Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Április közepe táján hivatalos egyeztetések lesznek a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. Májusban pedig már akár konkrét hiteltárgyalások is lehetnek, legalábbis ezzel számol az IMF – tudta meg a hvg.hu.
Az IMF-fel történő áprilisi tárgyalások kis „szépséghibája”, hogy a tervbe vett budapesti látogatás az úgynevezett Post-progam Monitoring (PPM) – a 2008-as készenléti hitelkeret-megállapodás ellenőrzési mechanizmusa – keretében zajlik majd, a májusit pedig már a hiteltárgyalások első meneteként képzelik el ugyan, ám valóra válásához még több feltételnek teljesülnie kell. Ez a menetrend már Fellegi Tamás múlt heti washingtoni látogatása előtt körvonalazódott, tehát nem a magyar kormány „főtárgyalója” látogatásának eredménye.
Az IMF készen áll
Miközben a nyilvánosság számára továbbra is teljes a bizonytalanság az esetleges új IMF-hitelprogram körül, a Nemzetközi Valutaalap technikailag készen áll a tárgyalások megkezdésére. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a washingtoni székhelyű szervezet feltételes módon már tervbe is vette a májusi tárgyalásokat – tudtuk meg.
| Cáfol az IMF |
Az IMF magyarországi állandó képviselője szerint egyelőre nincs tervezett látogatása Magyarországra a Nemzetközi Valutaalapnak április közepére és májusra sem – írja a Portfolio a Reuters hírügynökségre hivatkozva. Iryna Ivaschenko a hírügynökségnek azt mondta, „január óta nincsenek új fejlemények és ahogy akkor mondtuk: ahhoz, hogy a Valutaalap dönteni tudjon, egyáltalán elkezdődhetnek-e, és ha igen, mikor a hivatalos tárgyalások egy készenléti hitelkeretről, előbb az kell, hogy kézzelfogható eredményeket és erős elkötelezettséget lásson a magyar kormány felől arra, hogy az minden, a makrogazdasági stabilitás szempontjából fontos vitatott területen változtatni kíván". |
Ez persze csak technikai készülődést jelent egyelőre. Ahhoz, hogy valójában konkrét tárgyalási céllal Budapestre utazzon az IMF illetékes küldöttsége, arra van szükség, hogy az Orbán-kormány teljesítse azokat a feltételeket, melyeket az Európai Bizottság is támasztott. Ugyanis, ha lesz hitelprogram, az – a 2008-ashoz hasonlóan – most is többoldalú lesz, és egyenrangú félként vesz benne részt az Európai Unió is.
Brüsszel pedig többször világossá tette: nemcsak a makroszámok és általában a gazdasági folyamatok előrejelzésének hitelessége érdeklik, hanem olyan kérdések is, mint a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárások megszüntetése érdekében hozott intézkedések. Ezt igazolják Gerry Rice, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója másfél héttel ezelőtti szavai: ő arról beszélt, hogy addig nem kezdődhetnek meg az új hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások, amíg az Orbán-kormány nem tesz konkrét lépéseket bizonyos területeken, így a jegybanktörvénnyel összefüggésben.
Áprilisban Budapesten vizsgálódnak
Miközben a májusi IMF-vizittel kapcsolatban csak annyi bizonyos, hogy a feltételek teljesülése esetén erre készen állnak a Valutaalap szakértői, az áprilisi látogatás biztosra vehető, mivel ennek deklarált célja nem „kényes”: ez ugyanis még mindig a 2008-as készenléti hitelkeret-megállapodás folyománya.
A hitelprogram lezárását követő ellenőrzési mechanizmust (PPM) a 2010-es, rendes éves (úgynevezett IV. cikkely szerinti) konzultáció keretében megszületett ország-felülvizsgálati jelentés irányozta elő: a PPM ugyanis minden esetben kötelező, ha a hitelfelvétel mértéke meghaladja az országkvóta 200 százalékát. Esetünkben pedig a törlesztés ütemezéséből következően a hitelkintlévőség nagysága 2013 augusztusáig efölött marad.
Az első ilyen vizsgálódásra tavaly tavasszal került sor, a másodikra pedig télen, a IV. cikkely szerinti konzultációval összekötve. A mechanizmus keretében gyakoribb formális konzultációkat kell tartani, mint az éves gazdaságpolitikai felülvizsgálat rendszerében, és különösen a makrogazdasági és strukturális politikákat veszik górcső alá, abból a szempontból, hogy mennyire ellenálló az ország a külső tényezők változása esetén. Ezek a konzultációk informálisan mégiscsak előkészíthetik a terepet a konkrét hiteltárgyalásoknak.
| Kvóta-kotta |
| Az IMF tagállamainak a Valutaalap alaptőkéjéből való részesedését kvótának nevezzük. A kvóta nagyságát ötévenként vizsgálják felül, és mértékét a GDP, a külkereskedelmi forgalom, a fizetési mérleg épp úgy meghatározza, mint a nemzetközi tartalékszint. Ezt a hozzájárulást az adott államnak be kell fizetnie. A kvóta nagyságához kötik azt is, hogy mekkora szavazati súllyal bír egy adott ország az egyes döntésekben, vagy hogy mekkora lehet egy lehívható hitelkeret, és hogyan alakul a törlesztés. |
Budapest kettős beszéde
A kormány némi hezitálást követően elkötelezettnek tűnik a megállapodás mellett. Fellegi Tamás főtárgyaló egyértelművé tette, hogy nincs B-terv, csak A, ami egyet jelent az IMF-megállapodással. Giró-Szász András kormányszóvivő pedig a héten erősítette meg az InfoRádiónak, hogy szeretnének megállapodni egy biztonsági keretszerződésről a Nemzetközi Valutalappal, ami a piacoknak nagyobb nyugalmat ad, általa az állampapírok kamatszintje tovább mérséklődik, és a nemzeti valuta árfolyama is moderáltabb lesz.
Ha tényleg lesznek májusban tárgyalások (amihez persze a kormánynak több kérdésben hátraarcot kell csinálnia), akkor akár az első félévben létrejöhet a megegyezés – ahogy azzal egyébként külföldi elemzők egy része is számol. Legutóbb például a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi elemzőstábja írta, hogy az egyezség az Unióval és a Valutaalappal legkorábban júniusban születhet meg. Bár annak a kockázata is fennáll, hogy a megállapodás "átcsúszik a második félévre". A tárgyalások megkezdése után egyébként akár nagyon gyorsan meg lehet állapodni: 2008-ban csak napokra volt például szükség. Minden a politikai akarattól függ.
A készenléti hitel visszafizetésének a menetrendje (Forrás: IMF, millió SDR)
| Év | Tőkerész | Kamatok / Díjak | Összesen |
| 2012 | 2 693,31 | 112,68 | 2 805,99 |
| 2013 | 3 818,50 | 56,2 | 3 874,70 |
| 2014 | 598,31 | 4,98 | 603,29 |
| 2015 | 0,74 | 0,74 | |
| 2016 | 0,75 | 0,75 |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
