Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szóbeli kiegészítésében elmondta: a devizakölcsön havi törlesztő részletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt a bankok és az állam vállalja magára, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámla hitelre vonatkozó szabályok szerint.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú hiteleknél az idő előre haladtával egyre nagyobb tétel a tőketörlesztés és egyre kisebb a kamattörlesztés, ugyanis az ügyfelek a futamidő elején törlesztik a kamatot és később a tőkét. Mivel a jelzáloghitelek döntő többségénél még a futamidő első harmadánál tartanak az adósok, így az árfolyamgát feletti rész kamatának átvállalása nyomán a törlesztő részletek 2012-ben bizonyára kisebbek lesznek a korábbiaknál - fűzte hozzá.  

A módosító javaslat azt rögzíti, hogy a pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában. A devizaadósok a törvény elfogadása után, azaz április 1-je után és az év végéig léphetnek be a rendszerbe. 

Azok a devizaadósok nem csatlakozhatnak az árfolyamgát rendszeréhez, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, számukra a későbbiekben a Nemzeti Eszközkezelő nyújthat segítséget. Kizáró tényező az is, ha a devizaalapú ingatlanhitel megkötésének időpontjában a fedezetként szolgáló ingatlan piaci értéke meghaladta a 30 millió forintot.

Nátrán Roland arról is beszélt, hogy az árfolyamgátba bejelentkező, közszférában dolgozók három százalékpontos kamatkedvezményben részesülnek, s gyermekenként további egy-egy százalékpontos kamatkedvezményben. Ezt a kedvezményt az állam, mint munkáltató nyújtja, s a magányszféra munkaadói is adhatnak dolgozóiknak hasonló kedvezményt - tette hozzá.

Azoknál a közszférában foglalkoztatott ügyfeleknél, akik 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de a végtörlesztést munkaadójuk nem tudta hitellel segíteni, így helyette az árfolyamrögzítést választják, a bankok 2012. február 1-jétől érvényesítik az árfolyamgátra érvényes szabályozást a gyűjtőszámlán.

Z. Kárpáti Dániel (Jobbik) a javaslatot azért bírálta, mert az nem komplex módon kezeli a devizaadósok ügyét és "nem segít azokon a leszakadókon, akik a kizáró feltételek miatt nem tudnak bejelentkezni az árfolyamgát rendszerbe". Az ellenzéki képviselő szerint a Nemzeti Eszközkezelő maximum 8-9 ezer bajbajutott adóson tud segíteni, noha 12 ezer adósnak lenne szüksége a segítségre. 

Simon Gábor, a bizottság szocialista elnöke  pártja támogatásáról biztosította a módosító javaslatot, de jelezte, hogy az árfolyamgát rendszerbe csak a folyamatosan törleszteni tudók csatlakozhatnak, és nem mellesleg ezt a kört a bankok mellett az állam a költségvetésből támogatja, amelynek összege még nem ismert, ahogy azt sem, hogy a költségvetés melyik fejezetéből lesz pénz a kamattámogatásra.

Selmeczi Gabriella és Spaller Endre fideszes képviselők egyértelműen támogatták a módosító javaslatot, azt hangoztatva, hogy a kormány és a bankok közötti megállapodásnak jelentős szerepe volt az árfolyamgáttal összefüggő javaslat új változatának létrejöttében. Nátrán Roland elmondta: a felmérések szerint a devizahitelesek több mint 75 százaléka lesz jogosult belépni az árfolyamgát rendszerébe.

Az adósok 12 százaléka 90 napon túli hátralékos, nekik segíthet a Nemzeti Eszközkezelő - magyarázta a helyettes államtitkár, hozzátéve hogy a decemberi Bankszövetség-kormány megállapodásban szereplő 5 ezer ingatlan helyett várhatóan 25 ezer ingatlant vásárol majd fel az eszközkezelő. Ami azt jelenti, hogy a megközelítőleg 120-130 ezer 90 napon túl nem fizető adós ötödét tudja majd segíteni a Nemzeti Eszközkezelő - tette hozzá.

Ezeknek a 90 napon túl késedelemben lévő adósoknak a hitelét a bankok forintra váltják át, majd a fennálló tartozás 25 százalékát elengedik - számolt be a Bankszövetséggel kötött kormányzati megállapodás egy másik pontjáról Nátrán Roland. Hozzátette: ez kiegészül egy kormány által nyújtott kamattámogatással is, így az ebbe a körbe tartozók terhei átlagosan 40 százalékkal csökkennek, "amitől azt reméljük, hogy a 90 napon túl késedelemben lévő adósok jelentős része újra képes lesz fizetni a hiteleit és így számára elhárul az ingatlan elvesztésének a veszélye", de ez utóbbi nem része a törvényjavaslatnak.

Az árfolyamgát miatt jelentkező költségvetési kamattámogatás összege öt év alatt 100-150 milliárd forintot tesz ki, azaz évi 20-30 milliárdot, amit majd a 2013. évi költségvetésben már szerepeltetni kell, idén a 100 milliárd forintos általános költségvetési tartalék terhére fizeti ki a költségvetés a kamattámogatást - jelentette ki az NGM helyettes államtitkára.