A NAV, vagy az ONYF kezelje az egyéni nyugdíjszámlákat?
Még mindig nem dőlt el, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, fogja kezelni a létrehozandó egyéni nyugdíjszámlákat, a Nemzetgazdasági Minisztérium még mindig nem hozta meg az erre vonatkozó rendeletét, annak ellenére, hogy a határidóő március végén lejár - írja a Népszabadság.
Egy tavalyi törvénymódosítás szerint 2011 decembere és 2012 március vége között kellene a PSZÁF-nak továbbítania az egyéni nyugdíjszámlák adatait annak a szervnek, amely ezeket a továbbiakban kezelné, ez azonban még mindig nem történt meg, egy rendelet ugyanis még mindig hiányzik hozzá. A nemzetgazdasági tárca a Népszabadság szerint azonban azért nem alkotta még meg a jogszabályt, mert a feladatra két szervezet is bejelentkezett: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Nyugdíjbiztosítással foglalkozó szakértők szerint a legtöbb érv amellett szól, hogy utóbbi szervezet kapja meg a jogot a számlák kezelésére, mert egy ideje már oda futnak be a foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatok. A lap ügyre rálátó forrásai szerint azonban érdemes lesz arra is figyelni, hogy az adatok feldolgozásához, illetve az egyéni számlás rendszer kialakításához mely külső cégek segítségét veszi majd igénybe az adatgazda szervezet.
A Népszabadság által megkérdezett, a magyar nyugdíjrendszert mélységében ismerő szakértők számára az sem világos, mi célt szolgál az adatátadás. Mint mondták, a nyugdíjbiztosítónál és az adóhatóságnál minden lényeges információ rendelkezésre áll a biztosítottakról, így a volt és jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagokról is.
A NAV-hoz havonta érkeznek bevallások a munkáltatóktól, s ezek tartalmazzák a foglalkoztatottak – nyugdíjbiztosítási szempontból releváns – adatait is. Mivel a tb-alapba és a pénztárba kerülő (illetve ez év elejéig került) járulékok, tagdíjak alapja ugyanaz, a pénztári befizetés is dokumentálható az állami szervek adatbázisaiban. Egyedül a pénztárakban felhalmozott hozamokról nem rendelkezik információval az állam, de az idevágó törvény ennél gazdagabb adattartalmat (köztük a volt tagok „azonosító” adatait) jelölte ki átadásra.
Egyelőre azonban azt sem tudni, hogy mihez kellenek az adatok. Ha egyéni számlákat akar a kormány, akkor nem kell sokat vesződnie vele, azok a már rendelkezésre álló, a nyilvántartásokban szereplő adatokból előállíthatók – mondják a szakértők, akik szerint bármilyen nyugdíjformulát válasszon is a kormány a jövőre vonatkozóan, azt ki tudják szolgálni a meglévő adatokból az állami szervek. Igaz, ezt megelőzően össze kellene fésülni és egységesíteni kellene a jelenlegi nyilvántartásokat: kompatibilitási problémák miatt ugyanis nehézkesen megy például a NAV és az ONYF közti adatáramlás.
Elvileg egyéni számlát kell nyitni azoknak is, akik március végéig nem lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, hanem kitartanak magánnyugdíjpénztáruk mellett. Szakértők szerint ők úgy járhatnának a legjobban, ha a pénztárak egyesülésével egyetlen pénztár maradna meg, amely a mintegy százezres, maradni akaró tagságtól be tudna gyűjteni annyi önkéntes hozzájárulást (a kötelező tagdíjon felül), amennyivel biztosítható a saját működtetése.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.