Egy politikai döntés születik majd a pénzügyminiszterek tanácsa szintjén az Európai Bizottság a kohéziós források egy részének megvonását célzó javaslatáról – jelentette ki Csaba László közgazdász az m1 Ma reggel című műsorában.

A közgazdász szerint van esély arra, hogy elbukjon ez a kezdeményezés az Ecofinban. Ez esetben nem történne más, mint ami annyiszor történik: az Európai Bizottságnak van egy ötlete, és azt a politika felülírja. Sajnos a bizottságnak van egy olyan megjelenése a sajtóban - ezt egyébként maguk is táplálják -, miszerint ők főnökei és nem beosztottjai lennének a nemzeti kormányoknak, pedig ez nem így van. Az uniós jogrend ebben a kérdésben teljesen egyértelmű: a nemzeti kormányoknál van a döntés, és azt, hogy egy kezdeményezésből mi lesz, mindig a kormányközi szervek döntik el, ez alól nagyon kevés kivétel van. Nemzetek feletti hatáskörben legfeljebb az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank dönthet bizonyos esetekben – érvelt a közgazdász.

Csaba László szerint azonban nem ettől jogszerűtlen az Európai Bizottság döntése, hanem attól, hogy egy be nem következett eseményre vonatkozó szankciót egy el nem fogadott, és törvénybe nem iktatott eljárás alapján nem lehet kiszabni. A szakember egyetértett Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivővel abban, hogy ezt az ügyet jogi keretek között kell tartani. Úgy vélte ugyanakkor, hogy európai fórumokon, illetve a pénzügyminiszterek tanácsában nem ártana előzetes egyeztetéseket folytatni. Ott azért sokan nem értenek egyet a bizottság javaslatával: a spanyolok, a görögök, az olaszok, az angolok, az írek, a csehek, a lengyelek. Ha már csak ez a néhány ország a javaslat ellen szavaz, és nem állnak erősen a bizottság mellé a németek, akkor ez a kezdeményezés elakad – vélte a közgazdász.

Véleménye szerint az Európai Bizottságot a túlbuzgóság vezethette a javaslat megalkotására. Azok a szigorító intézkedések, melyeket a görög-olasz válság kapcsán az unió megfogalmazott, ezt már most alkalmazni akarják, tekintet nélkül az átmeneti időszakra, ami még előttünk áll.

Az IMF-tárgyalások megkezdéséről azt mondta: ha időközben javulnak a mutatóink, akkor lehet, hogy az idő minket annyira nem sürget, mint ahogy azt két hónappal ezelőtt gondoltuk. Ha a világgazdasági folyamatok úgy alakulnak, meg lehet lenni IMF-megállapodás nélkül is. Felhívta a figyelmet arra: több mint 30 éve vagyunk a valutaalap tagjai, s eközben négyszer állapodtunk meg, a többségében anélkül is elment a szekér. Nem lenne tragédia, ha nem történne megállapodás – fogalmazott Csaba László.