Gazdaság hvg.hu 2012. április. 01. 19:15

A hét, amikor Schmitt lekörözte a Mercedest

Az állam 200 millliárdot bukott az első évben a nyugdíjvagyon "kezelésén", ami aligha keltett nagy reklámot az állami rendszerbe való visszatérésnek. Csütörtökön világra szóló csinnadrattával avatták volna a Mercedes gyár kecskeméti egységét, amennyiben "jó hírünket" addigra már nem Schmitt Pál keltette volna a világban. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A hét vezető gazdasági hírei közül a világ számára vélhetően az a legfontosabb, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa pénteken Koppenhágában megállapodott arról, hogy az euróövezetet 800 milliárd eurós tűzfallal védi. Ez feltehetően akkor is így van, ha londoni elemzők kapásból jelezték: ez is kevés lehet harmadik mentőcsomagon gondolkodó görögök mellett a portugálok és a spanyolok felszínen tartásához.

Ha hazai vizekre evezünk, ott kétségtelenül az orbáni akaratot révbe juttató Tarlós Istvánnak sikerült  a hét eleji start a legjobban. Hétfőn a Fővárosi Közgyűlés áldását adta ugyanis a Fővárosi Vízművek (FV) kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásra, ami állítása szerint összesen 49 milliárd megtakarítást jelenthet a fővárosnak. A vásárlási kondíciókat megkapirgálva a hvg.hu arra a következtetésre jutott, hogy a külföldi befektetőt lényegében a kiszállási klauzulának megfelelő összeggel vásárolta ki a főváros, a befektetőknek járó menedzsmentdíjon pedig biztos, hogy nem akkora a megtakarítás  (inkább jó, ha a fele), mint amennyit a fővárosi körökből hallani lehetett. Azt nehéz megjósolni, hogy az önkormányzat milyen gazda lesz: de míg francia(-német) irányítás alatt a Vízművek korrekt áron nyújtott botrányok nélküli szolgáltatást, a fővárosi kézben lévő BKV-ról hasonlókat nem igazán lehet elmondani. A döntés mindenesetre újabb feladat elé állította a fővárost: a BKV csődhelyzetének kezelése mellett a Vízművek visszavásárlásának első részletét (8 milliárd forint) is át kell utalnia.

Stiller Ákos

Nem Orbán vár az asztalnál, hanem az IMF

10-15 milliárd eurós hitelkeretet adna a Valutaalap két évig - írta diplomáciai forrásokra hivatkozva szombaton a Magyar Nemzet. A lap szerint azért csak két évig, mert az IMF ragaszkodik ahhoz, hogy a 2014-es választások után alakuló kormány ismét legitimálja a paktumot. A Valutaalap arra számít, hogy a kölcsön egyharmadát folyósítaná az EU. A hivatalos tárgyalások megkezdéséhez az IMF csupán annyit kér, a kormány módosítsa a jegybanktörvényt - állítja a konzervatív napilap.

A hír meglepő annak fényében, hogy a héten Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap állandó magyarországi képviselője egy háttérbeszélgetésen még azt mondta, hogy a labda a kormány térfelén pattog, és hogy nem az IMF felelős a hiteltárgyalások késlekedéséért. Ivaschenko korábban a hvg.hu értesülését is vehemensen cáfolta, amikor azt írtuk, hogy májusban elkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások.

Túry Gergely
Az üzleti és a makrogazdasági környezet részéről mindenesetre óriási a nyomás, hogy minél hamarabb üljünk asztalhoz a hitelmegállapodás megkötése érdekében. "Ha nincs megállapodás, az a válságadó időbeni kiterjesztésével vagy a kisvállalatokra kivetendő új adók bevezetésével járna az állami költségvetés egyensúlyban tartásának érdekében" - mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Bloombergnek

200 milliárdot vesztett

A kormány a magán-nyugdíjpénztári tőke átcsatornázásakor azt ígérte a pénztártagoknak, hogy megmenti a nyugdíjvagyont. Tavaly mégis ő kezelte a vagyont a legrosszabbul, és a pénztárakhoz képest messze a legnagyobb veszteséget ért el az államosított megtakarításokon - állapítottuk meg a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest számításait felhasználva a héten.

A még megmaradt magánnyugdíjpénztár-tagoknak szombatig kellett dönteniük arról, hogy maradnak a pénztáruknál vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Mivel azonban a kapuzárásig a kormány egyetlen bizonytalan kérdésre sem adott megnyugtató választ, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa azt kérte, hogy a határidőt tolják ki, mert olyan helyzetbe hozták a kasszatagokat, amelyben nem lehet racionális döntést hozni. A visszalépők számáról pontos adatokat legkorábban csak jövő héten kaphatunk, a tavalyi nagy vándorlást követően a Stabilitás Pénztárszövetség szerint idén jóval kisebb lesz a fluktuáció: szerintük idén a manyup-tagok 90 százaléka (87 ezer fő) dönthet úgy, hogy ezentúl sem kér Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelméből. (A hvg.hu olyanokat is faggatott, akik az öngondoskodás mellett a végsőkig kitartanak.)

Üröm került a kecskeméti örömbe

Az év hazai gyárnyitása minden kétséget kizáróan a Mercedes kecskeméti üzemének hivatalos átadása. A csütörtöki ünnepi hangulatba azonban belerondított a Schmitt-ügy. A helyszínenen az utolsó pillanatig sem volt egyértelmű, hogy ki képviseli majd a kormányt, és az sem, hogy a miniszterelnök megtartja-e a hivatalosan meghirdetett beszédét.

hvg

A kormány tagjai ugyanis azt követően, hogy a Semmelweiss Egyetem Doktori Tanácsa délelőtt bejelentette, hogy visszavonja a köztársasági elnök doktori címét, sorra mondták le programjaikat. Kecskeméten Szijjártó Péter szóvivő faképnél hagyta a Schmittről kérdező újságírókat, és Kövér László, az Országgyűlés elnöke sem kommentálta a hírt.

Az ünnepélyességet valamelyest péntekre sikerült visszahozni, amikor Orbán az ország leghíresebb feltalálója jelenlétében bejelentette, a magyar szellem dicsőségére Rubik-kockát formázó múzeum épül a Duna mentén.

Árnyékban maradt vezető hírek

A plágiumügy fejleményei olyan mértékben ránehezedtek a hazai történésekre, hogy szinte visszhang nélkül maradt a Malév csődjével kapcsolatban is megszólaló Horváth Gergely kijelentése, miszerint a beutazó vendégek számán egyelőre nem érződik a Malév kiesése, és a helyébe lépő légitársaságok kapacitásai a tavalyi szezonhoz képest még nagyobb beutazó forgalmat is lehetővé tenne, mint tavaly. A Magyar Turizmus Zrt vezérigazgatójának a hvg.hu számára adott interjújából az is kiderül, hogy nem támogatták anyagilag a Ryanair visszatérését.

De hasonlóképp járt a hét két kiemelten fontos hazai energetikai eseménye is. Az egyik, hogy az importáram arányának növekedése és a hazai áramfogyasztás stagnálása eredményeképpen újabb erőművet állítanak le Magyaroroszágon: az AES Tisza II. erőműve után a Dunamenti Erőmű F blokkja kényszerülhet pihenőre a villamosenergia rossz hazai értékesítési lehetőségei miatt. (Miközben a  kormányzati kommunikációban továbbra is az új atomerőmű építése a sláger.)

Egy "normális héten" biztosan kiverte volna a biztosítékot, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette: bűnszervezet működött a Magyar Villamos Művekben (MVM). A hét gyanúsított között van Kocsis István volt vezérigazgató, Szász András korábbi főtanácsadó, Kovács József, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatója és Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője is.

zöldhasú
Hirdetés