A 8 százalékos kapacitáscsökkenéstől azt várja az Orbán-kormány, hogy ne emelkedjenek a MÁV veszteségei - mondta a járatritkításokról szóló sajtótájékoztatóján Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár.
Április 15-étől új menetrend indul, melynek segítségével ki tudják szűrni a páhuzamosságokat - ígérte egy péntek délutáni sajtótájékoztatón Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, azt követően, hogy a sajtóhírek szerint vonalbezárásokra kerül sor a közeljövőben.
Az államtitkár elmondta, hogy mostanra sikerült a vonalak tényleges kihasználtságát felmérni, és abból kiindulva az utasokhoz igazodó járatsűrűséget megtervezni. A nyolc százalék körüli kapacitáscsökkenéssel járó változtatásokról még szakszervetekkel kell tárgyalniuk. De azt tervezik, hogy a megtakarításokból színvonalasabb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani, illetve a pénzt fejlesztésekre fordítják.
Ne emelkedjenek a veszteségek
Völner a párhuzamosságok megszüntetésére a Budapest-Győr közötti közlekedést hozta példaként: itt a két város között kiváló a vasúti kapcsolat, szerinte fölösleges buszjáratokat is fenntartani ezen a szakaszon.
Az államtitkár elmondása szerint a megtakarítások sok apró tételből fognak összejönni: összességében azonban csak azt várják tőlük, hogy a MÁV veszteségei ne emelkedjenek. Völner hatékonyabb bérgazdálkodásról is beszált, ami viszont nem jelent tömeges leépítést. Ugyanígy vonalbezárással sem kell számolni.
Járatritkítás viszont lesz: a napi szinten 8 százalékos csökkenés kb. 400 vonatot érinthet, ami éves szinten idén 12 milliárdos megtakarítást jelenthet. A vonalbezárás az államtitkár szerint a teherforgalom miatt sem éri meg, hiszen ahol csak csak 3-4 tehervonat halad el naponta, személyvonat pedig egyáltalán nem, a pályafenntartás költségei fajlagosan összességében még magasabbak is lehetnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.