció mértékét és a “felesleges” szabályok számát csökkentenék. De ez is az állam visszahúzódásával járna együtt, amiből szintén problémák adódhatnak. Például a mostani gazdasági válság is összefügg azzal, hogy az állam lemondott a szabályozói szerepéről olyan területeken is, ahol nem kellett volna.

A magyar stabilitás illúzió

A foglalkoztatásba és oktatásba történő beruházás hiánya miatt illúzió a magyar stabilitás - mondta Pogátsa Zoltán. Ha csak 20 százalékkal lenne magasabb a magyar termelékenység, akkor már Szlovénia szintjén járnánk és dupla akkora bérek lennének Magyarországon, mint most. Ennek következtében dupla annyi személyi jövedelemadót is be tudna szedni az állam. Tíz százalékos foglalkoztatásbővülés esetén pedig 1500 milliárd forint pluszbevétele lenne a költségvetésnek. “Az áfa és más adók emelésével nem érünk el semmit, a legjobb adópolitika a befektetés a tudásba” - emelte ki Pogátsa. Az az ország, amely a magyaréhoz hasonló foglalkoztatási szinten akar adósságot visszafizetni, illúziókba ringatja magát.

Francois Hollande, Barack Obama és Angela Merkel a G-8 csúcstalálkozón. Irányokat keresve
AP / Charles Dharapak

Török Zoltán szerint alapvetően a jelenlegi gazdasági modellel van probléma, a túlfogyasztás állapotában vannak az európai gazdaságok. A görögök például kétszer olyan magas életszínvonalon élnek, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Magyarországra is igaz volt ez a modell, a 2005-2006-os fogyasztási csúcs után kiigazításra volt szükség itthon, ami azóta is tart, noha a fogyasztás azóta drasztikusan visszaesett. “Az itthoni helyzet különlegessége, hogy a magyar politikusok minden rossz megoldást kipróbáltak” - tette hozzá Török. Magyarország mozgástere rendkívül szűk a mostani európai helyzetben. Benne vagyunk a kiigazításban legalább 7 éve, de mindig újabb és újabb verziók jönnek, emelte ki a Raiffeisen vezető elemzője. Az egyetlen pozitívum, hogy a kormány legalább már megértette a leckét, alacsonyan kell tartani a hiánycélt, ami minden valószínűség szerint idén és jövőre is tartható lesz.

Orbán és Hollande kéz a kézben?
A magyar miniszterelnök első útja 2010-es megválasztása után rögtön Brüsszelbe vezetett, ahol az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso keményen megmondta Orbán Viktornak, hogy szó sem lehet a magyar miniszterelnök által vágyott szabadabb mozgástérről, vagyis a költségvetési hiány elengedéséről. Később Merkel is figyelmeztette Orbánt, hogy a hiánycélt nem lehet felpuhítani. A magyar kormány ezek után komoly megszorításokba kezdett, idén 1500 milliárdnyi kiadáscsökkentést terveztek a büdzsébe, majd ezt idén áprilisban megtoldották a Széll Kálmán-terv 2.0 155 milliárdjával. Orbán Viktor ugyanakkor továbbra sem adta fel a reményt, hogy létezik egy másik út; a magyar kormányfő május elején már újfent arról beszélt, hogy a pénzügyi szigor nem az egyetlen járható út, az emberek mindenekelőtt a biztonságra vágynak. A magyar kormányfő Hollande megválasztásával ugyanakkor nem biztos, hogy könnyebb szívvel utazhat majd az uniós állam- és kormányfők szerdai informális csúcstalálkozójára, ahol a növekedésserkentés és a versenyképesség növelése lesz majd a fő téma.

A válságból és megszorításokból kivezető út a foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika megváltoztatása és egy jól működő munkaügyi rendszer lenne. "20 éve nem tudunk ezzel mit kezdeni, a magyar politika folyamatosan ugyanazt csinálja" - tette hozzá Pogátsa. Török Zoltán szerint ebben a helyzetben több lábon álló növekedés szükséges. Ennek egyik eleme az export felfuttatása. Szerinte a nagyvállalatokat kellene megnyerni, hogy itt fektessenek be, ám ma nem nagyon lehet ilyen vállalatokat találni. Önmagában viszont ez nem elég. Régi probléma, hogy hazai hozzáadott értékkel nem nagyon jár ezen vállalatok működése. A kis- és középvállalkozások (kkv) területén nagy változásra lenne szükség, elsősorban a banki oldalról. Hitelre lenne szükség, a magyar bankrendszer jelenleg ugyanakkor ezt nem segíti elő. A kkv területen történő munkahelyteremtéssel ugyanakkor szerinte a lakossági fogyasztást is fel lehetne futtatni.

Magyarországon van tartalék a munkaerőköltségek leszorításában és történelmi okok miatt tűrőképesebb is a magyar nép, véli Artner Annamária. Az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint azonban ez sem biztos, hogy segítene a helyzeten, hiszen a tőkének, illetve a vállalkozásoknak adott segítség a másik oldalon lenyomja a keresleti oldalt, vagyis kisebb lesz a vásárlóerő, ami visszafogja a termelést. Nagy állami beruházások segíthetnének a növekedésben, ugyanakkor egy eladósodott állam, például Magyarorszég ezt nem igazán lépheti meg Artner Annamária szerint. "Míg sokan Rooseveltnek tulajdonítják a nagy gazdasági világválságból történő kilábalást, addig azt mindig elfelejtik megemlíteni, hogy az Egyesült Államokat igazából a második világháború rántotta ki a válságból. Remélem, hogy háborúra most nem fog sor kerülni" - tette hozzá az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

zöldhasú
Hirdetés