Egy nemrég elvégzett kutatás a Fülöp-szigeteki fejlesztési programokkal kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy a segélyprogram bevezetésnek időszakában jelentősen nőtt az erőszakcselekmények száma - írta Jed Friedman abban a csütörtöki jegyzetben, amely a Világbank Fejlesztéskutatási Csoportjának négy kutatója által fenntartott, a fejlesztések hatásairól szóló blogon jelent meg csütörtökön. A három amerikai kutató által elkészített tanulmány a KALAHI-CIDSS mozaikszóval jelölt kiterjedt program első hat évét (2003-2009) vizsgálta. A programba az ázsiai szigetország 40 tartományának 4000 faluját vonták be.

A Fülöp-szigetek kormánya ellen az elmúlt évtizedekben több lázadószervezet is folytatott harcot. A kutatás idején a két legjelentősebb lázadószervezet a kommunista párt egy szélsőséges szárnya, az Új Népi Hadsereg, valamint a Moro Iszlám Felszabadítási Front iszlamista szervezet volt, kisebb csoportok mellett.

Robbantásos merénylet a Fülöp-szigeteken

MTI / AP

A tanulmány szerzői arra a meggyőződésre jutottak, hogy a fejlesztési tervek hatására csak abban az esetben nő az erőszakcselekmények száma, ha a lázadók rombolással vagy fenyegetéssel képesek megakadályozni a programok bevezetését, és ezáltal azok eleve meghiúsulnak. Sokkal nehezebb meghiúsítaniuk például a mezőgazdasági támogatási terveket, mert ezeknél a lázadók nehezebben tudják megállapítani a támogatottak körét, és kevésbé látványosak a fejlesztések eredményei.

Aszerint a fejlesztési modell szerint, amely a lakosság megnyerését tartja a legfontosabbnak, az embereknek tartós előnyöket biztosító fejlesztési segély hatására a lakosság jobban támogatja a hatóságokat. Ennek a nagyobb támogatásnak lehet olyan hatása, hogy csökken az erőszakcselekmények száma, részben azért, mert a lakosság jobban együttműködik a kormányzattal, hajlandóbb megosztani vele értesüléseit. Egy korábbi iraki kutatás ezt az eredményt támasztotta alá.